142447. lajstromszámú szabadalom • Készülék tárcsás kerekeknek géperejű járművekre való felszereléséhez

2 142.447 maszkodik. Ebben a szélső helyzetben a csuklóban az érintkezési pontok a 21, 23 és 25 helyeken fekszenek. Ekkor a keréktárcsa a 29 szaggatott vonallal jelzett helyzetben áll. Ha a 3 szerelőemelőt még tovább felfelé emeljük, akkor a keréktárcsa az emelő kúpos részéről a védőhüvelyre csúszik át, ha a kúpos résznek és a hüvelynek a rajzban felül fekvő alkotói körülbelül azonos magasságban fekszenek. A továbbiak folyamán a 23 érintkezési pont a 3 szerelőemelő és a 4 anyák közötti 26 szakaszra tolódik át. Eközben a 25 érintkezési pont, amint az a 4. ábrából látható, a 2 hüvely behúzott peremén fekszik. A szerkezetnek ebben a helyzetében a keréktárcsa a gyakorlatban már a védőhüvelyeken helyezkedik el, amint azt a keréktárcsa 30 szaggatott vonalakkal feltüntetett profilja mutatja. A további és a gyakorlatban a végső üzemi helyzetet az 5. ábra szemlélteti. Ebben a helyzetben a 25 helyen a csukló részei közötti kapcsolat még fennáll és az emelő a szerelés alatt álló kereket még messzebb tolja fel az agy toldatára. Ha az emelőt még tovább fordítjuk el az óramutatóval ellentétes értelemben, akkor a csukló két része közötti kapcsolat a 6. ábrában feltüntetett módon megszűnik. Mint fent már említettük, az 1. ábrában feltüntetett helyzetben a 2 hüvely 12 pereme a 22 ponton való felfekvés következtében rendkívül kedvezőtlenül van igénybe véve. A perem ezeknek az igénybevételeknek csak akkor áll helyt, ha azt nagymértékben húzzuk be, nevezetesen úgy, hogy a behúzott rész fala ezen a helyen a 2 hüvely falára, illetőleg a 2 hüvely hossztengelyére merőleges helyzetű. Ha a 2 hüvely átmérője például 22 egység, akkor a behúzott 12 perem görbületi sugara előnyösen 2,5 egység. A merevítés végett a hüvelynek ez a része úgy is előállítható, hogy azt először kiperemezzük és azután behúzzuk. Amint azt a 6. ábrában feltüntettük, a 2 hüvely belső felülete célszerűen a súrlódást fokozó eszközökkel alakítható ki, például rovátkákkal vagy sekély menetű bemetszett 13 csavarmenettel látható el. A 2 hüvely méretezésénél szigorúan szemelőtt kell tartani, hogy a keréktárcsában alkalmazott és az agyon lévő menetes csapok befogadására való furatok elrendezése és azok átmérője szabványosítottak. Ennek következtében a hüvely falvastagsága legfeljebb 1,5—2 mm lehet. Hogy a 2 hüvelyeket a fentemlített nagy igénybevételeknek megfelelő szilárdsággal készíthessük, különös figyelemmel nehéz kerekek szerelésére, célszerű, ha a 2 hüvelynek a 3 szerelőemelő felé fekvő végét merevítjük. Evégből a 7. ábrában feltüntetett hüvely belsejében 14 bélést alkalmaztunk. A 2 hüvelynek a 11 csapra való feltolásakor ez a bélés egyidejűleg a 11 csapra való felfekvés által a 2 hüvely féltolásának mértékét megszabja és biztosítja azt, hogy az egyen vastagságú 1 test befogadására a 2 hüvely jobboldali végében mindig kellő tér áll rendelkezésre, úgyhogy ez a test a 11 csap homlokfelületével nem érintkezik. Emellett elegendő, ha az egyenvastagságú 1 test csak az ívelt felülettel határolt részével, tehát a 4 nyakrész nélkül tolható a 2 hüvely belsejébe. Az egyenvastagságú 1 test a 2 szerelőemelőtől elfordított végén a 10 helyen sík felülettel van határolva. Ennek a sík felületnek a nyakrésztől va^ ló távolsága célszerűen körülbelül 17 egység. A 4 nyakrésznek a 3 szerelőemelőbe való átmeneti helyén a görbületi sugár célszerűen 1,5 egység. A 4 nyakrésznek az egyenvastagságú 1 testbe való átmenete a rajzon feltüntetett módon nem folytonos, hanem az átmenet él mentén történik. A 3 szerelőemelőnek az egyenvastagságú 1 test felé fekvő végén a kúposságot célszerűen úgy méretezzük, hogy a konicitás mértéke 24 :16, ötven egységhosszú szakaszon. A 11 csapokra feltolt és az egyenvastagságú 1 testtel együttdolgozó 2 hüvelyek belső átmérője előnyösen 22,'illetőleg 20 egység, és a behúzott perem szabad nyílása körülbelül 16,1 egység. A perem külső éle körülbelül 90° alatt 0,5 'egységmélység mellett meg van törve. A nyakrész átmérője célszerűen 9,5 egység. A találmány nincs a rajzokban feltüntetett példaként! kiviteli alakokra korlátozva. A fentiekben megadott méretek csak példakéntiek és azok megváltoztathatók aszerint, hogy az alkalmazott hüvelyek átmérője 20 és 22 mm között mekkora. A méretviszonyok azonban általában a fentieknek megfelelőek. A 2 hüvely nyílásának a 2.' ábrában a 31 hivatkozási számmal jelölt átmérője kissé nagyobb, mint az egyenvastagságú test átmérője. Ha ez az utóbbi 16 egységet tesz ki, akkor a fenti nyílás szabad belvilága célszerűen 16,1 egység. Ez esetben az egyenvastagságú test a hüvelybe a szerelőemelő bármely helyzetében betolható, illetőleg a csuklós kötés a mondott emelő bármely helyzetében oldható. Anyag megtakarítása és a keréktárcsa furatain átvezetett emelő megfelelő mértékű elmozdíthatósága végett célszerű, ha ezt az emelőt csak a 8. ábrában feltüntetett baloldali végén vastagítjuk meg kúposán és a 3 emelő többi része kisebb átmérőjű, mint a megvastagított rész. A védőhüvely belsejében alkalmazott rovátkák a csap hossztengelyével lehetnek párhuzamosak, de ahhoz szög alatt is elrendezhetek. Szabadalmi igénypontok. 1. Készülék tárcsás kerekek gépjárművekre való szereléséhez a kerékagy csapjaira feltolt hüvelyek segítségével, amely hüvelyek egyik végükön a feltolandó kerék vezetésére alkalmas szerelő emelőkkel csuklósan vannak összekötve, amelyre jellemző, hogy a csuklónak a hüvely belsejében fekvő, ívelt felülettel határolt része lényegében egyenvastagságú test (1), amely a hüvellyel (2) együttműködik. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, jellemezve az egyenvastagságú testnek (1) és a hüvely (2) csukló felőli végének oly méretezésével, hogy az egyenvastagságú test a hüvelybe az emelő bármely szöghelyzetében beilleszthető és abból kioldható. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az egyenvastagságú test (1) a szerelőemelővel (3) a nyakrész (4) útján van összekötve. '4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az egyenvastagságú testet lényegében két különböző sugarú (5,6) gömbszelet határolja, mely gömbszeletek középpontjai (7,8) a szerelőemelő (3) hossz-