142387. lajstromszámú szabadalom • Szeizmométer

Megjelent 1954. augusztus hó 1,5-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.387. SZÁM. 42c . 42-44 OSZTÁLY. - AE-54. ALAPSZÁM. Szeizmométer A Magyar Állam, mint a feltalálók: Ács Ernő és Stegena Lajos budapesti lakosok jogutóda A bejelentés napja: 1952. április 7. A szeizmométerek, iazaz valamely test — esetleg a földkéreg — rezgéseinek jelzésére, megmérésére, ill. felrajzolására (regisztírálására) való készülé­kek, ismeretes módon •egy,' a rezgésekben résztvevő és egy, az előbbihez képest bizonyos szabadsággal elmozdulható, aránylag nagy lengésidejű másik test viszonylagos elmozdulását jelzik, mérik, illetve rajzolják fel. A lengő testnek a lengést megengedő elrendezése (rögzítése) és a viszonylagos elmozgás jelzésének megoldási módja szerint a szeizmoiméterek 'külön­böző fajtáival találkozunk. Ismeretesek pl. olyan slzeizmométerek, amelyeknél a lengőtrészt ^memibrán, csavarrugó, vagy leraezrúgó tartja rugalmasan a középhelyzetben, a viszonyla­gos elmozgás jelzésére pedig piezoelektromos, hatás, mikrofonkontatktus hatása, tekercsnek mágneséi oeL a való elmozduláaa áltáV indukált elektromotoros erő, stb. van felhasználva. A találmány olyan szeizmométer, amelynél a lengő test sokmenetű tekerés, amely acélimágmes erőterében leingethetően van ágyazva olyan módon, hogy elmozdulás közben benne villamos feszültség indukálódik, a középihelyzetben való rugalmas meg­tartása céljából pedig egy kifeszített szálhoz van erősítve, amely a tekercs lengése köziben torziós lengéseket végez. Ennek a megoldásnak az ismertekkel szemben az az előnye, hogy az elérhető lengésidő igen nagy, a kés'zülék belső súrlódása ezzel szemben sokkal ki­sebb, mint az ismert kiviteleknél, a. lengés felső harmónikusoktól mentes, és a lengőrész minden pontja síkmozgást végez, nem úgy, mint pl. lemez­rúgó használata esetén, amely szabálytalan oldal­irányú lengések keletkezését engetd'i meg. Mindezek a körülmények a saeizmométernek nagy stabilitást kölcsönöznek, és a zavarok kiküszöbölése folytán a figyelembejövő frekvenciakörzetben (20—80 HZ/ sec.) közel állandó értékű igen niagy érzékenység eléréséfa teszik lehetővé. Az ábra szerinti kiviteli alak esetében a mágnes az (1) gyűrűalakú acélmágnesből, (2) lágyvas­fegyverzetből és <3), (4) sarfcsarúkból áll. E mág­nes légrésébén foglal helyet az (5) tekercstest, amely (6) merev kar útján (7) tarziószálhcíz van erősítve, amely utóbbi a rajzon keresztmefeetben látható. A tekercs elmozdulásának szimmetriája céljából a tekercs úgy van elhelyezve, hogy középsíkja ai légrés középsíkjába esik, és a tekercs karjának alakja és méretei úgy vannak megválasztva, ho?y a torziószál is ebbe a középsíkba kerül. Szabadalmi igénypontok: 1. Szeiztmométter, amelynek gyürűalakú légiréssel bíró mágnese és e légrésben elhelyezkedő, lengő­tekercse van, azzal jellemezve, hoigy a tekercsnek merev tartókarja van, amely kifeszített toírzdószál­hoz van erősítve. 2. Az 1. igénypont szerinti szeizimométer kiviteli alakja, azzel jellemezve, hogy a torziószál és nyu­galmi helyzetben a tekercs középsíkja is a mágnes légrésének középsíkjában van. 1 rajzlap-melléklettel. A kiadásért fglel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. - 367 — F. v.: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom