142320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztisztító massza előállítására és használatára
Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.320 SZÁM. A. . //, V (O q (o 26. d. 8. OSZTÁLY. — GP-10394. ALAPSZÁM. Eljárás gáztisztító massza előállítására és használatára A Magyar Állam, mint a feltalálók, dr. Győrky József oki. vegyészmérnök, műegyetemi magántanár és dr. Vájná Sándor oki. vegyészmérnök, budapesti lakósok jogutóda A bejelentés napja: 1951 január 5. Szénből gyártott és más ipari gázoknak kénvegyületektől való mentesítésére már számos eljárást dolgoztak ki, de azért még ma is iá legnagyobb jelentősége van a száraz gáztisztító masszák alkalmazásának. E masszák hatóanyaga a vashidroxid, akár úgy, hogy a vashidroxid a gáztisztítás folyamán vasszulfiddá alakul, amely a tisztító készülékből kivéve levegőn, ví-z hozzáadásával vashidroxiddá visszaalakítható és így egymás után többször használható, akár úgy, hogy a tisztítandó gázhoz levegőt (oxigént) adagolunk és a masszát üzem közben iá gázban jelenlevő, vagy hozzáadagolt víz segítségével regeneráljuk, amikor is a vashidroxid katalizátorként működik a kénvegyületeknek pl. kénhidrogénnek elemi kén keletkezése mellett történő elégetésénél. A gáztisztítási célra általában használt gyepvasérc, vagy a bauxit feldolgozásánál keletkező vörösisziap lényegilég vashi|d!roxidból állanak, azonban egyrészt igen gyakran a gáztisztítás, vagy a kihasznált massza értékesítése szempontjából káros hatású szelén és fluor vegyületeket, vagy agyagot, stb. tartalmaznak, másrészt az aktivitásuk sem mindig kielégítő és -sokszor a gélállapotuk miatt a gázok áthaladásával szemben nagyobb ellenállást tanúsítanak. Jelen találmány tárgya olyan eljárás, amellyel nagy aktivitású, szelén és fluor vegyületektől mentes, kisebb ellenállást tanúsító olyan gáztisztító massza állítható elő, mely úgy szekrényekben, mint toronyszerű berendezésben, valamint lazított, lebegtetett állapotban is w ipari és használati gázok kénvegyületektől való megtisztítására kiválóan alkalmas. A találmány megalkotásánál -abból a megfigyelésből indultunk ki, hogy a gáztisztító masszák hatóképessége nem függ sem a masszák vastartalmától, sem azoknak lúgtartalmától, hanem elsősorban a vasoxidhidrát* reakcióképességétől, regenerálható képességétől és felületkiterjedésétől, röviden aktív hatásától és olyan masszát sikerült előállítanunk, amely mindezen sajátosságokkal rendelkezik, nagy gazdasági hatásfokkal használható a kéntartalmú gázök tisztítására és emellett gyártási hulladékból állítható elő, ami külön előnye az eljárásnak, és előnye továbbá az is, hogy a gyártása, illetve előállítása egyszerű eszközökkel megoldható. A találmány szerinti eljárás alapanyaga á ferrószulfáL kristályvíz nélkül, vagy tetszés szerinti kristályvíz tartalommal, vagy vizes oldat alakjában, amint az pl. ipari üzemekben gyártás folyamán, vagy hulladékként is keletkezik. Ha ia gyártáshoz a heptaihidrátnál kisebb víztartalmú anyagot használunk fel, akkor az ennek megfelelő, illetve a hiányzó víztartalmat pótolni kell. A ferrószulfátnak gáztisztítóanyag előállítására való felhasználása több, mint 100 év óta ismeretes, de ennek ellenére műszakilag kifogástalan gáztisztító masszát máig sent tudtak belőle előállítani, amit az bizonyít, hogy ilyen mesterségesen előállított masszát rendszeresen és ami még fontosabb, kielégítő eredménnyel nem használnak. Még a közelmúltban is születtek szabadalmak, amelyek ferrószulfátból indultak ki, de ezek sem oldották meg iá kérdést maradéktalanul és olyan egyszerűen, mint mi. Ezek közül a legismertebb alaktesteket állít elő a kívánt műszaki hatás elérése végett, amelyekre a jelen találmány szerinti eljárásnál nincs szükség, .sőt ezek előállítását ,el is kerüljük. A találmány alapja a gáztisztító masszaként gyakran használt barna vasérc vagy gyepvasérc természetben váló képződésének mechanizmusa, aminek lényege az, hogy a pirít oxidációs hatásra víz jelenlétében kénsavvá és ferrószulfáttá, ez utóbbi pedig további oxidációval ferrihidroxiddá és ferriszulfáttá alakul, majd a ferriszulfát víz jelenlétében ferrihidroxiddá és kénsawá hidrolizál: FeS, + 70 + H2O = H2SO4 + FeSO4 1. 6FeSO4 + 30+ 3H..0 = 2Fe.(SO4)s + 2Fe(OH)3 2. Fe2(SO4)3 + 6H2O = 2Fe(OH)3 + 3H2SO4 3. Ha gondoskodunk arról, hogy az 1. és 3. egyenletek szerint felszabaduló kénsavat kalciumkarbonáttal víz keletkezése közben megkössük, akkor a tömeghatás törvénye szerint az 1. és 3. vegyfolyamat egyensúlya joibbfelé tolódik el, és végeredményben mindegyik vegyfolyamat teljessé válik. Erről a találmány szerint úgy gosdoskodunk, hogy
