142232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírwsavak elszappanosítására szódával

2 142.232 denkeppen körülményes és több-kevesebb alkáli­veszteséggel jár.. A találmány szerinti- eljárás kiküszöböli a felso­rolt hátrányokat és ezáltal műszaki és gazdasági szempontból egyaránt az eddiginél sokkal előnyö­sebbé teszi a zsírsavak szódával történő elszappano­sítási eljárását. A találmány szerint a zsírsavak el­szappanosítása szódával a következőképen történik: Az elszappanosításhoz a sztöchiometrikusan szük­* séges 'mennyiségnél 5—10<y0 kal kevesebb szódát al­kalmazunk. Ennek az üstbe való beadagolása előtt azonban az üres főzőüstbe az előző főzetekből szár­mazó, néhány százalék szódát és kevés glicerint is ' tartalmazó aljlúgot adagolunk, a fentiek szerint szá­mított szóda súlyánál kb. 20—60o/0 -kal nagyobb mennyiségben, majd ehhez adjuk a fentemlített mennyiségű szódát. Azután ezt a keveréket felfor­raljuk. Minthogy a beadagolt aljlúg mennyisége nem elegendő a hozzáadott szóda teljes feloldására, a felforralás után oldatlan szódát is tartalmazó tej­szerű szóda-aljlúg elegy keletkezik. Ebbe adagoljuk közvetlen gőzbevezetés közben tetszés szerinti se­bességgel a 70—80 C° hőmérsékletű elszappanosí­tandó bontott zsíralapot. A leírt körülmények között az elszappanosítási- simán,'számottevő habképződés és térfogatemelkedés nélkül megy végbe. Az elegyet gőzzel állandóan keverjük, célszerűen lyukasztott ú. n. közvet'en gőzkígyó segítségével, mely esetben más keveröberendezésre nincsen szükség. A kelet­kező szappan viszkózus sűrű tömeget képez, mely­ből a felszabaduló szénsavgáz az üst tartalmának fúvódása nélkül távozik a keverőgőzzel együtt. A szappanosítás vége felé, amikor már kevés az üstbe beeresztendő hátralévő zsírsavmennyiség, néhány lapát sót.is adagólunk a keverékbe. A zsírsavbeada­golás és az ezzel együttjáró szénsavfejlődés befeje­ződése után a forralás még kb. 1/2—1 óra no6szat folytatjuk, majd a keverőgőzt lezárjuk. Ezzel a szappanosítási folyamat befejeződött. A leírt eljá­rással egy 22 m3 űrtartalmú főzőüstben másfél óra alatt 8000 kg zsírsav szappanosítható el, tehát az el­szappanosítási a találmány szerinti eljárással nem­csak-eléri, de felül is múlja az ugyanilyen méretű főzőüstben ugyanilyen mennyiségű bontott zsiradék marónátronnal történő elszappanosítási folyamatá­nak sebességét. A találmány szerinti eljárásnál a fentiek értelmé­ben a zsírsavak elszappanosítását oldatlan szódát is tartalmazó szódaoldatban indítjuk meg és vezetjük le, ami által biztosítjuk azt, hogy a főzőüstben nem­csak az elszappanosítás kezdetén legyen nagy a szó­datöbbség, hanem annak egész lefolyása alatt állan­dóan tömény szódaoldat legyen jelen. A szappanosí­tás folyamata alatt ugyanis az oldatban levő szóda rekcióba lép a zsírsavval és ezáltal elhasználódik, de a jelenlevő oldatlan szódából, annak feloldódása út­ján állandóan pótlódik. Az eddig alkalmazott eljárá­soknál csupán a szappanosítási folyamat elején volt tömény szódaoldat jelen, a szappanosítás előrehalad­tával azonban a szódatöménység folytonosan csok­iként és emiatt az elszappanosítás nem kisózott álla­potban levő szappan, hanem szappanenyv jelenlété­ben mént végbe. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnál az állandóan tömény állapotú szódaoldat hatosára a keletkező szappan rögtön, kisózott, azaz vízben oldatlan állapotba megy át és a szappanelegy éppen ezért -nem hajlamos a f elhabzásra. Köztudo­mású ugyanis, hogy habzás csak akkor lép fel, ha szappanenyv, vagyis vízben kolloidálisan oldott szap­pan van jelen az elegyben. A fent leírt módon elszappanosított elegyhez a főzőüstben, mely tehát lényegében vízben szegény savanyú szappant (elszappanosított zsírsavat, to­vábbá a szóda által, el nem szappanosítható senile-' ges zsírokat és el nem szappanosított zsírsavakat) tartalmaz, az előző szappanfőzési müveletekből visz­szamaradt és semlegesítésre (kiszúrásra) váró szó­dát és esetleg kevés marónátront és glicerint tartal­mazó aljlúgot adagolunk több részletben. Az ilymó­don bevitt újabb szódamennyiség elszappanosítja a még elszappanosítatlan zsírsavak jelentős részét és az aljlúg sótartalmának hatására a szappanüst tar­talma részben ki is sózódik. Ezt a részletekben tör­ténő alj lúg adagolást gőzzel való keverés közben vé­gezzük, majd leállítjuk a gőzzel való keverést és az elegyet szétválni engedjük. A művelet akkor tekint­hető befejezettnek, ha a szappanelegy lényeges mennyiségű, szódával elszappanosítható zsírsavat már nem tartalmaz. Ekkor a kiülepedett aljlúgot — melynek szódában kifejezett összes alkalitása a művelet helyes vezetése esetén nem haladja meg a 0,5—0,6<>/0-ot — leeresztjük a felette levő szappan­ról. Az üstben maradt szappan még tetemes mennyi­ségű aljlúgot tart magába zárva, emellett még neut­rális zsiradékot és egészen csekély mennyiségű el nem szappanosított zsírsavat is tartalmaz. Ehhez az elegyhez kis részletekben nátronlúg oldatot adago­lunk a szóda által el nem szappanosítható neutrális zsiradékok elszappanosítása végett, de vigyázva arra, hogy a fölös szabad lúgtartalom ne lépjen fel. Ellenkező esetban az elegy azonnali kisózódása kö­vetkeznék be, amejy a neutrális zsiradékola» lúggal történő elszappanosítását nagymértékben meghosz­szabbítaná. A lúgadágolás mértékét ezért ajánlatos állandóan fenolftaleinnel ellenőrizni. A lúgos elszap­panosítással arányos mértékben halad előre a szap­pan további kisózódása, ezért egyidejűleg a szap­panelegy külön sóadagolás nélkül is elbocsátja az addig magábazárt aljlúgot. A tökéletes kisózódás be­állta után a lúgadagolást beszüntetjük és a — he­lyesen kivitelezett lúgadagolls esetén 0,4—0,6o/0 szó­dában kifejezett összes alkalitású — aljlúgot, annak teljes kiülepedése után, leeresztjük. , Az üstben a fenti müvelet befejezése után már aljlúgmenfres, de még kevés semleges zsiradékot is tartalmazó szappan marad. Ennek további feldolgo­zása már az ismert módon történik, tehát lúg és a' szükséges elektrolit-koncentráció beállításához ele­gendő mennyiségű víz hozzáadásával a teljes elszap­panosításit befejezzük és a szappant az ismeretes módon lekészítjük. A találmány szerinti eljárás so­rán csupán ennél a műveletnél történik először víz hozzáadása az elszappanosított elegyhez. A kiülepe­dett színszappannak az üstből való eltávolítása után a visszamaradó szappanenyvet kisózzuk és az így nyert aljlúgot — mely szódát, csekély mennyiségű nátronlúgot és glicerint tartalmaz — a fent leírt el­járásmód során történő újbóli felhasználás végett visszavezetjük a gyártási folyamatba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom