142354. lajstromszámú szabadalom • Berendezés színes távolbalátásra

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.354. SZÁM. 21 a1

. 34. OSZTÁLY. - HA—267 ALAPSZÁM. Berendezés színes távolbalátásra HAZELTINE CORPORATION Washington-i (D. C, U. S. A.) cég, mint Bemard Dunievy Loughlin Lynbrook-i (N. Y., U. S. A.) lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1952. augusztus 13. A. E. A.-beli elsőbbsége: 1951. augusztus 23. A fekete-fehér távolbalátáshoz 4 megahertz szélességű átvivőesatornák állnak rendelkezésre. Ahhoz, hogy ilyen átvivőcsatornókkal foganatosított színes átvitel esetében a színes képek rajza ugyanolyan finom legyen, mint a fekete-fehér képeké, a 4 megahertzes frekvenciasávot ez esetben is teljes szélességében ki kell használni a kép rajzát ábrázoló fekete-fehér világosságösszetevő átviteléhez s a kép színösszetevőjét, amely kb. 2 megahertz szélességű frekvenciasávra terjed ki, az említett 4 megahertzes sávon belül járulékosan kell átvinni. Ezt a feladatot a színösszetevőnek a világosságösszetevő nagyfrekvenciás részét alkotó frekvenciák közé való közbeiktatásával lehet megoldani. Egyik ilyen ismert berendezésben az adóoldalon a három alapszínfeszültséget a 4 megahertzes frekvenciasávra kiterjedő világosságösszetevővé egyesítik, ezen felül a három alapezínfeszülitség mindegyikét 1,5 megahertzes frekvenciasávra korlátozzák s s / csökkentett frekvenciasávok mindegyikével egy 3,5 megahertz frekvenciájú alvivőhullámot modulálnak 120°-os fázisközökben. Ezt az alvivőhullámot, amelynek fázisa és amplitúdója határozza meg az egyes képpontok. színét és színtelítéséti, alsó oldalsávjával és felső oidalsávjának egy részével együtt a fentemlített módon viszik át a 4 .megahertzes frekvenciasávon belül. Egy másik ismert berendezésben a zöld alapszín -feszültséget 1 megahertzes frekvenciasávra korlátozzák, amely a világosságösszettevőnek a 0-—1 megahertzes frekvenciákat felölelő részéit alkotja. A távolbalátó jelföszüjtségnek az 1—4 megahertze® frekvenciákat felölelő többi része, amely a vjlágosságösszetevőnek a kevert csúcsértékeit ábrázolja, a három alapszínösszetevőnek az 1—4 megahertzes frekvenciákat felölelő részei egyesítéséből adódik. A vörös alapszínfeszültségnek a 0—1 megahertzes frekvenciákat felölelő része 3,5 megahertzes alvivőhullámot modulál, a kék alapszínfeszültségnek a 0—'0,25 megaherftzes frekvenciákat felölelő kisfrekvenciás rész-e pedig egy 4 megahertz frekvenciája másik alvivőhullámot modulál. Mindkét raodulálti fJvivőhullámot a világosságösszetevő nagyfrekvenciái közé közbeiktatva viszik át a 4 megahertzes átvivőcsatornában. Mint, látjuk, mindkélt ismert berendezésben egy 4 megahertzes frekvenciasávot felölelő világosságösszetevő és egy 2 megahertzes frekvenciasávot felölelő összetett színösszetevő, azaz egy 6 -megahertzes frekvenciasávra kiterjedő távolbalátó jelfeszültség egy csak 4 megahertz szélességű átvivőcsatornában kerül átvitelre, mimellett a világosságösszetevő kevert csúcsértékeit ábrázoló jelfeszültség, .amely az á'tvivőcsatorna nagyfrekvenciás részét foglalja el, a három alapszínfeszül'tség nagyfrekvenciás résziéiből tevődik össze, amelyeknek egymástól független átviteléhez összesen 12 megahertz szélességű frekvenciasáv volna szükséges. Ennek az egész képtartalomnak egy csak 4 megahertzes frekvenciasávban való átviteléből azonban bizonyos nehézségek adódnak, amelyek csökkenthetik az átvétel jóságát. Kiváltképen megemlítendő, hogy az a körülmény, hogy a kevert csúcsértékeket ábrázoló jelfeszültség a három alapszánösszetevő egyesítéséből keletkezik,, B három alapszínfeszültjségnek nem kívánatos kölcsönös befolyását; eredményezheití, amelynek létrejött tét az először említett ismert berendezés működési módjának részletesebb ismertetése nyomén fogjuk megvilágítani. -Ebben a berendezésben a három egymástól független alapszínfeszültségét csak az alvivőhullámnak a két oldalfíávjából lehet leszármaztatni. Az alvivőhullám kétféle modulációja, amely a képpontok színét és színtelítését határozza meg, kétféléiképpen foganatosítható, mégpedig vagy úgy, hogy magának az alvivőhullámnak amplitúdóját és fázisát moduláljuk, vagy pedig úgy, hogy az alvivőhullámot, két, egymáshoz képest fázisban 30°-kai eltolt összetevőre osztjuk és mindegyik összetevőt amplitadómoduláeáónak vetjük alá. Ha az alvivőhullámnak esak a? egyik oldalsávjált vesszük tekintetbe, akkor nem te* hetünk megkülönböztetést a íázismoduláció és a.% amplitúdómoduláció közötó,, mittek folytán hajlamosság mutatkozik a három alapszínfeszültség kölasö^