142292. lajstromszámú szabadalom • Berendezés színes távolbalátásra
142.292 3 szültség adódik, a 2ßc kimenőkapűson pedig a 27c szinkrondemodulátorral letapintott „kék" feszülitségneik a világcssiágöissz'etevőivel való egyesüléséből származó, a kép kék színét ábrázoló feszültséget kapjuk meg. Minthogy a kék a'iapszín a kép színezéséhez csak kisiebib mértékben, járul hozzá, mint a két másik alapszán, a 28c szűrő a „kék" feszültséget a 0—0,5 MHz-^es frekvenciákra korlátozza. Azokait a feladatokat, aime'l|yek az egyes állapszíneket ábrázok) feszültségeknek a távolbalátó jelfeszültség ösisizetett szíínösiszetevőjéíből való leszármaztatásiafcor adódnak, és e feladatoknak a találmány iS'zerinti megolldását a 2a—2e álbrák 'kapcsán ismertetjük részletesebben. Ha —M— a távolbalátó jelfeszültség világiosságösszetievőjét, G, R és B pedig az átvitt kép zöld, vörös és kék alapszínének megfelelő rószifesziülltségeket jelzi, akkor 111 M = yG + jR + yB (1) Az adóban létesített színaMvőhullám csúcsamplitudója enneik az aJvivőhuílámniak telített alapszínt ábrázoló feszültséggel való modiulálásia esetében a képfelvevőberendez'ásnek az illető szint ábrázoló kimenőfeszültsége kát harmadrésze. Ennélfogva a színalvivőhuilláim 0p -os, 120 p -os és 240 p -os fázis-2 2 2 pontjaiban az alvivőhullámnak - - G, — R és — B t> O ó csúcsamplituccjú összetevői jelennek meg, amelyeket a 2a ábra szemléltet. Minthogy adott frekvenciájú szinuszrezgésnek csak két változója van, még pedig amplitúdója és fázisa, a 2ia ábra szerinti vektordiagrammot a 2b ábra szerintivel helyettesíthetjük, axneilyet két, egymássál 9'0p _os szöget bezáró X és Z vektor alkot. Az X vektor nagyságát 'abkam a pillanatban, amelyben a vevőkészülék színtetapintéberiendiezéise az összetett színijelif észül tségbőá a színiaJvivőhiulllám 0°-os fázispontjában aidlódó „zöld" feszültséget származtatja le, a következő 'egyenlet adja meg: jG-yR-jB = G-M = X (2) Ugyanígy kapjuk meig a Z vektor nagyságát: /2 2 \ Z = 0.866 {y R — Y B ) <3 > Ezeket ;a leszármaztatott feszültségeket különbözeti színfeszültségefcnek nevezhetjük, inert a világosságösszetevőtől mentes «zínif eszűlltségielket ábrázolják. A világosságiöeszetevő utólagos hozzáadásakor megkapjuk azután a helyes színiészültségét: (G — M) + M = G (4) A fenti egyénietek akkor érvényesek, ha a.vevőkészülék sziínlletapintóbeirendezésie az adó színmodulálóbe'rienidezésiével időbelikig |és fáziislbain teljesen egyezően működik. Ha azonban e két berendezés működése között fáziskülönbség van, mint iezt pl. a 2c ábra X1 vektora jelzi, akikor ennek a vektornak a niagyságát a (2) egyenlet hedyett a következő egyenlet adja meg: G - M, = Xj = cos 0 (y G — y R — y B) + gin 0 . 0.866 .\yS-jB| (5) Ha a 0 fáziskülönbség nagyon kicsiny, akikor cos. 6 értéke megközelít ofeg egy és az (5) egyenlet coszinusz tagja értékének kis különbsége a (2) egyenlet értékéihez képest csak a szín telítésének kis csökkenését eredményezi. A isziimusiztag viszont kis 6' értékek esetében is jellen tős fceresztmodiulációt és ezáltal lényegíes szíintorzítást okoz. A taláilmány célja a Sizinusztag eme káros hatásának kiküszöbölésie. A 2d és 2le ábrák e faladatnak a találmány szerinti megoldását szemlélitetik. A 2d ábra megfelel a 2a ábrának, avval a különbséggel, hogy a „vörös" és a „kék" feszültségek vektorait feillcsieréltüík egymással, ami annyit jelent, hogy iá SBÍnifeszültségek lefcapintása imás sorrendben megy végibe, mint a 2a ábra esetében. Ennek folytán a 2e ábra X és Z' vektorai is imár viszonyban állnak egymással, mint a 2b ájbra X és Z vektorai és a Z' vektor nagyságát a következő legyeníet aidja meg-: /2 2 \ T = 0.866 |jB-jRJ (6) Ez esetben a 2c ábria X, vektorának nagysága a következő: Xt = cog 0 (y G —y R —y B) + sin & . 0.866 /2 2 \ Az (5) és (7) egyenletek összehasonlításából láthatjuk, hogy a színvisszaadás jóságát állig befolyásoló koszinusz-tagok egymássaí egyenlőek, a két egyenletnek a színvisszaadás jóságát erősen befolyásoló szilniusztaigjai viszont egymással ellenkezőek és így kölcsönösein • miegisemmisiítik egymást, minek folytán az általuk okozott színtorzátás megszűnik. A fent a „zöld" feszültségre vonatkozóan adott magyarázat ugyanígy érvényes a „vörös" és „kék" feszültségre is úgy, hogy az (alapszíneiknek megfelelő jelfeszülltségösszetevők Iietapinitása sorrendjének a találmány szerinti időszakosan ismétlődő megváltoztatása mind három színijeillfasizüilítségesatorinában megszünteti a fcerasztniodulációt. Ez a hibafcitoüszöbölés a valóságban fiziológiai foilyaimat. ( Mint fentebb említettük, az elektronos 33 átkapcsoló a színletapintáis sorrendjét mindegyik részképválitáskor megváltoztatja. Sorugrás ©setében mindegyik részkép sorai az eilőbibi részkóp sorai között vannak. Ha tehát az aidjó és a vevő közötti fáziskülönbség következtében az egyik részikép soraiban sizínhifoa, jelentkezik, akkor a következő részképnek iaz, e sorok közé ieső soraiban a Letap irata® sorrendjének a találmány szeriinti változtatások követkeiztében a fordított színhiíba jelenik im<g. A szem önműködőlég kiegyenlíti a sziotmszédos sorok egymással ellentétes szín-hibáit .és ilymódion helyes szíinvisszaia'dáis benyomását kapjuk. Minthogy a szem világosságválltozások iránt érzékenyebb, mint szíinkülönbségek klánt, .az 1. ábra szerinti berendezéssel visszaadott képben a szomszédos sorok között még fényváiltozásokat fogunk észlelhetni. A 3. ábra az 1. ábra szerinti: 15 berendezésnek olyan változatát szieimléíteti, amely ezt a maradék zavart is kiküszöböli. Ez a berendezés főképen abban különbözik az 1. ábra szerintitől, hogy itt a három alapszínnek megfelelő feszültségek közötti fázisviszony nem 0°, 120° és 240°, hanem 0*, 90° és 180p . Ezen felül tekintettel arra, hogy a
