142292. lajstromszámú szabadalom • Berendezés színes távolbalátásra
6 142.292 zéssel kapcsolatosan használni, ha ennél a távolbalátó jelfeszültség egyes összetevőinek megfelelő kölcsönös keveréséről gondoskodunk. Az 5. ábra ezerinti adóberendezés 80 képfelvevőszervet taritalmazi, amely a felvett kép képpontjai világosságának és színének megfelelő három színfeszültséget szolgáltat. Az e szervet vezérlő szinkronizáló jelek egyúttal a szinalvivőhullám létesítésére hivatott 81 generátort ée a színfeszültségek letapintása sorrendjének változtatására hivatott elektronos 82 átkapesoflót d(s vezérlik. A három szímfeszülitség '©gyegy 83a, 83b és 83c szűrőhöz jut, ezen felül mindhármat a 84 keverőhöz vezetjük. A 83a és 83b szűrők átbocsátási körziete 0—1 MHz, a 83c szűrője pedig 0—0,5 MHz. A szűrők mindegyike egy-egy 85a, 85b és 85c szinkronmodulátorral áll összeköttetésben. A szinkronmodulátorok kimenőkörei közös 86 keverőhöz. csatlakoznak, amely 2,5—4 Mhz-es átbocsátási körzetű szűrőt tartalmaz. A 84 és 86 keverők további, közös 87 keverővel állnak összeköttetésben, amelyhez 88 erősítőn át a tulajdonképpeni 89 adófokozat csatlakozik, amelyben a 88 erősítő kimenőfeszültsége modulálja az adóberendezés kisugárzott vivőhullámát. A 81 generátor egyik kimenőköire közvetlenül csatlakozik a 85a szinkronmodulátorhoz,, másik két kimenőköre pedig késleltető 26fo és 26c műhálózatokon, valamint az elektronos 82 kapcsolón át áll összeköttetésben a 85b és 85c szinkronmodulátorokkal. Az elektronos kapcsoló, amely az 1. ábra szerinti vevőkészülék 31 kapcsolójával azonos kialakítású lehet, a késleltető 76b és 76c mühálózatokat, amelyek közül az egyik 120c -os és a másik 240°-os fáziseltolódást idéz elő, egymással váltakozva kapcsolja a 85b és 85c szinkronmodulátorok elé úgy, hogy az a sorrend, amelyben e két Szinkronmodulátor a 85a szinkronmodulátorhoz viszonyítva hatékonnyá válik, minden részképváltáskor megváltozik. A 84, 86 és 87 keverőket az egymással keverendő feszültségek számának megfelelő számú, egymással párhuzamosan kapcsolt pentóda alkothatja, mimellett a keverendő feszültségeket a pentódák vezérlőrácsához vezetjük. A 6. ábra szerinti adóberendezés abban különbözik az 5. ábra szerintitől, hogy itt a sziinalvivőhullámot a színfeszültségek 90°-os fáziskörökben modulálják, a „zöld" feszültség fázisfordítás révén a „vörös" feszültségből adódik és a világosságösszetevőt csak a „zöld" és a „vörös" feszültség alkotja A nem ábrázolt képfelvevőszeirv „vörös" kimenőfeszültsége 84ib keverőhöz, „kék" kimenőfeszültsége 84c keverőhöz, „zöld" és „vörös" kimenőfeszültsége pedig együttesen 184 keverőhöz jut. A 184 keverő egyik kimenőköre és a 84b és 84c keverők egyik bemenőköre között 94 fázisfordító van. A 84b és 84c keverőket 83b és 83c szűrők a 81 generátorral vezérelt 185a és 185b szinkronmodulátorokkal kötik össze, A 185a szinkronmodulátor közvetlenül kapja a 81 generátor feszültségét, a 185b szinkrondemodulátor pedig két késleltető 176b és 176c műhálózait közül egyiken vagy másikon át. E mühálózatokat, amelyek közül az egyik 90°-os és a másik 270o -os fáziseltolódást idéz elő, az elektronos 182 kapcsoló egymással váltakozva kapcsolja a 81 generátorhoz. A 185a és 185b szinkronmodulátorokat 2,5—4 MHz átbocsátási körzetű szűrővel egyesített 86 keverő, további 87 keverővel köti össze, amelyhez a 184 keverő is csatlakozik. Az 5. és 6. ábra szerinti adóberendezések működési módja a következő: Az 5. ábra szerinti berendezésben a három színfeszültség a 85a, 8ő!b és 85c sziinkroinmodiulátoirokban 120°-os fázisközökben egymásután modulálja a 81 generátor kimenőfeszültségét. A „zöld" feszültséggel való modulálás mindig a 0°-os fázisponton következik be, a „vörös" és „kék" feszültségekkel való modulálás sorrendje pedig minden részképváltáskor megváltozik. A 86 keverő keveri egymással a három szinkronmodulátor kimenőfeszültségeit és e kevert feszültségnek a 2,5—4 MHz-es frekvenciákat felölelő része a 87 keverőben keveredik a 84 keverőből származó világosságösszetevővel, amelyet a három színfeszültség összege alkot. Evvel a keverékkel modulálódik azután az adóberendezés vivőhulláma. A 6. ábra szerinti adóberendezésben a „vöröß!" feszültség a 84b keverőhöz, a „kék" feszültség pedig a 84c keverőhöz jut, A 94 fázisfordítón át e feszültségek mindegyikéhez, hozzákeveredik a negatív világosságösszetevő úgy, hogy az előbb említett keverők kimenőköreiben az R—M, illetőleg B—M feszültségek adódnak, amelyek a 83b és 83c szűrőkön át a 185a és 185b szinkronmodulátorokhoz jutnak. Itt e feszültségek modulálják a 81 generátor kimenőfeszültségét, még pedig úgy, hogy az R—M feszültséggel való modulálás a 185a szinkronmodulátorban a 0°-os fáziisppnton megy végbe, a B—M feszültséggel való modulálás pedig a 85b szinkronmodulátorban egymásra következő részképek időtartama alatt váltakozva a 81 generátor feszültségének 90°-os és 270°-os fázishelyzetéban következik be. A két szinkronmodulátor kimenőfeszültségei a 86 keverőben keverednek egymással és a keveréknek a 2,5—4 MHz-es frekvenciákat felölelő része a 87 keverőben keveredik a 184 keverőből származó világosságösszetevővel, amelynek a ...zöld" és a „vörös" színfeszültségek alkotta összetételét a (8) egyenlet adja meg. A találmány eddig ismertetett kiviteli példái esetében egy átkapcsoló időszakosan ismétlődően megváltoztatja az összetett szín jelösszetevőnek vagy a szinalvivőhullámnak a színletapintóberendezéshez való hozzávezetése idejét vagy fázisát. A találmányt azonban más módon is meg lehet valósítani. Ha a két oldalsáwal ellenkező és bizonyos időközökben modulált hullámra felülhelyezzük a hullám második felhullámát, akkor olyan modulált hullámot kapunk, amelynek középfrekvenciája azonos az első modulállt hulláméval, oldalsávjai azonban tükörképei az első modulált hullám oldalsávjainafc. Ha pl. a 3,5 MHz-es frekvenciájú hullámra, amely 2,5 MHz-től 4 MHz-ig terjedő oldalsávokkal rendelkezik, felülhelyezünk egy 7 MHz-es frekvenciájú hullámot, akkor olyan 3,5 MHz-es frekvenciájú hullámot kapunk, amelynek oldalsávjai 3 MHz-től 4,5 MHz-ig terjednek, vagyis az új hullám felső oldalsávja megfelel az eredeti hullám alsó oldalsáv jának, az új hullám alsó oldalsava pedig az eredeti hullám felső hullámsávjának felel meg. A frekvenciaspektrum eme megfordulása a moduláció fázishelyzetének megfordulásával jár. Az egymásra helyezett hullámok kölcsönös fázisviszonyának megfelelő megválasztásával elérhetjük, hogy az eredő hullámnak legalábbis egyik modulációs összetevője azonos fázisú legyen a modulált alaphullám megfelelő modulációs összetevőjével.
