142305. lajstromszámú szabadalom • Lebegőláng előállítására szolgáló égő és eljárás égőeltömődés elkerülésére, valamint az égő, illetve az eljárás segítségével készült izzólámpabura, ill. izzólámpa

Megjelent 1954 március hő 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.305. SZÁM. 32. b». 5—7 OSZTÁLY. — EE—127. ALAPSZÁM. Lebegőláng előállítására szolgáló égő és eljárás égőeltömődés elkerülésére, valamint az égő, illetve az eljárás segítségével késztilt izzólámpáimra, ill. izzólámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltalálók: dr. Hegedűs András vegyész, Szegedi György és Millner Tivadar mérnökök, továbbá Pataki János technikus, Budapest A ^bejelentés napja: 1951. november 24 Gázoknak, gőzöknek és folyadékoknak finom p'orok, füstök, aeroszolok (a továbbiakban: füstök) előállítása céljából történő elégetésekor a láng hatására ezen anyagokból vagy égéstermékeikből kiváló, nem iMó szemcsék (pl. korom, kovasav. stb. szemcséik) rendszerint részben, vagy egészen eltömik az égőfejet (a továbbiakban: égőt) és igy meghiúsítják a folyamatos égésit. Jelen találmány tárgya olyan szerkezetű égő és ezzel összefüggően olyan lángkialakítási eljárá.3, amely az égőeltömődésit gyakorlatilag meggátolja* és a füstképző lángok huzamos égését biztosítja. A találmány tárgya még az eljárás segítségével kapolttt izzólámpa bura, ill. izzólámpa. A jelen találmány szerinti égők és eljárás nemcsak a füstképzésre használt lángok biztos üzemben'tiartására, hanem bármely más égőeltömés.re hajlamos futos láng zavartalan fmnitartására is eredményesen alkalmazható. Füstképző lángok huzamos üzembentartására irányuló vizsgálataink köziben azt találtuk, hogy az égőeltömődés elkerülésének igen hatásos módja az, hogyha az égő szájnyílásából kiáramló anyagok füstölőlángjált egy eegéd-gázárammal megfújjuk, mégpedig annyira, hogy az a szájnyílástól eltávolodjék, de el ne aludjon. Tapasztalataink szerint a segéd-gézáram sebességiéneik változtatgatásával könnyűszerrel meg lehet találni azokat az egyes különböző égési sebességű anyagok számára legmegfelelőbb segédgáz-sebességeket, amelyek mellett a láng a szájnyílástól elválik és jóval magasabban, pl. 1—10 mm-rel, vagy még magasabban, a szájnyílás felett lebeg. Az ilyen lebegő lángok meglepően stabilisaik és emellett állandóak, mert -füstjüknek nincsen módja a szájnyílásra közvetlenül lerakódni és így az azt nem tömi el. A lebegtetett lángokban az elégés mértéke nem felel meg azonban szükségképen a célul kitűzött pl. részleges, vagy teljes elégetésnek. Ha ugyanis pl. a láng lebegtetését égését nem tápláló u. n. közömbös gjázzal végezzük, akkor az elégetés egészem a környező levegő oxigénjére van bízva, ezt pedig a közömbös gáz a lángtól résziben távoltarthaltja. Különösen lassú égésű anyagoknál ilyenkor könnyen előfordul, hogy az elégés egyáltalán nem teljes. De tökéletlen maradhat az elégés akkor is, ha a lebegtető gáz maga is levegő, mert nem egy esetben — főleg egyes lassú égésű anyagoknál — a láng lebegő helyzetét kevesebb fúvótevegővel lehet biztosítani, mint amennyi a kívánt mértékű, pl. teljes elégéshez szükséges. Ilyenkor a láng utólagos levegőzésével, vagy oxigénezésével teljesebb, vagy tökéletes elégést lehet biztosítani. A lebegő, vagy lebegtetett lángok utólagos levegőzése, vagy oxigénezése egyszerűen keresztülvihető. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a lebegtetett lángok áramlási stabilitása — különösen a lassúbb égésű anyagoknál — olyan nagymértékű, hogy azok az égő szájnyílása felett zavartalanul lebegve maradnak akkor is, pl. ha a lebegés szintje közelében, vagy a felett további levegőt, vagy oxigént fúvunk hozzájuk és ezzel az elégés mértékét fokozzuk. Megfigyeltük, hogy ilyen utólagos levegő, vagy oxigénhozzájúttartáskor, amikor ez pl.'egy a láng dereka köré helyezett vezeték résén, vagy résein át történt, a lebegő láng nem vált bizonytalanná, hanem stabilitása inkább fokozódott: légáramlásoikkal szemben érzéktelenebbé vált. Igen szembetűn őek ezek a jelenségek az olyan lassú égésű anyagok füstképző lángjainál, minit az organikus szilícium vegyületek, pl. a tetraetilszilikáit. E felismerések alapján szinte számtalan kivitelben szerkeszthetők füstképző, vagy füstölő lángok számára el nem tömődő, lebegtetett lángú égők. A mellékelt ábrán példaképen bemutatjuk a folyé-