142447. lajstromszámú szabadalom • Készülék tárcsás kerekeknek géperejű járművekre való felszereléséhez

Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.447 SZÁM. ' 63. d. 5-24. OSZTÁLY. — FE-218. ALAPSZÁM. Készülék tárcsás kerekeknek géperejű járművekre való felszereléséhez Fleischanderl Bobért gépszerkesztő, Waidhofen a. d. Ybbs, Ausztria. « A bejelentés napja: 1953. szeptember 28. Ausztriai elsőbbsége: 1953. augusztus 17. A találmány készülék tárcsás kerekeknek géperejű járművekre való felszereléséhez, amelynél a kerékcsapokra tolt hüvelyeket alkalmazunk, amely hüvelyek egyik vége a kerék megemelése és vezetése végett alkalmazott szerelőemelővel csuklósan van összekötve. Az ilyen készülékeknél a ké- . szülék alakja, méretezése és méretviszonyai az említett csuklós kötésen belül lényeges szerepet játszanak. Ennek az összekötésnek ugyanis nem szabad kioldódnia mindaddig, amíg a felszerelendő kerék a szereléshez használt emelőt terheli". Ezenkívül a csuklóban a szereléshez használt emelő semmiféle szöghelyzete mellett nem szabad feszülésnek fellépnie, mert máskülönben a csukló részei a fellépő nagy nyomatékok hatása alatt esetleg deformálódnak, sőt el is roncsolódnak. További követelmény, hogy a csuklós kötés a szereléshez' használt emelő terheletlen állapotában, bármilyen helyzetben helyreállítható és oldható legyen. A találmány értelmében ezeket a feltételeket azzal elégítjük' ki, hogy a csuklónak a csukló belsejében fekvő részét lényegében egyenvastagságú testként alakítjuk ki, amely a hüvellyel együtt dolgozik. A rajzban a találmány néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1—6. ábrák a szereléshez használt emelő és a hüvely közötti csukló különböző üzemi helyzeteit . részben metszetben tüntetik fel. A 7. ábra a hüvely egy másik kiviteli alakját, a 8. ábra pedig az egész szerkezet oldalnézetét mutatja. Amint az a legutóbb említett 8. ábrából látható, a 15 kerék felemelése és az agyra való feltolása végett az agyon lévő 11 csapok egymástól célszerűen körülbelül 60° ívtávolságra fekvő három tagjára 2 hüvelyeket tolunk fel. Ezután a két alul fekvő 2 hüvelybe 3 szerelőemelőket illesztünk és a 3 emelőkkel, amelyeket a 15 tárcsás kerék tárcsáiban lévő furatokon toltunk át, a 15 kereket az agy 11 kerékcsapjaira toljuk, illetőleg csúsztatjuk. E művelet közben a 2 hüvelyek egyrészt az agyon lévő csapok csavarmeneteit deformálással szemben védik, másrészt pedig támaszokként szolgálnak. A csukló különböző helyzeteit a szerelési műveletek közben az 1—6. ábrák kapcsán ismertetjük, amelyek a 3 szerelőemelő és egy 2 hüvely közötti kapcsolatot szemléltetik. ' Az 1. ábrában feltüntetett helyzetben a 3 szerélőemelő legalsó kilendített helyzetében van. Ebben a helyzetben az emelő a 22 helyen 4 nyakrészével fekszik fel a 2 hüvelyre. A 4 nyakrész átmérője lényegesen kisebb, mint a 2 hüvely csukló felőli nyílásának átmérője, úgy hogy a 22 helyen az érintkezés elméletileg egy pontban történik. Ezen a helyen tehát a fajlagos nyomás igen nagy. Hogy a 2 hüvely 12 pereme ezt a nagy fajlagos nyomást maradó alakváltozás nélkül elbírja, azt meredeken húztuk be, sőt a hüvelynek ez a része még külön merevíthető, amint azt az alábbiakban még részletesen ismertetjük. Egyébként, amint az az 1. ábrából kitűnik, a csukló egy részét alkotó és a hüvely belsejében fekvő alkatrész egyenvastagságú 1 test, amelyet a 3 szerelőemelővel a már említett 4 nyakrész köt össze. Az egyenvastagságú 1 test oldalfelületét két gömbszelet alkotja, amelyeknek 5 és 6 sugarai különböző hosszúságúak és amely gömbszeletek 7 és 8 középpontjai a 3 szerelőemelő 9 hossztengelyére merőleges síkban fekszenek. A két 5 és 6 sugarak hosszai, tetszőleges egységekben mérve, 6 :10 viszpny szerint aránylanak egymáshoz. A 7 és 8 középpontok egymástóli távolsága körülbelül négy egység, úgy amint azt a 27 hivatkozási számmal jelöltük. A 28 hivatkozási számmal jelölt átmérő hossza a fentiek szerint 16 egység. A 2. ábrában a csuklónak azt a helyzetét tüntettük fel, amelyben a 3 emelő közelítően vízszintes helyzetet foglal el. Amint az ábrából látható, ebben a helyzetben a csuklóban három 21, 22, 23 megtámasztási pont van. A szerelő emelőnek az egyenvastagságú test felőli része a 8. ábrából jól látható módon kúposán van kialakítva. A szerelő emelő e kúpos megvastagítása következtében a 3 emelőnek a csukló felőli vége a 23 helyen nem nyúlhat a 2 hüvely 12 pereme alá. A kúpos megvastagítás ilyen méretezése lényeges. Ha a szerelőemelőt még tovább felfelé fordítjuk el, akkor a 21 érintkezési pont, amint az az ábrából látható, a 24 nyíl irányában jobbfelé vándorol, miután äz emelő kúpos része a 23 helyen a hüvelyre tá-