142402. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

Megjelent 1954. augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.402. SZÁM. 21. g. 1-16. OSZTÁLY. - EE-113. ALAPSZÁM. Elektromos kisütőcsó Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltalálók: Ermer Árpád, Horváth János és Rózsa Sándor technikusok, Budapest. A bejelentés napja: 1951. március 21. A találmány elektromos kisütőcsövekhez való érint'kezőszervekre, különösen érintkezöpeckekre és azok előállítására vonatkozik. Mint ismeretes, gyakran előfordul, hogy érint­kezőpeckek alkalmazása esetén a vezető összekötte­tés egy idő múlva tökéletlenné válik. Ezáltal meg­növekszik az átmeneti ellenállás, ez pedig pl, rádió­vevőkészülékekben való alkalmazás esetén gyakran zavarokat, pl. recsegést stb. okoz. Ezen a hibán máa* többféleképpen igyekeztek segí­teni, így pl. a peckeket ezüsttel vonták be. Ez azon­ban nem volt megfelelő megoldás, mert az ezüst idő­vel oxidálódott, Más megoldás értelmében a peckeket nem vonták be, hanem a beforrasztáskor keletkezett oxidréteget vegyi útion távolították el. Ilyen megol­dást említ pl. Espe--Knoll „Werkstoffkunde der Hochvakuumtechnik" c. könyve 152. oldala. Ez a megoldás sem tökéletes, mert a peckek később felü­letileg ismét oxidálódnák. Találmányunk ezeken a hátrányokon segít és olyan pecket állít elő, mely akár pl. krómvasból, vagy akár nikkelből, vagy akár nikkelezett krómvasból, vagy más ismert anyagból áll, kezelés utón sem^fe­ketedik meg. Találmányunk, értelmében a beforrasztandó pecket még beforrasztás előtt oxidálásnak vetjük alá. Ez olymódon történhet, hogy a pecket akár a beforrasz­tás helyénél be van köszörülve, akár nincs, nedves hidrogén segítségével1 felületileg teljes egészében oxidáljuk, amikor is a felületén vékony oxidréteg fog elhelyezkedni. Ez az oxidréteg mivel az üveg­ben oldódik, a beforrasztást segíti elő. A beforrasz­tás utíán a peckeknek a cső belseje felé eső részét, illetve annak egy darabját, a hozzávezetések for­raszthatósága, illetve hegeszthetősége miatt bekö­szörüljük, vagy benyírjuk, mikoris kis részén az oxidréteg mechanikus behatásra eltávolítódik. A csövet ezután összeépítjük, az érintkezőpeckek külső részének megmunkálására csak ezután kerül sor. A peckekről az előzetesen képzett oxidréteget elektrolitikus behatással távolítjuk el. A kész csö­vet olyan elektrolitba tesszük, amely kb. 75—82 % -os kénsavat tartalmaz. Ezenkívül kevés nikkelsziulfát is lehet benne. Kb. 8—12 Amp/cm2 áram hatására, a peckeket anódnak kapcsolva néhány másodperc íilalt a felületi oxidréteg teljes egészéiben leválik, és az így megtasztulti felület — amelyet, még mo­sási folyamatoknak te alávetünk — rendkívül hosszú ideig teljesen sima, oxidmentes jó vezető lesz. Nemcsak krómvas vagy nikkel, hanem nikkellel bevont krómvas, vagy egyéb peckeknek alkalmas anyag is ilymódon kiváló, simafelületű vezetővé válik. . Találmányunk természetesen kiterjed az ilyen pec­kekkel ellátott bármilyen elektromos kisütőceőre, továbbá elektromos izzólámpákra is. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektromos kisütőcső, vagy izzólámpa, jelle­mezve krómvasból, vagy nikkelből, vagy nikkelezett krómvasból, _ vagy egyéib szokásos anyagból való, simafelületű és igen jó vezető, a saját anyagukból a beforrasztás céljaira létesített felületi oxidréteg­től legalábbis a csőből kiálló részükön elektrolitiku­san megtisztított érintkezőszervvel, vagy szerveik­kel, különösen peckekkel.. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti kiaütőeső, vagy izzólámpa előállítására, azzal jellemezve, hogy az érintkezőpeckeket a beforrasztás előtt felületileg oxidáljuk, majd a1 beforrasztás után a vakuumtér felé eső részüket legalább egy részükön mechaniku­san tisztítjuk meg, a vakuumtéren kívül levő részü­ket pedig a cső, vagy lámpa összeépítése után egy elektrolitban anódnak kapcsolva tisztítjuk meg. S. A 2. igénypont, szerinti eljárási foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a felületi oxidálás ned­ves hidrogéngázban történik. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezive, hogy az elektrolit .75—82 százalékos kénsavból és mikkelszulfát adalékanyag­ból áll. 5. A 2—4. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az áramsűrűség 8—1'2 Amp/cm2 , Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom