142241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szöveteknek gyantaszerű kondenzációs termékekkel való kezelésére

Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.241. SZÁM. 8. k. OSZTÁLY. - TO-247. ALAPSZÁM. Eljárás szöveteknek gyantaszerű kondenzációs termékekkel való kezeléséhez Tootal Broadhurst Lee Company Limited cég, Manchester, Lancashire, Anglia. A bejelentés napja: 1952. október 18 Nagybritánniai elsőbbsége: 1951. október 19 A találmány eljárás részben vagy egészben cellulózából, különösen regenerált cellulózából készült és műgyantát tartalmazó szövetek előállítására. Ismeretes, hogy textilsztövetek számos tulajdonsága javítható azáltal, ha azok mesterséges gyantát tartalmaznak, nevezetesen, ha lazokban például karbamid-formaJdehid vagy melamiin-fórinallddhk}gyantát állítunk elő, így például textilszövetek, különösen cellulózatartalmú textilszövetek gyürésállóvá tehetők lazáltal, hogy a rostok belsejében vegyi úton mesterséges gyantát állítunk elő. Ismeretes oly eljárás, amelynél textHanyagban kis mennyiségű mesterséges 'gyantát állítanak elő abból a célból, hogy állandó vagyis maradó meehiainiifcai hatásokat érjenek el és hogy a szövet festéséhez használt festék tartósságát fokozzák. ^Mindezeknél az isimért eljárásoknál a gyanta előállítása végett az anyagot hő .kezelésnek vetik állá, amivel, a koindenzálást, illető leg a gyantaképződést lényegében 'befejezik. Az így kapott műgyantái lényegélben oldhatatlan. Ha a textilsziölvet. rostjainak belsejében mieletgítéssel mesterséges gyantát állítunk elő, ügy ennék az a következménye, hogy a szövet kopással szembeni ellenállása bizonyos mértékben csökken. Nem okoz 'nehézséget a kopásállóság csökkenésének mérséklése,, hogyha másrészről a mesterséges gyantaképződés'sel együtt járó egyéb fizikai tulajdonságok (bizonyos mértékű csökkenésével megalkuszunk (arailyenek például számos festék stabilizálása és állóságla, illetőleg a szövetnek gyűrésáliósága), vagy pedig> ha mérsékeljük azokat a követelményeket, amelyeket a gyantának mosásáliósága tekintetében szoktak támasztani. A számú (alapszám TO—200) szabadalmunka leírásában ismertettük annak a módját, hogy egészihen vajgy részben regenerált cellulózából álló oly szövet- kopásállósága miként növelhető, amelynek rostjaiban kairbamiich-fornraldehid gyanta van jelen. Úgy találtuk, hogy egészben vagy részben cellulózaiból, különösen regenerált cellulózából álló és rostjiaiban keményedő műgyantát tartalmazó szövet kopással saembenii ellenállása azizal is fokozható, hogyha <a szövetet a gyantaképzés végett alkalmazott hőkezelés befejezése után túlhevített gőzben melegítjük. A találmány eljárás egészben vagy részben cellulózából álló és rostjainak belsejében aiminoaldehid gyantát tartalmazó textilszövet kezelésére, melynek lényeges mozzanatai lábban állanak, hogy a szövetet oly amino-aldehid gyantaképző anyagokkal impregnáljuk, mélyek savas katalizátort tartalmaznak/ ezután az impregnált szövetet a gyantaképzés végett hevítjük, majd az így képzett gyantát tartalmazó szövetet a gyanta kialakulása után, azoniban még abban az állapotban tovább hevítjük, amelyben az a savas katalizátort tartalmazza, mimiellett a hevítést túlhevített gőzt tartalmazó atmoszférában foganatosítjuk, miáltal a szövetnek kopásállósága, hasonló módon kezelt oly szövet kopásállóságával szemben, amelynél a rostjaiban műgyantát tartalmazó szövet utólagos hevítését túlhevített gőz jelenlétében nem végeztük el, megjavul. Lényeges körülmény az, hogy a szövetet a két hevítés között nem szabad kimosni, mert a 'mosás következtében a savas katalizátor eltávoznék. „Túlhevített gőz" kifejezésen e leírásiban ós igénypontokban oly gőzt értünk, amelynek hőmérséklete magasabb annál a hőmérsékletnél, amelyen a gyanta oldhatatlanná tétele végett alkalmazott nyomás mellett a gőz a vízzel egyensúlyban van.. Az eljárás foganatosításánál előnyösen atmoszférikus nyomáson dolgozunk. A találmány egyik 'előnyös foganatosítás! alakjánál a gyaintaképző anyagokkal impregnált szövet gyantaképzés végett való hevítését, laimeninyiben ez kívánatos, ugyancsak túlhevített. gőz jelenlétében foganatosíthatjuk. Evégből például oJly atmoszférában dolgozhatunk,, amely 20%-nál nem kevesebb túlhevített gőzt tartalmaz, amint azt számú (alapszám TO—200) szabadalmunk leírásában ismertettük. A találmány értelmében az atmoszféra, amelyben a már kialtekult gyantát tartalmazó szövetet tovább hevítjük, tekintélyes mennyiségű, tehát 20%-nál több túlhevített gőzt is tartalmazhat. Nevezetesen ez az atmoszféra tartalmazhat 50% vagy ennél több túlhevített gőzt, sőt gyakorlatilag 100%-os