142381. lajstromszámú szabadalom • Távközlési kapcsolóberendezés
8 142.381 Ixr jelfogó áramlölkés érintkezőjéről. Miután Fir és Flr jelfogók helyesbítették az első áramlökést, Ixr jelfogó változatlanul ad vissza minden további áramlökést az áramlökésküldő úton az azonosítási hívóáramkör felé. Az alapáram SM b-ívén változik. Az „5" helyzetben az a számjegy kerül kiadásra, amelynek számértéke az „A" kivezetés átkötésétől függ és amely az előfizetői szám első, a központ ötjegyű számozásánál változatlannak feltételezett számjegye. A „6" helyzet az ezres számjegyet ,adja ki úgy, amint azt ICF c-íye jelzi és SM „7" helyzete a százas számjegyet adja visszia ICF d-ívének vezérlése alatt. A tízes számjegyet TM tárolta. A megfejelő alapáramét tehát a „8" helyzetben TM c-íve adja. A „9" helyzet az egyesek kiadására való. E számjegy értékét a voinalválasztógép helyzete szabja meg és a vonalválasztógép d-keféjén át rendelkezésre álló váltóáram jelzi. Ez a váltóáram a c-vezetéken, Dsr jelfogó záiróérintkezőjén és SM b-ívének „9" kivezetésén át kapcsolódik a HC2 lalapámam-transzformátorra. A jeláram CM b-ívén úgy változik, mint az előbb, die azzal a különbséggel, hogy az „1" fázisú váltóáramforrásit az ennéla kiadásnál működtetett Usr jelfogó felcseréli annak a csoportkezdő helyzetnek megfelelő váltóáramforrással, ahova a vonalválasztógép eljutott. Az egyesek •számjegyének kiadása után SM megérkezik „10" helyzetébe és így gerjeszti Rlr jelfogót, amely az Okr jelfogói tartó föld kikapcsolásával az áramkör bontását kezdeményezi. A foglalt jelfogók, mint Ggr, Ghr, Bír, stb. sorban elengednek. Ghr jelfogó SM és TM helyreküldő áramköreit 'zárja, mire szaggató érintkezőik vezérlése alatt e két kapcsoló alaphelyzetbe tér vissza. Okír jelfogó elengedése ICF kapcsológép helyreküldő áramkörét zárja, tehát ez is visszaáll. A második csoportválafiztót tartó földeit Okr elengedése kapcsolja ki. A második csopontválasató elengedi a harmadik csoportválasztót, ez pedig felszabadítja a vonalválasztót, - amelynek áramkörei az azonosítás céljaira időlegesen voltak foglaltak. Miegemlít'hető még, hogy a 7. ábra „D" közös pontjáról a föld akkor kapcsolódik le, amikor az indító áramlökés befejeztével Sir jelfogó működik. Ebiben a pillanatban a hívó hang már kikapcsolódott és a közös pont felszabadul, hogy ugyanannak a csoportnak más első híváskeresőin is lehetővé tegye a hívások vizsgálatát. A c-vezétéfcekeití a T2 adási hang zavaró hatásától a 3. ábra szerint a közös ponthoz kapcsolt F2 szűrő védi. Korai bontás esetén megtörténhetik, hogy a közös ponÜ eredményes vizsgálata, után nincs hang a vonalválasztógép ívén. Ez esetben TM lépőkapcsoló tíznél több áramlökést kap. A „10" helyzetbe érve TM előkészíti dS-ívének „10" helyzete útiján Rlr jelfogó működtető áramkörét. Ha Tmr jelfogó onost működik és így egy tizenegyedik áramlökést jelez, Rlr gerjed és ettől az azonosítási veaérlőáramkör felszabadul. Szabadalmi igénypontok: 1. Távbeszélő vagy egyéb távközlési kapcsolóberendezés előfizetői vonalakat azonosító szérelvénynyel, amelynél az előfizetői vonalak előre meghatározott hívószámokkal elrendezett több csoportja mindegyikének egy-egy kijelölő vezetéke van, amelyre kijelölő feszültséget kell kapcsolni az azonosítási folyamat kezdeményezése végett és amelynél váltóáramú kijelölő feszültség van az azonosítandó vonaláramkör egyik vezetékén a vonalválasztók és híváskeresők vagy hasonló rendeltetésű egyéb készülékek érintkező mezőiben, azzal jellemezve, hogy az azonosítás nélküli, közönséges kapcsolások létesítésére elrendezett csoportválasztói egy vagy több fokozatát és vonalválasztóit veszi igénybe az egyéni vonal azonosításához áz említett csoportokban és hogy az előfizetői vonaláramkörökben a kijelöléshez használt említe'it vezetékek a vonalválasztó keféknek az azonosítandó vonalra való irányításakor az azonosító szerelvénybőií az igénybevett csoport- és vonalválasztókon át elérhetők. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, jellemezve oly elrendezéssel, amely az azonosítandó egyéni vonalat az említett csoportban úgy határozza meg, hogy az azonosításhoz igénybevett vonalválasztó kapcsolóval "-megkeresteti az említett vezetéken kijelölő feszültség jelenlétével kijelölt előfizetői vonalkiveZetéskésaleteti és jelezteti e kivezetéskészlet helyét a kapcsoló alaphelyzetéhez képest. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az azonosítandó vonal kivezetíáskészletánek helyét jellegzetes feszültségek jelzik, amelyek a vonaválasztó érintkezőmezőkben e vonal egy vagy több kivezetésén vannak és oly áramforrásokból származnak, amelyek legalább egy villamos sajátságukban különbözők az előfizetői vonalak azonosságának a hívószám egy vagy több számjegye szerinti kifejezése végett. 4. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az azonosítandó vonal érintkezőkészletének az azonosító szerelvényben elfoglalt helyét azoknak a kivezetéseknek a száma jelzi, amelyeken a vonalválasztónak át kell haladnia, amikor alaphelyzetéből az azonosítandó vonalra, vagy e 'vonalról az alaphelyzetbe mozog. 5. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előfizetői vonalak a vonalválasztó érintkezőmezőkben' hívószámaik egyik számjegyének számértéke szerint alcsoportokra oszlanak, amely alcsoportokban jellegzetes feszültségek vannak egy másik számjegy számértéke szerint, vagyis oly módon bekötve minden vonal egyegy vezetékére, hogy a különböző alcsoportok olyan vonalait, amelyeknél ez az utóbbi számérték azonos, ugyanabból az áramforrásból vett feszültség jelenléte jellemzi, míg egy-egy alcsoportban az egyéni vonalakat oly feszültségek jellemzik, amelyek legalább egyik villamos sajátságukban különböző áramforrásokból származnak, továbbá az először említett számértéket az azonosító szerelvény annak számlálásával -határozza meg, hogy e feszültségek egyike az azonosítandó kivezetéskészlet elérése előtt vagy után hányszor taHálható, míg az utóbb említett számértéket a megfelelő jellegzetes feszültség jelzi az azonosító szerelvénynek. 6. A 3. vagy 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vonalvál$ztiS érintkezőmeziőben jelenlévő említett jellegzetes feszültségek a vonal választónak hívott elő-
