142376. lajstromszámú szabadalom • Acélfegyverzet acélbetonszerkezetekhez, valamint azzal készült hegesztett rácsszerkezet

142.376 3 lyel az acélban nagyobb megengedhető feszültséget és egyúttal jobb tapadást érünk el. Az új acélfegyverzetet lapos alakja miatt az eddigelé többnyire alkalmazott kerek vagy négyszögletes keresztmetszetű idomacéloknál jobban lehet a kívánt alakra hajlítani. Ezenkívül a magasabb nyúlási határuk miatt előnyben részesített, ismert, hidegen alakított fegyverzetekkel szemben az az előnye is megvan, hogy a nagyobb megengedhető feszültség elérését eredményező magas nyúlási határ a jobb tapadóképességgel együtt mutatkozik. Ez a tapadóképesség teszi pl. lehetővé azt, hogy lehorgonyzás céljából nem kell véghorgokat ráhajlítani. Épígy szükségtelen a nyomott övben rögzítést alkalmazni, ami pedig valamennyi ismert idomacélnál nélkülözhetetlen. Kísérletek tanulsága szerint az új idomacélnak nem kell a számítás alapján kiadódott végponton túlnyúlnia. További különleges- előny származik abból, hogy a találmány szerinti acélfegyverzetet betonszerkezetekben előfeszített fegyverzetként alkalmazhatjuk. Ez az előny abban mutatkozik, hogy az acélfegyverzet teljes hosszában létesített ismételt, közvetlen rögzítések folytán a beton és az acél között a feszültségek megbízhatóan adódnak át, ellentétben a sima, húzott, előfeszített huzalokkal, melyeknél ilyen átadás nincs, vagy ellentétben a csavart huzalokból és ezek között helyenkint alkalmazott távtartókból alkotott ismert fegyverzetekkel, melyeknél az erőátvitel csak csekély mértékben érvényesül. Így nélkülözhetővé válnak az előfeszített sima huzaloknál szükséges tartófejek is. Egyébként a rudak, legalábbis a hosszrudak, a találmány szerinti acélfegyverzet gyártásának valamelyik szakaszában olyan nemesítő eljárásnak, pl. hőkezelésnek, így mesterséges öregítésnek vagy patentírozásnak vethetők alá, amely a szilárdságot növeli. Ugyanezt a hatást elérhetjük megfelelő szilárdságnövelő ötvözőelemek hozzáadásával is. Az új acélfegyverzet bármiféle acélbetonszérkezethez alkalmas. Szabadalmi igénypontok: 1. Acélfegyverzet acélbetonszerkezetekhez, olyan hosszrudakkal, amelyeket térközönkint legalább két haránt összekötő elem kot egymáshoz, azzal jellemezve, hogy a hosszrudak magas nyúlási határú acélból vannak és a haránt összekötő elemekkel össze vannak hegesztve. 2. Az 1. igénypont szerinti acélfegyverzet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a haránt összekötő elemek a hosszrudak közé hegesztett rúdda-. rabok. 3. Az 1. igénypont szerinti acélfegyverzet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a haránt összekötő elemek a hosszrudak egyik vagy mindkét oldalára hegesztett rúddarabok. 4. Az 1. igénypont szerinti acélfegyverzet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a haránt összekötő elemek legalább egy idomdarabból vannak. 5. A 4. igénypont szerinti acélfegyverzet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a haránt összekötő elemek olyan rúdból állnak, amely célszerűen zegzugos vagy hullámalakú, és amely a hosszközéptengelyéből ellenkező irányokban ismételten ^ ki van hajlítva. 6. A 4. vagy az 5. igénypont szerinti acélfegyverzet kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a haránt összekötő elemek kisebb Otartalmú és (vagy) Mn-tartalmú acélból vannak, mint a hosszrudak, mégpedig előnyösen lágy, nem edzhető acélból. 7. Az 1, igénypont szerinti acélfegyverzet alkalmazásával készült hegesztett rácsszerkezet, azzal jellemezve, hogy a hosszrudakból és ráhegesztett haránt összekötő elemekből álló fegyverzetcsíkok a hegesztett rácsszerkezetnek legalább az egyik irányban haladó elemeit alkotják. . 8. A 7. igénypont szerinti rácsszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a harántirányban fekvő elemek kölcsönös távolsága a hosszirányban fekvő fegyverzetcsíkokban lévő haránt összekötő elemek közötti távolság kétszerese vagy többszöröse. 2 rajzlap, 15 ábrával A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 338. Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.