142408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a Claviceps purpurea spóráinak termesztésére
Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. • ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ' SZABADALMI LEÍRÁS 142.408. SZÁM. 30. h, 14. OSZTÁLY. -GA— 274. ALAPSZÁM. • ) Eljárás a Claviceps purpurea spóráinak termesztésére A Magyar Állam, mint a bejelentő Központi Biokémiai Ipari Kutató Laboratórium (Budapest) jogutóda Feltalálók: dr. Gláz Ervin és dr. Horváth István Bejelentés napja: 1952. augusztus hó 27. Ismeretes, hogy gyógyászati szempontból rendkívül értékes alkaloidákat lehet kivonni az anyarozsból, mely a rozsnak egy, a Claviceps purpurea gomba által okozott megbetegedésie. A fenti alkaloidák állandóan növekedő fontossága szükségessé tette, az anyarozsnak a rozsnövény mesterséges fertőzésével történő termelését. Ezt a mesterséges fertőzést Claviceps purpurea ascospóráival vagy connidiospóraival tehet elvégezni, mely utóbbiakat a rozson a fertőzés következtében keletkező imész- harmat felhígításával, vagy a gombának mesterséges táptalajon történő tenyésztésével lehet nyerni. E fertőzési módokkal több kísérleti fertőzésről történt említés az irodalomban. Nagyüzemi gépekkel történő fertőzés (Békésy)1 céljaira csak a mesterséges táptalajon nyert conidiumspórák jönnek számításba. Ilyen célzattal újabban termelnek conidiumokat folyékony-felületi, ill. agár-felületi tenyésztési 'módon' (2, 3, 4). E módszerek hátránya az alkalmazott, igen nagyszámú1 apró üvegedény • használata, melynek kiküszöbölésére legalkalimiasáibbnak látszott előttünk a'z antibiotikumok előállítására haszmálty jólísmerit, süllyeszttettt tenyésztési technika alkalmazásta. A süllyesztett tenyésztési módszerrel nyert fermentációs folyadéknak azonban — ak rozsfertőzés minél célszerűbb végrehajtása érdékében — több köyeteilménynek kell eleget tennie, mint amilyen a minél magasabb spóraszám, a nyert conidiiumspórák megfelelő tartóssága, valamint a spóráknak a fermentációs folyadékból steril körülmények kö'zött történő minél egyszerűbb kinyerhetősége. Ezen követelmények megvalósíthatókká váltak szorbitniák a táptalajban való alkalmazásával. Kísérleteinkben azt találtuk u. i., hogy rázott és fermentációs táptalajon igen magas spóraszámot lehet elérni abban az esetben', ha szénforrásként a táptalajban szorbitot, esetleg más magasabbrendű polialkoholt használunk. A táptalajok niiitrogénforrásaképen legcélszerűbben kiukoricalekvár használható, de lebet használni egyéb • nitrogénfarrásokat is, mint húskivonat, éles'ztőkivomat, casein, szójaliszt, stb., valamint lamorganikus nitrogén tartalmú sók. A szorbitos táptalajon nyert «»órák tartósságára vonatkozókig azt találtuk, hogy azok jégsziekrénybenis, szofoahőméirsékleten is annyi ideig tarthatok el kiesírázásra képes állapotban, mint az egyéb táptalajokon nyert spórák. Véigül előnyösnek mutatkozott a SEorifoit alkalmazása abból a szempontból is., hogy a kapott tferméntátnm más consistentiájú, mint cukrokat, pl. ghíközt tartalmaízó táptalajon. A maximális spóraszám, elérésekor a glukozos táptalajban a gomba myceliumtömege nagy pelyhes»csomók alakjában van jelen, a szerbi toson viszont a már korábban is finomabb pelyhek igen aprókká esnek szét, a mycelium legnagyobb része conidiumokká alakul át, s így laz egész fermentátum egyenletes, hígan folyó. Az ilyen szorbitos fermentátum közvetlenül isi használható a rozs fertőzésére, ide további előnyt jelent az, hogy ha a f ermentátumot 24, esetleg 48 óráig állni hagyjuk, belől a spórák a'z edény fenekére ülepednek le, imikaris a felettes folyadékot defcantálva a spórákat sűrűbb sauszpenzióképen, aránylag kis térfogatban lehet a szántóföldre kiszállítani. A glukozos fermentátumot, a benne levő pelyhes csomók miatt közvetlenül fertőzésre használni nem lehet, belőle a spórákat steril körülmények közötti kiszűrni pedig nagyon nehéz. Szorbitos táptalajon nyert spórák szántóföldi rozsfertőzési kísérletekben kib. azonos kg/kat. holdanként! átlag anyarozsi-termést eredményeztek, valamint a termett anyarozs összalkaloida tartalma is olyan volt, mint a" más úton nyerhető conidiumspórákkál fertőzött anyarozs. 1. sz. példa: 500 ml-es Erlenmeyer lombikokban lévő 100 ml táptalajt, beoltottunk ferdeagar-tenyészétről lemosott Claviceps purpurea spórákkal, majid a lombikokat rázóasztoalon 28 C° hömérsékletten kb. 120 fordulat/perccel rázattuk. Az ötödik naptól kezdve a táptalajban lévő spórákat megszámláltuk, oly módon,' hogy a táptalajból a myceliumot gézen át kiszűrtük, majd a szüredékbe átment spórákat Bürker-kamrában számoltuk. A spóraszám 1000/ morf-ben van megadva:
