142328. lajstromszámú szabadalom • Tartály tetraéderes csomagokhoz

" Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.328. SZÁM. «1. c. 10-17. OSZTÁLY. - RA—139. ALAPSZÁM. Tartály tetraéderes csomagokhoz - Rausing Ruben igazgató, Lund (Svédország) A bejelentés napja: 1952. július 23 Á találmány (tartály tetraéderalakú csomagokhoz. A találmány egyik célja tetiraéderek könnyű,.tö­mör becsomagolása és így a tartály férőjének jó kihasználása. További cél a tartály olyan kialakítása, amelynél több, egymás fölé vagy mellé rakott tartály a lehető legkisebb helyet foglalja el,­Még további cél a 'tartályok olyan kialakítása, hogy azokat könnyen laposra tehessen nyomni és így egyik tartályt a másikba lehesen tolni, ami­vel visszaküldéskor vagy raktározáskor helyet ta­karítunk meg. Már javasolták tetraéderes csomagok ibartlályá­nak előállításit sKabályos ötszög alakú. összehe­gesztett lapokból, hogy tömör csomagolást kapjanak. A szabályos ötszög ugyanis elsősorban látszik al­kalmasnak ilyen tartályok alapjaként, minthogy a Szabályos ötszög középponti szöge majdnem egyenlő a szabályos tetraéder élszögével (mégpedig az öt-Szög középponti szöge 72°, tetraéder előszöge pedig valamivel több mint 70°). Világos azonban, hogy az egyenlőoldalú ötszögre felépített tartály alakja nem lehet egyénlőoldalú hasáb, ha abba tetraédereket tömören akarunk csomagolni, hanem az ötszögalaknak valamilyen for­mában" a tartály valamennyi határoló felületénél élő kéli fordulnia. Ilyen ötszögú tartályok ezért nehezen gyárthatók és több tartály egymás mellé vágy fölé helyezve sok helyet foglal el. Mindez megdrágítja a csomagolást. A tetraéderes csomagok korábban javasolt tartá­lyának hátrányait elkerüljük és a fent megadott célokat elérjük, ha a tartályt a találmány szerint szabályos hatszögű hasábként alakítjuk ki. Az első pillanatban lehetetlennek látszik tetraéder­alakú tárgyak tömör csomagolása szabályos hat­özögalakú hasábban mint tartályban, mert hiszen, oldalfelületeikkel páronként egymás mellé rakva, 6 tetraéder 420°-nál, tehát egy teljes szögnél lénye­gesen nagyobb középponti szöget foglalna el. A találmány szerinti megoldás abból áll, hogy a tartály fenekének támasztófelületei a tartályba rakott tetraéderek légalsó rétegének irányában be­felé és felfelé ferdék, vagy pedig ennek az alaknak tükörképei. A fent előadottak figyelembevételével tehát, a találmány szerint a tartály alakja szabályos hát­oldala hasáb, olyan alakú fenékkel, hogy ennek a tartályba rakott legalsó tetraéderréteghez fekvő támasztófelületei a hasábalakú tartály függélyes fajaival akkora élszögeket zárnak be, amelyek a tetraéderek élszöggel körülbelül egyenlők. A fenék alakja emellett előnyösen egyenes kúp lehet, a tetra­éder élszögének kb. kétszeresével, vagyis kereken 140°-kai egyenlő csúcs-szöggel. Más megoldásnál a fenék alakja megfelelő csúcs-szögű hatoldalú gúla. Ha felfelé irányuló csúcsú hatoldalú gúlát válasz­tunk, makkor a fenék két, egymás mellett fekvő, háromszögalakú oldalfelületének a tartály felé nyíló élszögei a tetraéder élszögének kb. háromszorosát teszik ki. Az egyenes kúp és az egyenes gúla közötti átmeneti alakot is alkalmazhatunk, melynél a fenék körvonala a tartály szabályos hatoldalú kereszt­metszetét követi, míg a fenék harántmetszetei a fenék csúcsa irányában mindinkább közelednek a köralakhoz. A találmány szerinti tartály egy olyan kiviteli alakja, amely lehetővé teszi több tartály egymás fölé helyezését vagy egymáslba tolását, lényegileg abból áll, hogy annak oldalfelületei felfelé haladva kifelé ferdék és olyan szabályos alakúak, hogy olyan helyzetben, amelyben két tartály idomvonalai (profilvonalai) párhuzamosak egymással, az egyik tartály a másikba betolható, míg egy másik hely­zetben az egyik* tartály fenekének idomvonala a másik tartály felső szélének idomvonalát a kerüle­ten előnyösen szimmetrikusan fekvő legalább három helyen metszi, amikoris a tartályok egymáson tárolhatók. A* most megadott célra szerkesztett egyik egy­szerű megoldásnál a tartály keresztmetszeti alakja legalább hat oldató szabályos sokszög, melynél a falaknak a tartály magasságához viszonyított hajlását úgy választjuk meg, hogy a tartály fe­nekének egymással szemben fekvő két sarkát össze­kötő átló annyival nagyobb a tartály felső hatá­roló felületének egymással szemben fekvő két szé*e közti távolságnál, hogy az egyik tartály biztonság­gal nyügodhatik a másikon, amikor a két tartály kölcsönös helyzete olyan, hogy a felső tartály fenekének sarkai az alsó tartály felső határoló felületének sarkai között középen fekszenek. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom