142354. lajstromszámú szabadalom • Berendezés színes távolbalátásra

4 142.354 belső vezérlőrácsához vezetett differenciált alap­színfeszültség kiváltképen a kép tárgyainak széleit ábrázoló világosságösszetevőt befolyásolja. Az 50a és 50b csövek kimenőfeszültségei egyesülnek az 52 ellenálIáso.n és közösen jutnak el az 55 összegező­körbe, hogy itt az alapszínfeszültség kisfrekvenciás részével együtt a teljes alapszínf észültségét alkossák. A 2. ábrában az A—D és Ai—Gi görbék az átvitt kép egyréfízének színét és nagyfrekvenciás rajzát ábrázolják, az E—G görbék az előbb említett görbékkel ábrázolt részleteknek ismert vevőkészü­lékekkel való visszaadását mutatják, a H—J görbék pedig a találmány szeríniíi vevőkészülék működését szemléltetik.'A görbék olyan kép átvitelére vonat­koznak, amelyet függőleges sávokból összetett minta alkot, amelyben fekete sávra fehér sáv, erre ismét fekete, majd vörös, majd ismét fekete sáv következik. Az A, B és C görbék az adónak a há­rom alapszínhez tartozó három képfelvevőcsöve ki­menőfeszültségeit ábrázolják, míg a D görbe ezek­'nek a kimenőfeszültségeknek csak a 0,5—4 mega­hertzes frekvenciákat felölelő nagyfrekvenciás ré­szét szemlélteti. A szaggatott vonallal ábrázolt Aj—Bj és 'Ci görbék az alápszínifeszültségefcnek a 0—0,5 megahertzes frekvenciákat fe'ölelő, egymás­tól függetlenül átvitt részeit jelzik. Mint az E—G görbékből kitűnik, az alapszín -feszültségeknek a világosságösszetevővel arányo­sítás nélkül' való. egyesítésekor a fehér (balról a második) sáv visszaadása hűen megy végbe, mert ehhez a visszaadáshoz az E, F, G görbékkel ábrázolt mindegyik alapszín egyformán hozzájárul, minek folytán az alapszínek kölcsönös bafolyásolódá&a ki­egyenlítődik. A vörös (balról a negyedik) sáv szélei azonban életlenek, mert a világosságösszetevőnek az ehhez a sávhoz tartózó, a kevert csúcsértékeket tartalmazó része gyenge és a vörös sáv széleinek • letapintásakor adódó gyenge kék ós zöld alapszín,­faszültségek, amelyeket az E és G görbék ábrázol­nák, a kék és zöld részképbén nem kívánatos módon kifejezésre jutnak, bár a vörös sáv hü visszaadása esetéiben a kék és zöld rés zikép éknek semmit sem volna szabad mutatni. A 'závárt a D görbével ábrá­zolt nagyfrekvenciás világosságösszetevő okozza, amely az ismert berendezésekben a három alapszíri­héz tartozó mindhárom szlnfeszültségcsatornában egyforma, erősséggel jelenik meg. Ezt a hibát ki­küszöböli a találmány szerinti beremdjezés, mint ezt a H, J és I görbék mutatják. Annak folytán, hogy , a vörös sáv letapintásakor a kék és zöld alapszín­feszültségek kimaradása folytán az ezekkel az aíapszínfaszültségiekkel vezérelt modulátorok nem működnek, ezek a modulátorok elnyomják a kék és zöld alapszínekhez tartozó feszültségcsatornákban a világosságösszetevőt is úgy, hogy a kék. és zöld részikép nem mutat semmit. A —H—-y I és J gör­békből kiviláglik, hogy a találmány szerinti 'beren­dezés a fehér sávot kielégítő hűséggel, a vörös sávot pedig tökéletes hűséggel adja vissza. A találmány lényege tehát ""ubban van, hogy a világosságösszetevőnek a kevert csúcsértékeket tartalmazó, az átvitelkor a jelfeszültség más részei által való befolyásolásnak alávetett részét a vevő­oldalon az egymásitól függetlenül, áttvitt kisfrekven­ciás alapszínfeszültségek 'vezérlik:•••;•. Ha valamelyik^ alapszínfeszültség kimarad, akkor az e feszültséghez rendelt jelcsatornában a világoseágösszetevő sem jelenhetik meg, ha ellenben az alapszínfeszültség jqlen van, akkor a világosságösszetevő az alapszín­feszültséggel arányos mértékben jelenik meg. Mint­hogy tehát ilymódön a világosságösszetevő nagy­frekvenciás része az alapszínifeszültségek pillanatnyi értékétől függ, ez a rész tulajdonképen nagyfrek­venciás színösszetevővé válik. Bár ez az előny a leg­jobban akkra?- érvényesül, ha az alaipszínfeszültsé­giek átviteléhez a modulált színalvivőhullám mind­két oldialsávját felhasználjuk és az alapszínfeszült­ségek átvitele ilymódön egymástól teljesen függet­lenné válik, a találmány akkor is előnyösen alkal­mazható, ha a színátvitelhez a sávszélesség foko­zása végett, csak az egyik oldalsáyot. használjuk fel, mert az alapszínfeszü'ltségek kölcsönös befolyása egymásra ez esetben is csökken, ha nem is egé­szen olyan mértékben, mint a két oldalsávos át­vitelnél. Az lb. ábra á találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakját szemlélteti, amely a nagyfrekvenciás világosságösszetevőnek a kisfrekvenciás, színössze­tevőkkel való modulálását az 1. és la. ábrák szerinti modulátorok alkalmazása nélkül teszi lehetővé. Itt a ' 32a. 32b és 32c összegezőkörök 47a. 47b és 47c erő­sítőkön át kapcsolódnak a háromsugaras 35 katód­sugárcső katódáihoz, és az 1. ábra szerinti 27 erő­sítőt kitérítő .39 erősítő helyettesíti, amely a katód­sugárcső járulékos 28 kitéritőcsévéjével áll össze­köttetésben. A katódsugárcső 37 képernyőjén mind­egyik képpontot egy három háromszögalakú részből összetett fOiSZiforpont alkotja, amelynek egyik része a katódsugár hatására zöld fénnyel, a másik része vörös fénnyel, és .a harmadik része kék fénnyel vi­lágít. A képernyő elötit olyan 36 korong van, amelyben a képernyő mindegyik képpontjának egy­egy kis lyuk felel míeg. Az 1. ábra szerinti beren­dezés működési módjának ismertetése végett fel­tételezzük hogy a 47a erősítő a, zöld aíapsziínfeszült­ség átvitelére hivatott jelcsatornáiban van, tehát ennek az erősítőnek a kimenőfeszültsége, amely a teljes zöld alapszínfiesaültsíégnek a 0—0,5 mega­hertzes frekvenciáikat felölelő részét alkotja, a zöld részképet létesítő katódsugarai, vezérli. Ez a vezérlés a katódsugár erősségének modulálása alakjában megy végbe. Ezt az erősségmodulációt kiegészíti a katódsugárral foganatosított letapintás sebességé­nek modulációja, amelyet a világosságösszö'evőnek a 0,5'—4 megahertzes frekvenciákat felölelő nagy­frekvenciás része foganatosít, a járulékos 28 ki­térítőcséve segítségével. ; Mindkét moduláció együttesen eredményezi a 0—4 megahertzes frek­venciákot felölelő teljes zöld alapszínf észültségét, mim ellett a második moduláció hatása a'z elsőétől, függ. A kisfrekvenciás zöld alapszínfeszültség ki­maradásakor elnyomódik a zöld részképet létesítő katódsugár és ennélfogva a zöld részfcépben a vilá­gosságösscetevő is záirussá válik. Ilymódön tehát itt is ugyanaz a szorzó moduláció jön létre, amelyet a'z 1 ábra szerinti berendezésben az. 50a cső) léte­sített. A 3. ábra. a találmány szerinti berendezésnek olyan kiviteli alakját szemlélteti, amely az 1. ábra szerinti berendezéssel kapcsolatosan, említett összetételű

Next

/
Oldalképek
Tartalom