142382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetnek műgyanta kondenzációs termékekkel való kezelésére
4 142.382 szárazkezeliésnek nevezzük és a táblázatokban a formaldehid-karbamid viszony rovatában D-vel jelöljük). Más mintákat atmoszferikus nyomáson 2s/4 percig 165 C°-on 85—90% gőz jelenlétében hígítottunk (ezt a kezelési módot az alábbiakban gőzíkezelésnek nevezzük és a táblázatokban a formaldehid -karbamid viszony rovatában S betűvel jelöljük). Valamennyi szövetmintát ez után kifeszített állapotban mostuk. (i) 2% -os nátriumkarboiiátban 90 Cf3 -on 10 másodpercig, (ii) vízben 90 C°-on 10 másodpercig, (iii) vízben 20 C°.-on 10 másodpercig. Ezután a mintákat lágyítószerként 1% szulfonált zsíralkoholt tartalmazó fürdőn vezettük át és kereten normális szélességben szárítottuk. A szöveteknek a fenti példa szerinti kezeilése útján kapott eredményeket az alább következő táblázatban tüntettünk fel. A „mosás közbeni zsugorodást", amelyet néhány következő táblázat tartalmaz, a következő módon mértük: Először a mosandó minták nagyságát, méreteit és súlyát határoztuk meg. 40 liter 40 C fokú vizet 75 gramm szappannal együtt mosógépbe vittünk. A mintákat egymástól elkülönítettük és ezután a gépbe adagoltuk más szövetdarabokkal együtt, mely utóbbiaknak a súlya akkora volt, hogy a minták súlyával együtt elérte a használt mosógép számára előírt betét súlyát. Ezután a betétet folytonos mozgatás közben 20 percig mostuk. Centrifugálás után a mintákalt ismét elkülönítettük, 40 liter 40 C fokú vízben 5 percig öblítettük és újból kicentrifugáltuk. Ezután a mintákat gyengén kiráztuk és forró vassal vasaltuk, másszóval a.vasalót néhány másodperces időtartamig a szövetre helyeztük, anélkül, hogy a vasalót vízszintes irányban mozgattuk volna. Egy órai kondicionálás után a minták méreteit újból meghatároztuk ás a lánc, valamint a vetülék irányában mént zsugorodást kiszámítottuk. A „mosás közbeni zsugorodás" oszlopban alkalmazott plusz-jel azt jelenti, hogy a szövet tágult. ///. Táblázat Ebből a táblázatból látható, hogy 1,6 mól-viszonynál nagyobb mol-viszonyú formaldehid alkalmazása milyen hatással van a gyűrésállóságra, a kopásállóságra (amelyet gyürűpróbával mértünk) és a mosás közbeni zsugorodásra abban az esetben, ha a szövetet száraz kezelésnek vetettük alá. Szövet X X X Z z z z Minta I E J B I C Formaldehid viszony Gyanta 1,6/1 16,8 2.5/1 15,7 Kezeletlen — 1,6/1 13,7 4/1 13,5 Kezeletlen — 1,6/1 15,10 3/1 16,0 Mindezeket a mintákat szárazon kezeltük abból a célból, hogy meghatározható legyen az a hatás, amelyet a formaldehid és a karbamid viszonyának növelésével érünk el. A táblázatból kitűnik, hogy a gyűrésáltóság javul és a. mosás közbeni zsugorodás csökken, viszont a kopásállóság nagymértékben romlik. Gyűr cs lánc •állóság vetülék Kopásállóság Mosásközbeni zsugorodás lánc vetülék 3,25 2,68 477 0,9 0,3+ 3,73 3,18 145 0,3 0,2+ 2,88 1,95 1303 12,8 11,6+ 3,3 3,0 1023 1,6 2,7 3,83 3,48 247 0,2 0,7 3,03 2,6 2178 10,2 5,1+ 3,13 2,8 1030 3,66 3,29 IV. 222 Táblázat Ebből a táblázatból látható, hogy 1,6-nál nagyobb mol-viszonyú formaldehid alkalmazása miiyen hatással van a gyűrésállóságra és a kopásállóságra abban az esetben, ha a szövetet gőzzel kezeljük és szárazon kezeljük. Formaldehid , Gyűrésállósásr zöveí Minta viszony Gyanta lánc vetülék Kopásaik X I 1,6/1 D . 15,5 3,05 2,7 380 X c 3/1 S 16,6 3,45 3,15 333 X c 3/1 D 15,5 3,5 3,15 120 W ' I 1,6/1 D 16,2 3,05 2,95 970 w c 3/1 S 15,2 3,35 3,2 . 855 w c 3/1 D 15,5 3,3 3,2 375 A táblázatból kitűnik, hogy a formaldehid molviszonyának növelése lényegesen javítja a gyűrésállóságot, amely adott mennyiségű gyanta esetén elérhető és hogy a szövet kopásállósága a gőzkezelés esetén megmarad. V. Táblázat Ebből a táblázatból is látható az 1,6 mol-viszonyr.á! nagyobb mennyiségű formaldehid alkalmazásának a gyűrésállóság, a kopásállóság és a mosás közbeni zsugorodás tekintetében kifejtett hatása, ha a szövetet gőzzel kezeljük.
