142270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antihisztamin hatású anyagok előállítására
Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.270. SZÁM. 12. q. 32-34 OSZTÁLY. — RJ-77. ALAPSZÁM. Eljárás antihisztamin hatású anyagok előállítására Bejelentő: Richter Gedeon Vegyészeti gyár rt., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltalálók: dr. Clauder Ottó egyetemi m. tanár és Szabó László vegyész, mindketten budapesti lakosok A bejelentés napja: 1952. július 17. Ismeretes, hogy a dialkilamino-alkil-diaril-éterek, melyek y. ... i CHX.(CH2 )n.CH 2 . N<" R2 / y yy R* általános képlettel szemléltethetők, kifejezett antihis«tamm hatású vegyületek. A képletben Rí és R2 jelentése hidrogén, alkil, vagy alkoxi-csopor-t. R3 és R4 jelentése alkil vagy heterocikíusos csoport. X jelentése 0 vagy S atom. A találmány szerinti eljárás a fent megjelölt képlet szerinti önmagában ismeretes olyan vegyületek előállítására irányul, amelyekben R3 és R4 CH3 csoportot jelent. Az ilyen típusú vegyületek előállítására az irodalom számos eljárást ismertet. Ezek az eljárások lényegileg három típusba sorolhatók: 1. Benzhidril-halidoknak a megfelelő dialkilaminoalkohol nátriumsójával történő' kotndenzájása. (605,916 és 605,915. ez. brit szabadalom.) 2. Benzhidrol nátriumsójának megfelelő diaikilamino-alkil-halogenidekkel történő kondenzálása. (Chem. Rew. 47. 318—319. 1950.) 3. A megfelelő benzhidril omega-klór (bróm, ritkább esetben jód) alkil-éiterének dialkilaminnal történő kondenzálása. (6G6.317. sz. brit szabadalom.) Ezek :az eljárások megegyeznek abban, hogy az alapképletben szereplő dialkilamino-csoportot egy lépésben viszik fel az alkil-láncra a raj'ta lévő reakcióképes csoport cserebomlásával. Azt találtuk, hogy fenti képletnek megfelelő egységes dialkilaimino-alkil-diaril-éterek előállíthatók olyképpen is, hogy amino-alkil-diarilétereket, mefyek a J. Org. Chem. 19. 237, 1949. folyóiratban közölt típusreakció alapján állíthat !k elő, a nitrogénatomon hangyasavas közegben utólagosan formaldehiddel metilezünk. A találmány szerinti eljárás eredményeképpen mindenkor egységes termékhez jurtunk, mely mentes a fiziológiailag kevésbé hatásos és toxikus monometil-származékoktól. Ha a találmány szerinti formaldehid-hangyasavas alkilezés helyett más ismert metilező-szert alkalmazunk, pl. metilhalogenidet, úgy még kvantitatív viszonyok betartása mellett is a di-, tri- és kvaterner származékokból álló keverék-termékhez jutunk el, melyből a hatásos dimetil-amino-származék izolálása külön műveleltet igényel. Eljárásunk további előnye, hogy míg a korábbi eljárásokban metilezéshez az eddig alkalmazott dimetilamin csak úgy volt felhasználható, ha előbb mono-metilarnintól mentesítették, különben nem kaptak egységes terméket, addig a találmány szerinti eljárási eredményekép csak a dimetil-amino-származék keletkezik, ennyiben tehát az eljárás egyszerűbb. Példa: Dimetilaminoetil-benzhidril-éter előállítása. 20 g (0.08 mol.) aminoetil-benzhidril-étert 25.5 g 80<y0 -os hangyasavban (0.44 mol.) oldunk és ehhez 19.4 g 30%-os formaldehidet (0.19 mol.) adunk. Az elegyet olaj fürdőn visszafolyó hűtő alatt 4 órán át forraljuk. Ezután 15 kcm konc. sósavat adunk hozzá és, a hangyasavalt, valamint a feleslegéé far-
