142262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás streptomicin előállítására
2 142.262 fát iont juttatjuk az oMiatba. Minthogy aiz eluátumok gyakran mérni lieg színesek, célszeírűniek Játszott' a semlegesítés előtt laa oldatot aktív szónmel megderíteni. Az így nyert színtelen és a sztreptomicinsón kívül .gyakorlatilag már osiaik aífcáli, ilüetve ammonium sókat tartalmazó eiluáitamot ismét kariboxil típusiú ioncserélő gyantával hoztuk ériiratkezéslbe. Ez alkalommaí kevesebb gyanta mennyiség is elegendő, mint a fermentátum • sztreptomicin tartalmának megkötésekor. Minthogy célszerűen a lehető legkevesebb ioncserélőt alkalmazzuk, laiz ennél a megkötésnél lefolyt oldat még esetleg tartalmaz némi sztreptominict. Ezt a lefolyt oldatot tehát vagy egy későbbi formentátummal egyesítve az első megkötést szolgáló gyanitaoszloppal hozzuk érintkezés/be, vagy pedig egy külön e cé'Jna szolgáló oszlopon gyűjtjük össze a sztreptomicint. A második megkötés után. a gyamtiaoisizilopról híg kénsavval oldjuk le a sztreptomicint. Ilyen módon olyan tömény saterptomiicin. szulfát oldathoz, jutunk, hogy abbéi célszerűéin már metiamolos ktesisjpással szilárd alakban lehet sztreptomicint-szulfátot kinyerni. A karboxiil típusú ionflseréllő gyanták ai'káli fém ionokra vonatkozó kapacitása mam m'itnd.ig egyezik a sztreptomicin ionokra vonatkozó kapacitással. Ennek oka valószínűleg térbeli gtoriíiálycizitiaitás: a gyanta egyes aktív csoportjai nem tudnak a nagy szterptomicin ionnal érintkezésbe jutni. Különösképpesn ez iá helyzet azoknál a poíiakriteaiv vagy poliimiei'akrilsav gyantáiknál, melyeknél a nagyobb stabilitás biztosítására (iá jobb térháló kisiliakítására) aránylag sok divinitflbenzolt haszmáltak a kopolimerizációnál. A kétféle ikapaciltíás közötti különbség eredményeképpen a gyanta alkáli, illetve ammonium ionjai sztreptomicinre való teljes telítés után sem cserélődnek ki teljes egészükben. Ebből viszont az következik, hogy a híg kénsavval való leoldás után a második eluátumban sztreptomicin-szulfáton kívül alkáli, illetve ammonium-szulfát is van jelen. Ez utóbbi hátrányt olymódon tudjuk kiküszöbölni, hogy a második megkötésnél nem nátrium ciklusban lévő gyantét alkalmaztunk, bamam olyan kationt válaszitotltiuinik, laimelynek szulfátja metanolban nem oldhatatlan. így a vizes metanolban némiképpen oldódó ammoniumszulfát eltávolítható a sztreptoimiicinszulfát mellől és éppen ezént a második megkötésnél ammónium ciklusban lévő kairiboxil típusú kationcserélő gyantát használtunk. Egy más megoldása ugyanennek a problémának az, hogy olvan szerves kationokat alkalmazunk, melyeknek szulfátjai metanolban jól oldódímak. így kiválóan alkalmas pl. a trietilaimin minit kation. 0.5 N vizes trietilaimin oldattal átáramoltatva a hidrogén ciklusban lévő kationcserélő gyantát, az trietilamin ciklusba kerül és sztreptomicin megkötő képessége ekkor is fennáll. A második megkötés után híg kénsavas eluálást követő mebanolos kicsiapáskor & szennyezésként jelenlévő trietilaiminnszülfát nem ikeirül a szilárd sztreptomicin-szulfát mellé. Példa: 60 1. süllyeszitiett tenyészetből származó sztreptomicin fermentátumot (167 E/ml) 300 g poirrátört A kiadásért felel a Tervgazdaság 2212 Terv Nyomda, 1954. oxálsav hozzáadásával 2.5 pH-ha savanyítjuk, majd az elegyet keverés köziben gyorsain 60°-ra melegítjük fel ; és lü percen keresztül eziem a hőfokon tartjuk (közben a pH tob. 3-ra emelkedik). A szobahőmérsékletre való gyors lehűtés uftán a sziuszpendált szilárd 'részeket szűréssel eltávolítjuk, majd a mosóvízzel együtt ismét 60 l-nyi oldntot 20%-os nátriumhidroxia oldattal pontosan isemlegesitjük. A teljesen éles, semleges oldatot percenkénti 50 ml sebességgel átfolyaitjuk 'agy nátriumcifctelban lévő karíboxi'ltípusú kiationcsisréliő gyrintaoselopon., melynek térfogata 216 ml. A megkötés befejeztiekor a gyantaoszlopot kondenzvízzel addig mossuk, amíg a lefolyó oldat színtelen, majd ezután 4%-os foszforsavval az antibiotikumot a gyaintro-iztepróll leo'diuk. A leoldáshoz 750 ml 4<y0-os foszforsav szükséges. Az eulátumot 1 % -nyi aktív szénnel való derítés után 17%-os ammoniiuimhid'ro'xir'diail semlegesítjük (pH 7.5), majd a kivált csaprdíékct leszűrjük. Az így nyert semlegas színtelen foly°dákot 1'% ml-nyi a.mmoasu.m ciklusban lévő kanboxiltípusú katiionoserélő gyantával hozzuk érintkezásíbe. Az átfolyaitiás időtartama ez .aílkalommal összesen 8 óra. A lefolyt oldat az eredeti aktivitásnak 1%-át tarta'Vnaiziza. Eziti a legközelebbi farmentátiummál egyesítjük. A második gyanfeoszloipot kevés desztillált vízzel való kimosás után 6%-oiS kénsavval elluálh'uk. Először sztreptomicint nem tartalmazó kiszorítási víz távozik, ezt elöntjük; ezfután addig gyűjtjük a lefolyó oldatot, míg az semlegesen érkezik. Amint savas folyadék folyik le, a híg fcémrnvnak az oszflopna való folyását megszüntetjük és az oszlopot kevés desztillált vízzel mossuk. Az eluá.tum savanyú résae az aktivitásinak mintegy 10%-á-t tartaűlmazza, ezt anionesenélő gyantán való semlegesítés után az eluátum semleges főtöimegével egyesítjük. A két oldat együttes térfogata 240 ml. Ezt az oldatot vízmentes metanolba öntve a kicsapódott sztreptomicin szulfátot szűrjük és metanol hl való mosás után vákuumban szárítjuk. 18 g mg-oként 500 gamma sztreptomicin bázist tartalmazó sztneptomie'in-szulfáthoiz jutunk. A 9 g bázis az eredeti fermentátumban jelen volt aktivitásnak 90%Ha. A szitraptomjcin-isiziulfátot vízben kell oldani és biaktériumjsz.űirőn való megszűrése után ismét metanolban kell kicsapni.. Ez bakaiammal anorganikus szennyezése tovább csökken. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás sztreptomicin előállítására azzal jellemezve, hogy a sztneptonúeinniek fermentált cldiatból való elkülönítésére kairboxiíl típusú kaibioncserélő gyantát alkalmazunk, majd a gyantáról leoldott sztreptomicint tartalmazó eluátumot egy második kiaírboxiltípusiú katioincseirélő gyantával hozzuk érintkezésibe, végül utóbbiról az aktivitást sztreptomicin-saulfát-alakban oldjuk le, 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás lazaal jellemezve, hogy a második megkötésnél a karboxiltípusiú ioncseriélő gyanta ammónium ciklusban van, vagy olyan szerves kation ciklusban, amely szerves kationnak szulfátja metanolban oldódik. ;i Könyvkiadó Vállalat igazgatója. — F. v.: Bolgár Imre.
