142334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridinkarbonsav-hidrazitok készítésére

Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.334. SZÁM. 12. p. 1-5. OSZTÁLY. - ZA—101. ALAPSZÁM. Eljárás piridinkarbonsav-hidrazidok készítésére Bejelentő: Dr. Zalay Endre vegyésznérnök, Budapest Bejelentés napja: 1953. február 18 Piridinkarbonsav hidrazidokat már készítettek. A piridinkarbonsav hidrazidok értékes termékek, így többek között az izonikotinsavhidrazid gyógyászati jelentőséggel bír. Azt találtam, hogy piridinkarbonsav-hidrazidok előnyösen állíthatók elő olyképpen, hogy hidrazin és széndioxid, illetve szénsav egymásra hatásával nyert terméket piridinkarbonsav-észter behatásának vetjük alá. Hidrazin és szénsav, illetve széndioxid egymásra hatásával nyert termékeket az irodalom ismerteti. (Lásd többek között Ber., 37 évfolyam, 4523—24. old.; Journal of Amer. Chem. Soc, 34. kötet, 36—49. oldal.) Előnyösen készíthető a találmány céljára jól használható termék olyképpen, hogy hidrazin vizes oldatába szénsavat vezetünk és azután az oldatot vácuumban bepároljuk. Színtelen mézga marad vissza, melynek hidrazin-tartalma bromatometriás meghatározással 51—53% között van. Az így nyert* mézgaszerű termék még szükség esetén tovább is szárítható. Előnyösen használhatunk piridinkarbonsav-észterként valamely izonikotinsav-észtert. Ez esetben az antituberkulótikus hatású izonikotinsav-hidrazidhoz jutunk. Izonikotinsav-észterként , célszerűen használhatjuk pl. az etil-észtert. Hidrazin és szénsav egymásrahatásával nyert termékként használhatjuk nemcsak a többé kevésbbé tiszta állapotban elkülönített hidrazinkarbonsav-hidrazonium sóját, hanem hidrazinkarbonatot is, mint pl. 1 mol hidrazin és 1 mol szénsavból képzett karbonátot. A hidrazin-származék és piridinkarbonsav-észter -egymásrahatása célszerűen melegen, valamely oldó- vagy hígítószer jelenlétében történik. Ha oldó- vagy hígítószerben víz lényeges mennyiségben nincs, akkor a termék rendszerint az elegyből közvetlenül kikristályosodik. Az eljárás további részletei a példákból látható. Példák: 1. 130 g hidrazin-terméket (nyerhető olyképpen, hog;, nidrazin vizes oldatába széndioxidot vezetünk, azután az oldatot vácuumban híg mézga sű-' rűségűre bepároljuk és melynek hidrazin-tartalma bromatometriás meghatározással 51,9%), leöntünk 302 g izonikotinsav-etilészterrel és 300 kcm absz. etilalkohollal és azután visszafolyó hűtő alatt jó keverés közben több órán át (3—4 óra) forraljuk. Az eredetileg az elegy alján lévő, nem oldódó réteg fokozatosán oldatba megy, majd az izonikotinsav-hidrazid, esetleg beoltásra, kikristályosodik. A forralást még 1—2 órán át folytatjuk. Keverés közben lehűlni hagyjuk, majd másnap a kristályokat elkülönítjük. Absz. alkohollal a sárgás színű anyalúgtól kimossuk. A termék súlya 250 g körül van. Hófehér kristálytömeg, melynek olvadáspontja 170—172°. Az anyalúgból betöményítésre további mennyiségek nyerhetők. 2. Ügy járunk el,, mint az 1. példában, de izonikotinsav etilészter helyett nikotinsav-metilésztert használunk. A nyert nikotinsav-hidrazidot a reakció elegyből egyébként ismert módon különítjük el. 3- Ügy járunk el, mint az 1. példában, de hidrazin-származékként 115 g kristályos hidrazinkarbonsav-hidrazoniumsót használunk. Az eljárás még egyéb szempontokból is variálható. Szabadalmi igények: 1. Eljárás piridinkarbonsav hidrazidok készítésére, azzal jellemezve, hogy hidrazin és széndioxid, illetve szénsav egymásrahatásával nyert terméket piridinkarbonsav-észter behatásának vetjük alá. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítása azzal jellemezve, hogy piridinkarbonsav-észterként izonikptinsav-észtert használunk.' 3. A 2. alatti eljárás foganatosítása, azzal jellemezve, hogy izonikotinsav-etilésztert használunk. 4. Az 1—3. alatti eljárás foganatosítása, azzal jellemezve, hogy hidrazin és széndioxid egymásrahatásával nyert termékként hidrazin-karbonsav hidrazonium sóját használjuk. 5. Az 1—3. alatti eljárás foganatosítása, azzal jellemezve, hogy hidrazin és szénsav egymásrahatásával nyert termékként hidrazinkarbonátot használunk. A kiadásért felel a, Tervgazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója 2978. Terv nyomda. 1954. — F. v.: Bolgár Imre