142338. lajstromszámú szabadalom • Dolomit feltárása nedves úton
Megjelent 19§4. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142,338. SZÁM. 12. m. 1—4. OSZTÁLY. — BA-412 ALAPSZÁM. Dolomit feltárása nedves úton Bejelentő: A Magyar Állam mint a feltaláló, dr. Bálint István vegyész, budapesti lakos jogutóda A bejelentés" napja: 1950. szeptember 27 Azoknak a gazdasági területeknek, amelyek magnezit előfordulással nem rendelkeznek, régi törekvése, hogy magnézium vegyületek előállítására a mindenütt nagy mennyiségben és néha elég tisztán előforduló dolomitot használják fel. A természetben előforduló dolomit azonban rendesen annyira inaktív, hogy azt a legtöbb esetben, még mielőtt kémiai feldolgozásnak vetnék alá, égetéssel kell feltárni. Az égetésnél a CaCOa sok^ kai nehezebben veszíti el a szénsavat, mint a MgCOa, ezért az égetés eredménye az alkalmazott hőfok szerint változik. Ha a hőfok 700 C° alatt marad, akkor a dolomitból magnéziumoxid és kalciumkarbonát keveréke, ha pedig a hőfok eléri az 1100 C°-ot, akkor kalciumoxid és magnéziumoxid keveréke keletkezik. Az előbbi terméket MgO+. + *eaCO s ) az utóbbitól (MgO + CaO) megkülönböztetendő félig égetett dolomitnak szokás nevezni. A félig égetett dolomitnak a teljesen égetettél szemben az az előnye a későbbi kémiai feldolgo-' zás szempontjából, hogy a MgO és CaCÜ3 keverék MgC03-má való feldolgozásakor, — amely vegyület a további kémiai feldolgozás folyamán nagy szerepet játszik — kevesebb szénsavat és energiát igényel, mint a CaO és MgO-ból álló teljesen kiégetett dolomit. A félig égetés azonban sohasem tökéletes, mért a termék mindig tartalmaz ki nem égetett dolomitot is. A dolomit kémiai feldolgozásánál csak olyan eljárások jöhetnek tekintetbe, amelyek — tekintve, hogy egy olcsó ásványi anyagnak, a magnezitnek pótlásáról van szó — gazdaságosság szempontjából is megállják a helyüket. A nedves úton való feltárás legegyszerűbben ásványi savakkal eszközölhető, míg szénsavval még nagy nyomáson is csak igen kismértékű feltáródás érhető el. Az ásványi savakkal való feltárás azonban nagy vegyszerfogyasztása miatt, a szénsavval való feltárás pedig a reakció tökéletlensége miatt nem bizonyult gazdaságosnak. Azt találtam, hogy a dolomit nedves úton és gazdaságosan feltárható, ha a következő eljárást alkalmazzuk: A dolomitot igen finomra őrölve 150 C° körüli hőfokon és az ennek megfelelő nyomáson valamely lúg oldatával kezeljük. Ekkor a dolomit a következő egyenlet szerint: MgCOs ' CaCOs + 2NaOH = CaCOs -f Mg(OH) 2 + + Na 2 C0 3 (1) feltáródik és CaCOs és Mg(OH)2 keveréke keletkezik. Ez a keverék, amely az egyidejűleg keletkező szódaoldattól szűréssel könnyen elválasztható, összetételében kb. megfelel a félig égetett dolomitnak, azonban annál homogénebb és reakcióképesebb. Az eljárás gazdaságossága még javítható, ha a feltárás folyamán keletkező szódaoldatot kausztifikálással, tehát önmagában ismert módon ismét lúgoldattá alakítjuk át. Ha a kausztifikálásnál égetett mész helyett égetett dolomitot használunk, akkor az alábbi egyenlet szerint: CaO + MgO + NaaCOs + 2H 2 Q = = CaCOs + Mg(OH)a + 2NaOH . . (2) hasonló összetételű terméket kapunk, mint *az (1) egyenlettel leírt eljárásnál, miközben a szóda oldat az (1) egyenlet szerinti feltáráshoz újból felhasználható lúg oldatává alakul. Ezért az (1) és (2) reakció összekapcsolható olymódon, hogy a szódaoldattal égetetlen dolomitnak és teljesen égetett dolomitnak megfelelő (stöchiometriai) arányi! keverékét kezeljük 150°-on és a megfelelő nyomáson, amikor a lúgnak szódává alakulása és ismét lúggá való visszaalakulása közben az égetett és égetetlen dolomit keveréke CaCOä és Mg(OH)a keverékévé alakul. A (2) egyenleten alapuló eljárás az (1) egyenlet szerinti eljárástól függetlenül önmagában is felhasználható lúgnak szódaoldatból való előállítására olymódon, hogy a szódaoldat kausztifikálását mész helyett teljesen égetett dolomittal végezzük, amikoris melléktermékül a kalciumkarbonátnál jobban használható kalciumkarbonát és magnéziumhidroxid keverék keletkezik. Az égetett dolomittal való kausztifikálás feltételei, oldat koncentráció és az alkalmazandó hőmérséklet szempontjából azonosak az égetett mésszel való kausztifikálás feltételeivel. Az (1) reakció szerint, vagy az (1) és (2) reakciók összekapcsolásával nyert CaC03 és Mg(OH)2 keveréket a további eljárás folyamán CaCOs és
