142272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóz alapú (pamut, háncsrost stb.) szálas anyagok és ezekből készült termékek lúgos lefőzésére

Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.272. SZÁM. 8. i. OSZTÁLY. — RU-26. ALAPSZÁM. Eljárás cellulóz alapú (pamut, háncsrost, stb) szálas anyagok és ezekből készült termékek lúgos lefozésére. Á Magyar Állam, mint a feltalálók, dr. Rusznák István és Bercsényi L. György jogutóda, Budapest A bejelentés napja: 1951. október 10. A nyera pamiutszövet szennyeződéseinek eltávolítására alkalmazott lúgos lefőzés folyamatát VÍZSÍ-gálva megállapítást nyert, hogy a szennyeződéseknek csupán egy kis része oldható lúgban, a többi rész azonban csak emulzió formájában távolítható el az áruról. A felhasznált lúgnak 20%-a használódik el az oldható részek elsziappanosítására és egyéb kémiai reakciókra, a fennmaradó 80% pedig résziben adszorpcióra, részben az emulzió stabilitására fordítódik. A lefőzés során az árun maradó és az emulzióba menő részecskék között egyensúlyi állapot jön létre, melynek értelmében a lefőzés csak bizonyos határig hatásos, s azon túl megáll a folyamat, az áruról több [szennyeződés nem tud eltávozni. Ha azonban ez az egyensúlyi állapot valamilyen módion meg/bontható, a folyamat tovább haladhat a kívánt eredmény eléréséig. Ügy találtuk, hogyha az emulzióba ment szenynyezéseket a lefőzés alatt a folyamatból kivonjuk, az egyensúly olyan irányba tolódik el, hogy a szennyezések az áruról kvantitatíve az oldatba kerülnek. A feladatot egy olyan nagy aktív felületű, tehát nagy adszorbeáló képességgel rendelkező anyaggal lehet megoldani, melynek miüiködését nem zavarja a magas hőmérséklet, a rendszerben uralkodó nyomás, valamint a főzőlé erős lúgossága. A találmány szerint erre a célra legmegfelelőbben ia bentonit alkaimaziható, amely a szennyezésekét a fűzőiéből adszorbeálva, az aktivitást -az egész főzési folyamat alatt biztosítja. Az adszorbens 'használatával természetszerűleg csökken a szükséges lúg mennyisége, mivel így az emulzió stabilizálását többé már nem a lúg, hanem 'a bentonit végzi, tehát a lúg szerepe az oldásra, ill. elszappanoaításra és egyéb kémiai reakciókra korlátozódik. A helyzet hasonló háncsrostok esetén is. A találmány előnye azonban nemcsak a lúgmegtakarításban mutatkozik, hianem kihatással van az áru minőségére is. A lefőzés eredménye szabja meg ugyanis azt, hogy az utána következő fehérítési eljárás milyen körülmények között folyjék le, menynyi ideig tartson, milyen hipoklorit koncentrációt igényel. Az eddig ismert lefőzési eljárások feltétlenül megkívántak egy erélyes hipokloritos fehérítést, mely azonban jelentős mértékben befolyásolta a pamut polimerizációs fokát és csökkentette élettartamát. Az új módszerrel dolgozva, a kazánból kikerülő áru számos esetben annyira fehér, hogy a tulajdonképeni fehérítés elhagyható, vagy elegendő egy 0,3—1 g/l aktív klórtartalmú hipokloriis fehérítés. Ez a klór-koncentráció pedig a kísérleti vizsgálatok szerint a pamutot megfelelő körülmények között egyáltalában nem károsítja. Az általunk kidolgozott eljárásnál tehát csökken az alkalmazott vegyszerek mennyisége, azaz ugyanazon, sőt jobb eredmények mellett kevesebb lúg és hipoklorit használata szükséges; ezenfelül megnő az áru élettartama^ mivel a polimerizációs fokban alig történik változás. Az eljárás kivitelezését az alábbi példák szemléltetik: 1. Példa. A pamutszövetet 4—10% -os bentonit szuszpenzióval telítjük, miajd főzőkazánba rakva a megszokott ideig az eredeti lúgmennyiségnek 20—50 százalékával nyomás alatt főzzük. A főzés befejezttével az árut kiöblítjük. 2. Példa. A pamutszövetet berakjuk a kazánba, majd 1—3 százalék bentonitot és az eredeti lúgmennyiség 20—50% -át tartalmazó szuszpenzióval telítjük és kazánban gőzöljük az ismert gőzöléses lefőzési eljárás szerint. Ezután mosás, öblítés következik. S. Példa. A pamuutszövetet 2—10% bentonitot és az eredeti lúgmennyiség 20—60% -át tartalmazó szuszpenzióval telítjük és kazánban gőzöljük az ismert