142421. lajstromszámú szabadalom • Impulzusmodulációs rendszer és ilyen impulzusmodulációhoz való adó-, valamint vevőberendezések

142.421 3 közlési jel és a segédvevőkészülék kimenőfeszültsé­ge közötti „delta" különbséget jellemző impulzus­alakú jelet viszünk át egyenlő időközű pillanatok­ban, amely impulzusalakú jel mindenekelőtt füg­getlen a közlési jel, valamint a segédvevökészülék kimenőfeszültségének pillanatnyi abszolút értéké­től, valamint előjelétől. Az átvitelnél az említett kü­lönbség pillanatnyi értékét csak érzékeltetjük, vagyis a különbségnek nem minden tetszésszerinti pillanatnyi értéke vihető át, hasonlóan az impul­zus-kód-modulációval átvihető amplitudószintek korlátozott számához. A találmány szerinti rend­szerben elegendő a különbözeti feszültség pillanat­nyi értéke pozitiv vagy negativ előjelének jelzése vagy csupán a különbözeti feszültségek pozitív vagy negativ előjele egyikének jelzése, teljesen független nül a különbözeti feszültség értékétől. Ilymódon a találmány szerinti berendezésben az impulzusalakú jelek átvitele a különbözeti feszült­ség előjelétől tehető függővé. A delta-impulzus­kód-moduláció esetén például pozitív előjelű impulzusok vihetők át pozitív különbözeti fe­szültség és negatív előjelű impulzusok negatív különbözeti feszültség esetén vagy pedig például csupán pozitív előjelű impulzusok vihetők át pl. a pozitív különbözeti feszültségeknek megfelelően. Az utóbb említett esetben a negatív különbségi fe­szültségek jelenlétét a fővevőkészülékben, valamint a segédvevőkészülékben, az egyenlő időközű im­pulzusok sorozatában, meghatározott impulzusok hiánya jelzi. Ha kívánatos a hiányzó negatív im­pulzusok a beérkező pozitív impulzusokhoz a fő­vevőkészülékben, valamint a segédvevőkészülék­ben, hozzáadhatok. A jelen rendszerben természetesen a fővevőké­szüléknek és a segédvevőkészüléknek egymással lé­nyegében egyezniük kell. Hasonlóképen a segédve­vőkészülékhez, a fővevőkészüléknek tartalmaznia kell egy jelfrekvencia-integráló műhálózatot, mely­nek kimenőfeszültsége véges értékkel változik meg mindannyiszor, valahányszor impulzusalakú jel ér­kezik, mégpedig kiindulva a kimenőfeszültség ép­pen akkor uralkodó pillanatnyi értékéből. A jel­frekvencia-integráló műhálózatnak a füllel észlel­hető jel-zavar viszonyra kedvező befolyása van, mert a zaj-energiának a visszaadott frekvencia­színképben való elosztását ez kedvezően befolyá­solja. Valóban, a zaj-energia növekszik az alacso­nyabb frekvenciákon és csökken a magasabbakon. Ez a jelenség tehát hasonló ahhoz az esethez, mely kihangsúlyozott frekvencia-modulációs rezgések vé­telére (melyeknél a magas jelfrekvenciák előnyben részesítődnek) szerkesztett vevőkészülékekben mu­tatkozik, amelyekben a vevőoldalon ugyancsak jel­frekvencia-integráló műhálózatot alkalmaznak. A szokásos impulzus-modulációs rendszerekhez hasonlóan a zörej- vagy zaj-elnyomás érdekében a jelen rendszerben is előnyös, hogy a beérkező im­pulzusokat valamely küszöb- és (vagy korlátozó­készüléken vezessük át és impulzusismétlőt vagy — megújítói alkalmazzunk. Ráadásul a delta-impul­zus-kód-moduláció lehetővé teszi a, beérkező impul­zusok időbeli eltolódásainak és az ebből eredő zaj­nak illetve zörejnek számottevő kiküszöbölését a vevőoldalon. A találmány értelmében a delta-impulzus-kód­modulációra való vevőkészülékek frekvenciahelyes­bítővel csatolt impulzusgenerátort tartalmaznak egyenlő időközű impulzusok létrehozása végett és ezenfelül eszközöket, melyek alkalmasak arra, hogy a beérkező impulzusokat az egyenlő időközű im­pulzusok sorozatából vett impulzusokkal helyette­sítsék, amely helyettesítő impulzusok azután pél­dául egy jelfogó-továbbító-adóhoz vagy pedig jel­frekvencia-integráló műhálózaton át visszaadóké­szülékhez, pl. hangszóróhoz jutnak. A beérkező impulzusoknak az egyenlő időközű impulzusok sorozatából vett impulzusokkal való helyettesítésére való eszközök célszerűen egy ke­verőfokozatot (önműködő frekvenciahelyesbítő ke­verőfokozatot) tartalmaznak, melyet egyrészt a be­érkező impulzusok, másrészt a helyileg gerjesztett egyenlő időközű impulzusok vezérelnek és amely­ből vezérlőfeszültséget vezetünk le és vezetünk az impulzusgenerátor frekvenciahelyesbítőjéhez az egyenlő időközű impulzusok ismétlődési frekven­ciájának önműködő frekvenciahelyesbítése végett, mimellett a beérkező impulzusokból nyitó-impul­zusokat vezetünk le, pl. a beérkező impulzusokkal vezérelt nyitó-impulzusgenerátor útján, amely nyi­tóimpulzusok az impulzusgenerátorból kapott im­pulzusokkal együtt egy egybeesési keverőfokoza­tot vezérelnek. Az egybeesési keverőfokozat ki­menőkörében jelentkező, helyeileg gerjesztett im­pulzusok (helyettesítési impulzusok) azután a ter­helési körbe jutnak. Hangsúlyozzuk, hogy a delta-impulzus-kód-mo­duláció vételére alkalmas fentebb említett vevőké­szülékek alkalmatlanok a bevezetésben ismertnek feltételezett fajtájú impulzusmodulációk vételére. A találmány szerinti vevőkészülékekben, hason­lóképen az ismert impulzus-kód-modulációs vevő­készülékekhez, a tényleges jelnek csak megközelí­tése történik, minthogy minden egyes impulzus­alakú jel vételekor a jelfeszültség amplitudószint­je véges értékkel tolódik el, ami a már említett kvantumozási zajt eredményezi. A jelen rendszer azonban, számottevő konstrukciós nehézségek nél­kül, lehetővé teszi a kvantumozási zajnak az alkal­mazott impulzusismétlődési frekvencia emelése út­ján való lecsökkentését. A szokásos impulzus-modulációs-rendszerek és a jelen rendszer és különösen a delta-impulzus-kód­moduláció közötti lényeges különbség abban van, hogy az ismert rendszereknél hangátviteli célokra kielégítő átviteli minőséget érünk el, ha az im­pulzusismétlődési frekvencia az átviendő közlési frekvencia legmagasabb frekvenciájának kb. 2.5-szörösöt teszi ki, míg a jelen esetben ugyanilyen átviteli minőség elérése végett sokkal magasabb impulzusismétlődési frekvenciát kell használni. A találmány egy továbbfejlesztése szerint az impul­zusismétlődési frekvenciát például hangátviteli (te­lefonikus) célokra, legalább is a legmagasabb jel­frekvencia kb. 5-szörösére választjuk. Az ismétlő­dési frekvencia célszerű értéke 20.000—40.000 cik­lus/sec, amely lényegében megfelel az ismert öt­egységes kódot alkalmazó impulzus-kód-modulációs rendszereknél alkalmazott impulzusismétlődési frekvenciának 8.000 ciklus/sec impulzuscsoport is­métlődési frekvencia mellett. Avégett, hogy a találmány világosan megérthető és könnyen megvalósítható legyen, azt az alantiák­ban a csatolt rajzok kapcsán, melyek néhány ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom