142417. lajstromszámú szabadalom • Csillámkészítmények ragasztása száraz kötőanyaggal

Megjeleafít:-ra5&. őéeember hó 15-én. ORSZÁGOS TALÄLMÄNY1 HIVATAL SZABADALMI LEÍRlS ' r . : 142.417.' SZÁM- .,; •..;, 21. c. 1—19. OSZTÁLY — Lü—60,.-^LAPSZÁM Csillámkészítmények ragasztása száraz kötőanyaggal Bejelentő: A magyar állam, mint a feltalálók, Lukács Andor és Búrmeister János budapesti lakósok jogutódja A bejelentés napja: 1952. június 30 A villamos iparban használt csillámkészítményeket eddig apróbb-nagyobb csillámlemezekből oldószerrel oldott ragasztóanyagokkal ragasztották össze. Ennek a módszernek azonban több hátránya volt, nevezetesen: 1. a kötőanyagot előbb fel kel-, lett oldani az oldószerben, majd a ragasztás után az oldószert el kellett távolítani, ami anyagveszteséggel járt; 2. a felvitt ragasztóanyagnak a csillámhoz viszonyított százalékos mennyiségét nem lehetett pontosan előre beállítani, ami a csillámkészítmény tulajdonságait rontotta; 3. a kötőanyagnak oldószerben való felvitele, majd az oldószer elpárologtatása közben nem lehetett a kötőanyagnak a csillámlemezek felületén való egyenletes elosztását biztosítani. Ezért biztonság okából fölös mennyiségű kötőanyagot kellett alkalmazni, hogy a végtermék kellő szilárdságú legyen. Ez kivált a kommutátor-szektorok szigetelésénél használt csillámlapoknál volt hátrányos, ahol a szükséges 2—5% kötőanyag-tartalom oldószer használata mellett nem volt pontosan beállítható. Irodalmi közlemények jelentek ugyan meg a csillámnak száraz kötőanyagokkal való ragasztásáról, de ezek vagy nem adtak semmi támpontot az eljárás foganatosításának mikéntjére vonatkozólag, vagy T- mint pl. Suchorukov; „Tekercsek és tekercsszigetelések technológiája" c. könyve — bonyolult és nagyon gondos kezelést igénylő technológiát alkalmaztak. Az eddig ismert eljárások egyike sem képes azonban — egyszerű por felszórás segítségével — a kötőanyag teljesen egyenletes elosztását a minimális kötőanyagmennyiség alkalmazása mellett biztosítani. Éppen úgy, mint az oldószeres eljárásnál, a száraz kötőanyagpor egyes pontokon való kisebb-nagyobb mértékű tömörülése, amely szinte elkerülhetetlen, fölös mennyiségű ragasztóanyag alkalmazását teszi szükségessé, hogy a végtermék mechanikai szilárdsága megfelelő legyen. Kísérleteink során azt találtuk, hogy amennyiben valamely természetes vagy mesterséges gyanta, pl. sellak egészen finomra őrölt porába száraz hasított csillámlemezt merítünk, a lemez kiemelése után a por a lemez minden felületét.;

finom,

, hár;r

., tyaszerű, teljesen egyenletes egyporszem vastagságú (monogranularis) rétegben fedi. be és ez a finom, hártyaszerű bevonat a lemez rázása. vagy erős légáram hatásának való kitétele után is változatlanul a lemezen marad. Gyakorlatilag, a porozást célszerűen úgy hajthatjuk végre, hogy a port és a csillámot forgódobban keverjük össze. Az ilyen módon beporozott csillámot azután akár szórással, akár laponkénti felrakással a kívánt lapvastagságnak megfelelő rétegszámban elhelyezhetjük és annyi hő közlése mellett, hogy a kötőanyag éppen megolvadjon, kis nyomás alkalmazásával kezelhető állapotú táblává préselhetjük, amelyet azután ismert módon nagy nyomással és melegítéssel tömör csillámtáblává alakítunk át. Az így nyert csillámkészítmény kötőanyag-eloszlása teljesen egyenletes, mert minden elemi csillámlemez 'mindkét felületét a kötőanyag a beporzásnál egyenletesen lepte el. Ilyen módon tehát egyszerűen és tökéletes biztonsággal lehet csillámkészítményeket a minimális mennyiségű kötőanyagtartalommal és nagy szilárdsággal gyártani-A találmány szerinti eljárás egyik nagy előnye, hogy a beporozott csillámot a kötőanyag-tartalom egyenletes eloszlásának sérelme nélkül tömegben lehet előgyártani, raktározni és abból tetszés szerinti törtrészeket kivenni. Az eljárás kiválóan alkalmas őrölt csillámhulladék feldolgozására is. Egészes kisméretű (4—9 mm átm.) csillámlemezek is alkalmasak 3—5% porított kötőanyag hozzáadásával szilárd és tömör csillámtáblák gyártására; amelyek kitűnő villamos fűtő, kommutátor-szektor és egyéb szigetelőanyagok. Előnye még az'eljárásnak, hogy az esetleg ^beadagolt fölös mennyiségű kötőanyag a keverés és kezelés közben lehull és így a por finomsága és ?i ragasztandó felület nagysága által meghatározott kötőanyag-mennyiségnél több fel sem vihető. Értelemszerűen, ha a végtermékben kevés kötőanyagot akarunk találni, vastagabb csillámlemezeket, ha több kötőanyagot kívánunk, vékonyabb lemezeket használunk. Az eljárás nemcsak kemény csillámtáblák, hanem;-vázanyagra ragasztott (pl. textil, papír, üvegszövet ), yagy vázanyag nélküli egyéb, rugalmas