142252. lajstromszámú szabadalom • Írógép

2 142.252 az írógépet úgy szerkesztjük meg, hogy az a máso­dik csoportba tartozó írásjeleket az eddig szokásos módon, tehát különleges vezérlő eszközök beavatko­zása nélkül a kocsinak valamely ímeghatározatít lépés­hosszával írja, úgy csak a még fennmaradó, az első és a harmadik csoportba tartozó írásjelekhez kell oly különleges vezérlő eszközöket alkalmazni, ame­lyek az első csoportban a fentemlített lépéshosszat felére csökkentik, a harmadikban pedig felével nö­velik. Mivel a második csoportba tartozó írásjelek száma az első és a harmadik csoportba tartozó Írás­jelek összegének többszöröse, az említett hármas1 cso­portbeosztás esetén a találmány szerinti írógép szer­kezete viszonylag rendkívül egyszerű lehet, különö­sen akkor, ha az összes1 nagy betűket a második cso­portba sorozzuk, ami pedig gyakorlatilag lehetséges anélkül, hogy az írás tetszetőségét hátrányosan be­bolyásolná. Ä" találmány további részleteit a rajz ábrái kap­csán ismertetjük, amelyekben hármas csoportbeosz­tású kiviteli alakot tüntettünk fel. A rajzban az író­gépnek csak azokat a részeit ábrázoltuk, amelyek a találmány szempontjából lényegesek, míg az írógép többi részét ismeretesnek tételezzük fel. Az 1. ábra az osztó-kereket és osztómüvét a kiin­dulási helyzetben, elölnézetben, a 2. ábra a fogkap­csolódást az 1. ábra II—II vonala szerinti metszet­bet tünteti f-el. A harmadik ábra az osztókereket és osztóművét abban a helyzetben tünteti fel, amikor a mozgó kés egy fogosztásnak megfelelő hosszúságú lépést tett. A 4. ábra a két kés és az osztókerék viszonylagos helyzetét tünteti fel. Az 5. ábra hasonló helyzetet tüntet fel két fog­osztásnak megfelelő hosszúságú, a 6. ábra három fogosztásnak megfelelő hosszúságú lépés megtétele esetére. A 7—9. ábrák a betűkarokkal működtetett vezérlő­szerkezet oldalnézetei. A 10. és 11. ábrák szerkezeti részletek oldalné­zetei. Valamennyi ábrában az azonos hivatkozási számok azonos alkatrészeket jelölnek. Az 1. ábrában 14 a -szokásos osztókerék, amely a kocsinak a rajzban fel nem tüntetett fogasrúd­jával kapcsolódó és ezáltal a kocsit léptető 15 közlő kerékkel közös 16 tengelyen van ékelve. Az osztóke­reket az írógép főrúgójával terhelt és a 15 fogas­kerékkel kapcsolódó fogasrúd állandóan a 17 nyíl irányában igyekszik elfordítani, mely forgásban azt a 14 osztókerék fogai közé illeszkedő 18 mozgó kés gátolja. Az akaszműnek önmagában ismert mó­don a 18 mozgó kés mögött elrendezett 19 áJló kéee van (2. ábra), mely két kés ismert módon fel­váltva kapcsolódik a 14 osztókerék fogazásával. A szokásos 20 késháztömböt a vízszintes helyzetben rögzített 21 csap vezeti, melyet a 22 és 23 tartók­ban ágyaztunk és amely áthatol a 20 késháztömbön megerősített és azt a 21 csap mentén vezető 24 fü­lön. A 24 fül a 23 tartóval együtt dolgozó ütközőt alkot, amennyiben a 23 tartó a 25 rugóval állan­dóan jobb felé húzott késháztömb jobbfelé való el­mozgását a 24 fülbe való ütközéssel határolja. A 24 fülön azonban még egy 26 ütköző csap van el­rendezve, amely a 27 nyíl irányában fel és lefelé el­tolható lépcsős 28 ütközővel dolgozik együtt. A 28 ütközőnek egy alacsonyabb 29 és egy magasabb 30 lépcsője van és a 28 ütköző 31 hordozójával úgy tolható el, hogy a 26 ütközőcsap jobbfelé való elto­lódása végén vagy á magasabb 30 lépcsőre (3. ábra), vagy az alacsonyabb 29 lépcsőre (5. ábra) fekszik fel, vagy pedig a, 28 ütköző a 26 ütközöcsap pályá­jából ki van .vezetve, amikor a 26 ütközöcsap sze­repe megszűnik és a 24 fül a 23 ellenütközőre fek­szik fel (6. ábra). Könnyebb megértés végett eddig feltettük, hogy a 28 ütközőtörob ide-oda irányuló mozgást végez. A ütközőtömb azonban a rajz síkjára merőleges síkban elfordítható tárcsa alakjában is kiképezhető, mert vezérlése ez esetben is egyszerű eszközökkel fogana­tosítható. A 28 ütközlőtömböt a betűkarokról vezéreljük. Evégből az első és a harmadik térfogatcsoportba tartozó írásjelek 41 karjaira egy-egy 31 ütköző nyel­vet szereltünk,- amely nyelvek a karok alatt haránt­irányban végigvonuló ellenütközőit alkotó 32 híd­dal dolgoznak együtt. A 32 híd két vagy több 33 ' kétkarú emelő 46 karján 52 csap körül elfordítha­tóan van ágyazva és az 53 betűváltókarral működ­tetett 34 kar révén vagy a 31 nyelv 45 élével együtt dolgozó helyzetbe állítható (7. ábra), vagy e nyel­vek pályájából kiiktatható (8. ábra). A 35 helyt­álló csap körül elfordítható 33 kétkarú emelő másik 36 karja 37 vonórúd útján a 38 csap körül elfordít­hatóan ágyazott 39 kétkarú emelővel van összekötve, melynek másik 40 karját 42 rúgó állandóan az óra­mutató forgásértelmével azonos értelemben terheli. A 28 ütközőtömb megfelelő beállítása végett az első térfogatcsoport írásjeleinek karjain függőleges irányban rövidebb 43 (10. ábra), a harmadik tér­fogatcfioport írásjeleinek karjain hosszabb 44 (11. ábra) nyelvet alkalmazunk, bár természetesen fordí­tott elrendezés ugyanúgy lehetséges. A nyelvek a hidat alsó 45 élükkel süllyesztik. A második csoport­hoz tartozó betűkarokon nincs nyelv, úgy hogy azok a 32 hidat álló helyzetében sem befolyásolják. A leírt szerkezetet úgy szereljük, hogy amikor a 32 híddal nyelv nem ütközik, a 33, 37, 39 elemekből álló szerkezet tehát nyugalmi helyzetben van, akkor a 26 ütközőcsappal az alacsonyabb 29 lépcső álljon szemben (1. ábra), melynek magassága a 30 lépcső magasságának fele. Feltéve tehát, hogy 31 nyelv nélküli betűkart ütünk le, úgy a 9. ábrán feltünte­tett vezérlőszerkezet nem lép működésbe, az önma­gában ismert szokásos késtömbvezérlő szerkezet a 20 késháztömb reteszét felszabadítja és a záróhelyzet­ből oldalirányú mozgás közben felszabadult 18 moz­gókés a 20 késháztömbbel együtt a 25 rúgó* hatása alatt addig tolódik el jobbfelé, amíg a 26 ütköző' csap a 29 lépcsőbe nem ütközik (5. ábra). Eközben a 18 mozgókés két fogosztást haladt a 43 nyíl irá­nyában, mire az önmagában ismert szokásos ve­zérlőszerkezet a 18 mozgókési a i6 fogközbe iktatja, miközben a 19 álló kés a 47 fogköat elhagyja és az osztókerék két fogosztásnak megfelelően a 17 nyíl irányában elfordul, majd azt a 18 mozgókés, miután ütközővel határolt útját megtette, az 1. ábrabeli helyzetben rögzíti. A fentiekből világos, hogy a moz­gókés jobbfelé való kitérésének mértékét a 29 Ü1>-

Next

/
Oldalképek
Tartalom