142269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmag és liszt előállítására kenyérgabonákból
Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.269. SZÁM. 45. b 1-9., 50 b OSZTÁLY. — RA-137 ALAPSZÁM Eljárás Tetőmag és liszt előállítására kenyérgabonákból A Magyar Állam, mint a feltaláló Rajkai Pál dunakeszi-i lakos jogutóda Budapest A bejelentés napja: 1952. július 9. A kenyérgabonák aprítással való feldolgozása a malomipar keretében különféle lisztek előállítása céljából történt. A kenyérgabonák csiráztatásával kapcsolatos laboratóriumban végzett, s később a termőtalaji kísérletekkel igazolt vizsgálati eredmenyese szerint, a gabonacsira akkor is hajt, életképes és a növény fejlődését biztosít gyökérzetet, ha táplálására nem áll az egész mag tápanyagkészlete rendelkezésére. E kísérleti eredmények azt is igazolták, hogy az a vetési eljárás, amely vetőmagul csupán a csirát tártai- . mázó magrészt használja, az erre a célra ezideig felhasznált vetőmagmennyiség cca 70%-ának megtakarítását jelenti, s amelynek foganatosításához a gabonafélék malomipari feldolgozásának olyan megváltoztatása lehetséges, illetve szükséges, amely szerint a magnak a csirát tartalmazó részét úgy kell a mag többi részétől leváiaszani és elkülöníteni, hogy a csira termőképes, illetőleg lehetőleg sértetlenül ma-radjon, s csak a mag többi részét kell lisztekké feldolgozni. E feltételeknek megfelelő vetőmagnak (továbbiakban csiravetőmagnak) előállítása és elkülönítése a gabonaszemek keresztirányú felszeletelése mellett megoldható. Ilymódon új ipari termékként csiravetőmagot, s olyan malomipari félterméket kapunk, amelyeknek a mezőgazdasági ipar és a malomipar szempontjából egymástól eltérő, de igen nagy jelentősége van. A csiravetőmag amellett a fentemlített előnye mellett, hogy a vetőmagként ezideig felhasznált gabona cca 70<y0 -ának a megtakarítását jelenti, a gabona fejlődése szempontjából is előnyt jelent. A metszési felületén ugyanis — ahol a magburok ezt nem akadályozza — a vízfelvétel lényegesen könnyebbé válik. Ennek következtében a csírázás korábban indul meg, a beérés ideje megrövidül. Ebből az a lehetőség adódik, hogy a gabona tavaszi vetése később, a fagyveszélytől már távolabb eső időben történhet, — továbbá a növény, miután kevesebb kész tápanyag áll rendelkezésére, mint az egész szemből fejlődő növénynek, korábban kénytelen a talajból táplálkozni, ezért hamarabb erősödik meg. Ez pedig az egész tenyészidő alatt és a kalászba szöikés!kor, s abban mutatkozik meg előnyösen,, hogy korábban is érik be a kalász. Nem lehet elhanyagolni a csiravetőmagnak aet az előnyét sem, amit a vetőmag szállítása szempontjából jelenít,, amikor az egész szemmel történő vetőmagszükségletnek csak 30%-át kell szállítani, raktározni, csávázni, granulálni, vagy más formában előkészíteni, elvetni. A malomipar szempontjából a csiravetőmagnak kiválasztása a finom liszthozam kedvezőbb alakulásában jelentkezik, o abban, hogy a malomipari gépi berendezés számos egysége válik feleslegessé a két szélső rész szennyező hatásának elmaradása következtében. Természetes az is, hogy nincs akadállyá annak sem, ha az elkülönített csira magrészt nem vetőmagként, hanem más célra — pl. csiraolaj előállítására használjuk fel — s annak-sem, hogy a csiráé részből vitaminos korpás lisztet őröljünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vetőmag és liszt előállítására kenyérgabonákból azzal jellemezve, hogy a keresztirányban felszeletelt gabonaszemek szélső szeletelt vetőmagul használjuk, a többi szeletet pedig lisztté dolgozzuk fel. 2. Az 1. alatti eljárás változata azzal jellemezve, hogy a gabonaszemek szélső szeletei közül a csirát tartalmazó részeket kiválasztjuk vetőmag céljára. 3. Az 1., 2. alatti eljárás foganatosítás! módja azzal jellemezve, hogy a csirát tartalmazó részt úgy választjuk le a gabonaszemekről, hogy a benne levő csira lehetőleg sértetlen maradjon. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 2590. Terv Nyomda. — Fel. vez.: Bolgár Imre.
