142252. lajstromszámú szabadalom • Írógép

Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.252.'SZÁM. 15. g. 25-31. OSZTÁLY. - GP-10421. ALAPSZÁM. írógép A Magyar Állam mint a feltaláló Goy Andor műszerész-mester budapesti lakos és Besnyő László, Kiss Árpád, Kolozs György és Pelbárt Oszkár tisztviselők budapesti lakosok jogutóda A bejelentés napja: 1948. július 23. A találmány oly írógép, amellyel nyomdai szedethez hasonló oly írás állítható elő, amelyben az egyes Tbetük és szavak közötti köz gyakorlatilag egyenletes. Ennek a feltételnek a szokásos írógépekkel írt szöveg nem felel meg, mert a kocsi minden jelkar leütésekor egyforma hosszú lépéseket tesz, a betűk és írásjelek sorirányú méretei, az úgynevezett betűtérfogat pedig viszonylag tág határok között változik. Innen van az, hogy írógépelt szövegben két szomszédos kis térfogatú betű, például i és t között sokkal nagyobb köz marad üresen, mint egymás mellett fekvő két nagy térfogatú betű, például m és w között. Ezért írógéppel írt szöveg a nyomtatott szövegtől első pillantásra megkülönböztethető. iA találmány oly írógép, amely —_ függetlenül a használt betűk típusától — az írásjelek közötti közök állandósága következtében nyomdai szedetihez hasonló megjelenésű szöveget ír, sőt a nyomdai szedetnél még annyival is tetszetősebb, mert az írás szóközei végig egyforma nagyok. A feladat megoldása végett a találmány szerinti írógépet úgy szerkesztettük meg, hogy az írógép kocsijának lépéshossza a mindenkor leütött betű térfogatához igazodik, tehát kisebb betűtérfogat esetén rövidebb, nagyobb térfogat esetén hosszabb. Evégből a találmány értelmében az írógép összes betűit és egyéb írásjeleit térfogatuk, tehát sorirányú méretük szerint legalább három csoportba osztjuk, még pedig^igy, hogy az egyik csoportba tartoznak a legkisebb térfogatú jelek és a kocsinak e csoporti jeleihez tartozó lépéshossza az előforduló, legrövidebb lépéshossz, míg a kocsinak a többi, fokozatosan nagyob térfogatú betűket és más írásjeleket tartalmazó csoportokhoz tartozó lépéshosszai az említett alaplépéshossznak mint egységnek egész számú sokszorosai. A szorzószámot a csoport rendszámának nevezzük. Bár a csopűrtsk száma tetszőleges lehet, a gyakorlatban jól megfelel például a három csoportba való osztás, amikor a kocsi különböző lépéshosszai úgy aránylanak egymáshoz, mint 1:2:3. Az első csoportba osztjuk a legkarcsúbb írás jelebet, amilyenek például az i, í, t, !, stb., a harmadik csoportba a legnagyobb térfogatú^ tehát az m, w, stb. betűiket, végül a második csoportba a többi betűt, számot, stb. A második csoportba tartozó írásjelek leütésekor a kocsi lépése kétszietr, a harmadik csoportba tartozó írásjelek betűkarjainak leütésekor a kocsi lépése háromszor olyan hosszú, mint az első csoportba tartozó írásjelek betűkarjainak leütésekor. így egy-két szomszédos betű közötti közök gyakorlatilag elegendő mértékben ki vannak egyenlítve. A csoportok számának fokozásával a közkiegye-Blítés tetszőleges mértékben tökéletesíthető. Az ilyen írógép mechanikája az ismert rendszerű írógépek mechanikájától abban tér el, hogy míg az ismert írógépnél az oeztókerék az egyes írásjelek leütésekor minden esetben egy foggal fordul el, a találmány szerinti írógépnél az osztókerék csak az 1. rendszámú csoportba tartozó, tehát legkisebb térfogatú jelek leütése esetén fordul el egy foggal, minden más rendszámú csoportba tartozó írásjel leütésekor az osztókerék annyi foggal fordul el, amennyi a csoport rendszáma, tehát a második csoportba tartozó írásjel leütésekor két foggal, a harmadik csoportba tartozó írásjel leütésekor három foggal és így tovább. Az osztókerék e különböző fogszámmal való elfordulása végett az osztókereket léptető késes osztóművet úgy alakítottuk ki, hogy a mozgó kés a leütött jel térfogatának megfelelően egy vagy több fogszélességnek megfelelő hosszú lépést tesz. Evégből a mozgó kést oly vezérlőeszköz közvetítésével működtetjük, amelyet a betűkarok állítanak a leütött betűkar jelcsoportjának megfelelő helyzetbe. Ha a berendezést három jelcsoporttal, tehát úgy szerkesztjük meg, hogy» a kocsi három különböző lépéshosszal dolgozik, akkor a szerkezet leegyszerűsítése végett célszerű, ha a három csoport egyikében az írógép a szokásos módon, tehát a különleges vezérlő szervek beiktatása nélkül dolgozik és ezek csak a többi csoport valamelyikébe tartozó írásjel leütésekor lépnek működésbe. A normális írásjelekkel, tehát a kis és nagy abc-vel, a 0—9-ig terjedő számokkal és a szokásos egyéb írásjelekkel való íráshoz szerkesztett írógép összes írásjeleit a fentjelzett három csoportba osztva úgy találjuk, hogy a jelek legtöbbje a második csoportba tartozik, lényegesen kevesebb az elsőbe és még kevesebb a harmadikba. Ha tehát