142273. lajstromszámú szabadalom • Villamos motor

Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS - 142,273. SZÁM. 21. d1

45-48. OSZTÁLY. — R-9236. ALAPSZÁM. Villamos motor. Reich Ernő főmérnök és Reguly Zoltán cégvezető főmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1949. június hó 23. Egyfázisú, rövidrezárt és szinkron motorok fordulatszabályozása ismert módszerekkel egyáltalán nem, forgóáramú indukciós motoroké pedig csak korlátozott viszonyok mellett lehetséges és így ezek a motorok járműhajtásra, munkagép hajtásra, valamint ott, »ahol a fordulatot megfelelő nyomaték mellett kell szabályozni, nem voltak használhatók. E motorok hátrányait főleg járműhajtásoknál, szövevényes és drága berendezésekkel küszöbölték ki. A jelen találmány tárgya olyan villamos motor, amelynek két egymással elektromágneses kapcsolatban lévő koaxiális elremcfezésü forgórésze van, amelyek közül legalább az egyiknek mechanikus fékezésre alkalmas szerve van, lamellyel egészen a megállásig fékezhető. A két forgórésznek egymással ellentétes irányú forgása van, a fordulatszámok összege mindenkor a motornak azzal iá fordulatszámával egyenlő, amellyel a motor azonos terhelésnél, ill. nyomatéknál működik, ha az egyik forgórész áll, tehát null-fordúlattal jár. A találmány szerinti motor előnyei a következők: Egyetlen motor-típus sem ismeretes, amellyel ilyen egyszerűjén, tisztán súrlódási melegtfejlesztéssel lehet a fordulatot szabályozni. (Eddig olyan megoldás sem volt ismeretes, amely jármüvek indítását áramlökés nélkül tette volna lehetővé.) A találmány szerinti motort pl. ismert szerkezetű foigaskenék-, vagy hidraulikus sebességváltóval kapcsolva, a járműhajtás is egyszerűbben eszközölhető, mint benzin vagy Diesel-motorral. Ennél a megoldásinál nincs szükség ú. n. csúszó-tengelykapcsolóra sem, mert a motor htajtótengelye nulla fordulattól is teljes nyomatékkal indítható és az egyik forgórész fordulatszámát fékezés útján változtatva, a hasznos nyomatékot kifejtő másik forgórész fordulatszámát tetszőlegesen, pl. a sebességváltó átkapcsolásánál szükséges ú. n. szinkron fordulatra is beállíthatjuk. A sebességváltó célja itt csak az, hogy állandó fordulatú motorral tetszőleges gazdaságos sebességi fokozattal hajthassuk a jármüvet. A csúszó tengelykapcsoló elmaradása azért nagy előny, mert a motor külső forgórészén rögzített féktárcsa (vagy fékdob) jóformán tetszőleges fék-, illetve hűtőfelülettel készíthető és így a fékmeleget, amely a gép vagy jármű gyorsítására fordított energiának a felé szokott lenni, éppoly könnyen elvezethetjük hűtéssel, mint az elektromos meleget az indító és szabályozó ellenállások felületének megfelelő méretezésével. Mindenesetre olcsóbb és (egyszerűbb a mechanikus fékezés, mint az elektromos. Már pedig konstans feszültségű és periódusú (míotoirríandlsziereik mindegyikénél az indítási és szabályozási energiának legalább a felét meg kell semmisíteni. Legnagyobb előnye a motornak, főleg troleybus és vasuthajtásnál, hogy az indítási veszteség, tehát az az energiaveszteség, amely az eddig ismert bármély rendszerű elektromos hajtásnál is fennállott, az eddiginek csak tört része, mert a sebességváltó áttételezés az indító, ill. gyorsító nyomaték szinte tetszőleges növelését teszi lehetővé és így a motornak a járműre nézve a nyomatéka egyenesen arányos. Pl. ha az áttéjtel 1 : &ihoz, akkor a motor teljesítményének megfelelő nyomaték hatodrésznyi áramfelvétellel, illetve hatodrésznyi energiafelvétel mellett adódik. A találmány szerinti motor előnyei kétségtelenek mimdenütt, ahol foridüliatszabályozás kell • és ahol nagy teFhelésváltozások és túlterhelések lépnek fel szabályozás köziben. A motor lényegileg állandó fordulatszámmal fut, túlterhelhetősége jobb, mint pl. a szokásos csúszógyűrüs forgóáramú motoré, amely mint tudjuk labilis nyomatékú, ha a szinkron fordulatnál lényegesen kisebb fordulattal járatjuk. Rövidrezárt és szinkron motort pedig a találmány szerint nyugalmi helyzetből is áramlökés nélkül indíthatunk, úgy, hogy a motor ánaimfelvétele arányos a nyomatékkal', illetve nulLforduliatnál is a motor névleges nyomatékával indíthatunk névleges áramerősség mellett. Különös előnye van tehát a találmány szerinti motornak oly gépek hajtásánál, ahol null-fordulatról kell a munkagépet különböző fordulatszámra felgyorsítani és a fofldíulatot szaibályozm'i, ú. m. varrógépek, csavarbajtógépek, bányaszállító berendezések, liftek, vitlák, hengerszékek stb. meghajtására, valamint oly gépeknél, ahol forgóáramú rövidrezárt motorokat lökésmentesen akarunk indí-