142394. lajstromszámú szabadalom • Logaritmikus számolókorong
Megjelent 1954, évi augusztus hó I5-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁim fííf Af AL SZABADALMI LEÍRÁS 142.394. SZÄM. 42. m. 33-37. OSZTÁLY. - KE-265. ALAPSZÁM. Logaritmikus számolókörong A Magyar Állam, mint a feltaláló Kertész Lajos budapesti lakos jogutóda A bejelentés napja: 1951. május 30. A találmány szerinti számolókorong az ismert számolókorongoktól abban különbözik, hogy leolvasó készüléke az eredmény leolvasásánál lehetővé teszi a tizedespont helyének teljesen mechanikus, tehát tévedésnélküli megállapítását, amit eddig utánaszámítással, vagy pedig többé-kevésbbé komplikált, a figyelmet, kifárasztó memotechnikai szabályok alkalmazásával lehetett meghatározni. A készüléknek egymáshoz képest eltolható két azonos logaritmikus skálája van, amelyek itt— számolókorongról lévén szó — egymáshoz képest elforgatható két koncentrikus tárcsán vannak felrajzolva. , Bizonyos ekaíahelyekhez tartozó leolvasások (számértékek) a skálára merőleges irányban (sugárirányban) ki vannak írva s e számjegyek irányában (sugárirányban) eltolható kettős leolvasó tolóka van elrendezve, amely egyrészt a számértéknek a kiírt számjegyek, illetőleg a skálavonások szerinti, becslés alapján vailó leolvasására, másrészt a tizedespont helyének a kiírt száméntékiek mentén való kijelölésére szolgál. A kettős tolóka egy alaptalókából és a rajta elcsúsztatható belső totókáből áll. - Az ábrán (1) a külső, (2) a belső korong, amelyek egy helytálló (A) alaplemezhez képest a közös középpont mint tengely körül elforgathatok. Az elforgatás a külső korongnál a kerületnél fogva, a belsőnél pedig az (5) gomb révén történik. A skálák a (K) körsugártól, kiindulva az óramutató járásával egyértiefiamben haladnak, a teljes kör befutása után visszaérkeznek ugyanéhhez a körsugárhoz, mint végporitíhoz. A skálák teljes köre körszektorokra (10, 11. ... 99) van beosztva, amelyek sorszámozása a külső skála külső és a be'ső skála foeső szélén fel van tüntetve. A skáláknak csak (3) jelzésű külső részei vannak kirajzóival, a skálákon kívül, iletve belül a szektorok sorszámai, a skálarészek közeiben pedig a már említett kiírt (4) skálaleolvasásiok vannak feltüntetve, amelyek számjegyeit a tárcsáit kilencszer körülvevő spirális vonal egyes menetei választják el. A kiírt skálaleolvasások számértékei 0010000000 számjegy-, gyei kezdődnek és végződnek, tehát a tizedespont helyétől függően e számjegyéi? meinten 0,001-tói 10 millióig bármely szám beállítható, illetve leolvasható.' A helytálló alaplemezre a (6) alaptolóka olymódon van felszerelve, hogy a tárcsa sugara mentén eltolható. A belső, illeltőleg külső skála leolvasása a tolóka sugármenti (I) indexvonala mentén történik. A totókát, úgy kell beállítani, hogy az alaptolóka (7) keresztvonala a külső korong elforgatásával az indexvonalra beállított számjegy ítázedespomtjárnak helyén álljon. A (6) alaptolökán elcsúsztatható másod!: (9) belső .tolóka (10) keresztvonalapedig a belső skálán leolvasható szám tizedespontjának helyét jelöli ki. A tolókák elcsiúsztiaitása a (8) gomb, illetve a (11) fogantyú révén történhet. A korongok beállítása lényegében véve a logaritmikus skálák csztásvonalaiiiiak alapulvételével történik, a beírt számok csak egyes skálahelyek leolvasásait jelentik és a,tizedespont helyének kijelölésére szolgálnak. A találmány szerinti számolóeszközzel szorzás, osztás és ekét műveletből összetett, számítani műveletek végzehetők el, pl. százalékszámítás, arányos osztás stb. Használata elwüieg azonos a logaritmus lécek használati módjával és a két alapműveletre vonatkoztatva részleteiben a következőképen történik :Szorzás: 1. A szorzandónak a külső korongon megfelelő skáliahelyet a (I) indexvonala alá forgatjuk, majd az alaptolóka (7) keresztvonalált a szorzandó tizedespontjának helyére állítjuk. 2. A külső korongot, mozdulatlanul hagyva, a belső korong kezdő (K-val jelötó) skálavonását a (I) indexvonal alá forgatjuk, majd ia belső tolóka (10 keresztvonalát a belső skálaleolvasás l-es számjegye utáni spirális vonalra állítjuk, miközben a (6) alaptolóka helybenmarad. 3. A két korong egymáshoz viszonyított helyzetéit változatlanul hagyva, a szorzónak a belső korongon megfelelő skálahelyet a (I) indexvonal alá forgatjuk, majd a belső tolóka keresztvonalát az alaptolóka elcsúsztatásával a szorzó tizedespontjának helyére állítjuk. 4. A külső korongon az indexnél a szorzatot leolvassuk, amikor is a tizedespont helyét az alaptolóka keresztvonala jelzi Osztás:
