142227. lajstromszámú szabadalom • Villanó lámpa
142.227 3 -számára. Miként a 3. ábrán, az adalékos 25 tartó huzalokat .hegesztéssel vagy más módon erősítjük a 12, 13 bevezető huzalokhoz, ezek belső végpontjától távolabb fekvő ponton, és azok elrendezése előnyösen olyan, hogy a felálló 26 szárak szimmetrikus helyzetűek a bevezető huzalok 15, 16 darabjai kö- rül. Ezért a felnyúló 26 szárakat, melyek a tartónyulványok külső . csoportját alkotják az éghető fénykibocsátó anyag számára, akár négyzet, akár pedig derékszögű négyszög alakjában rendezhetjük el a bevezető huzaloknak a tartónyulványok belső csoportját alkotó belső 15, 16 végdarabjai körül. A külső 26 szárakat továbbá célszerűen úgy rendezzük el, hogy mindegyikük gyakorlatilag egyenlő távolságbán van a bevezető huzalnak vele szomszédos belső 15, 16 darabjától, és hogy mindegyik 25 tartóhuzal 26 szár-párja egymástól legalább akkora távolságban fekszik, mint 15, 16 huzaldarabok egymástól. A 26 szárakon, valamint a bevezető huzalok belső 15, 16 végdafabjain az 1. ábrával kapcsolatban fentebb ismertetett általános összetételű összetapadó, éghető, fénykibocsátó anyagból aránylag kicsiny 22 gyöngy vagy hosszúkás bevonat van. A 3. ábra szerinti négy tartóhuzal-szár helyett hatot alkalmazva, még nagyobb mennyiségű fénykibocsátó anyagot vihetünk be a burába .és oszthatunk el aránylag kicsiny tömegekre, melyek annak teljes elégését biztosítják. Az 5. ábra szerinti megoldásnál a 12, 13 bevezető huzalok belső vége nem egyenesen halad befelé a ' 11 talptól, miként az előző kiviteli alakoknál, hanem azokat egymással párhuzamos 27 kampókká hajlítjuk, melyek 28 szabad végei a 11 talp hossztengelyéhez képest gyakorlatilag harántirányban fekszenek. Mindegyik 28 szabad huzal végén, ill. száron a fénykibocsátó anyagból való, aránylag kicsiny 22 gyöngy, ill. bevonat van, amint fentebb ismertettük. Ennél a megoldásnál a lámpa meggyújtása után a fénykibocsátó anyag tetemes része a lámpabura hossza irányában hajítódik ki, úgyhogy az anyagnak nagyobb távolságot kell befutnia, mielőtt a bura falát eléri. Ennek eredményeképen az anyag, jobban fogyhat el, mielőtt a bura falát eléri és így a forró fémrészeeskék'ihozzáütközése a;z üveget még kevésbbé repesztheti meg. Az 1—5. ábrákon bemutatott kiviteli alakok különösen alkalmasak gépi gyártásra; az éghető fénykibocsátó anyagot ugyanis egyszerűen úgy viihetj.uk " fel az állványokra hogy ezejcet megfordítjuk és az említett anyag pépjébe mártjuk. Az ilyen anyag milyenségét és az állvány bemártásának mértékét kellően megszabva egyenlő mennyiségű éghető pépanyagot viszünk fel az egyes állványokra és osztunk . el azokon ' bevonatok, ill. gyöngyök alakjában.. Ekként a:z egyes (lámpák felvillanási .tulajdonságait a, lehetőség szerint azonosakká tettük. A 3. és a 4. ábra az éghető anyag tartóhuzalainak kedvező elrendezését tünteti fel, ha több huzalszárat alkalmazunk. Lehetségesek azonban más megoldások is. Így több tartóhuzalt, ill. szárat körvagy más kívánt alakban is elrendezhetünk a bevezető huzalok 15, 16 darabjai körül, csak azt a feltételt kell betartanunk, hogy a szárak ne legyenek annyira közel egymáshoz vagy a 15, 16 huzaldarabokhoz, hogy azokat a közöttük levő éghető pépanyag áthidalja, amikor az állványt a rnártóíürdőből kivesszük. A 18 gyöngyhöz, ill. 22 bevonathoz használt éghető pépanyag összetétele úgy módosítható, hogy a meggyújtás után a kívánt fény-felvillanást kapjuk. JDgy olyan elegy amelyet az 1. ábra, szerinti lámpához különösen alkalmasnak találtunk 2 g cirkónium fémpornak és 3 g kalciumperoxid pornak enyves víz hozzáadásával sűrű péppé alakított elegyéből áll, melyet, gyöngy alakjában viszünk fel a 15, 16 huzaldarabokra. A megszáradt gyöngyöt azután olyan elegybe mártjuk, amely 1 g alumíniumporból (mely olyan finom, hogy 100 szemű szitán átesik) és 2 g kalciumperoxid porból áll. Az elegyet nitrocellulózaoldattal, pl. ' nitrocellulózának 4%-os amilacetátoldatával, péppé alakítjuk. Ezután az összetett anyagú gyöngyre szilárdítás végett lakkbevónatot viszünk fel. Minthogy oxidálószerként kalciumperoxidot használunk, a lámpaburán a lámpa meggyújtása után fehér oxid képződik, ellentétben azokkal a sötétebb oxidokkal, amelyek bizonyos egyéb, jól ismert oxidálóporok alkalmazásakor képződnek. Ily módon a minimumra csökkentjük az égési termékekenek azt a törekvését, hogy a felvillanással keltett aktinos fényt ernyőzzék. U. n. gyors lámpa létesítésére mely tehát aránylag rövid feüvillanású, a következő elegyet találjuk különösen alkalmasnak: a 3 g cirkónium fémpor, 1 g (325 finomságú) magnézium fémpor, 1 g (200 finomságú) vegytiszta nátrium'klorát-por és 1 g (300 finomságú) vegytiszta káliumperklorát-por, melyeket be/nsően összekeverünk és nitrocellulóza kb. 2 cm.3 4°/0 -os amilacetátoldatának hozzáadásával péppé alakítunk. Olyan lámpa totális fényteljesítménye, amelynek a 2. ábra szerinti burája van, megközelítően 5,'000 lümenmásodjerc, amennyiben a fenti összetételű éghető pépanyagból készült, kb. 50—60 mg súlyú egyetlen gyöngyöt és kb. 500 mm higanyoszlop nyomású oxigéntöltetett alkalmazunk. Ilyen lámpa fény-felvillanásának csúcsértéke a szálon áthaladó áram zárása után kh. 1.5 ezredmásodperc múlva lép- fel, míg a felvillanás hatásos tartama kb. 10 ezredmásodperc. Ha olyan fény-felvillanást akarunk kapni, mely-, nek csúcsértéke a lámpán áthaladó áramkör zárását követő kb. 20 ezredmásodperc múlva lép fel, akkor az alábbi összetétel különösen előnyös: 0.5 g magnézium fémpor, 0.5 g cirkónium fémpor, 1 g alumíniumpor, 1 g kalciumperodxid-por és 1 g vegytiszta káIiumperklorát-<por, melyeket bensőén összekeverünk és nitrocellulóza kb. 3 cm3 , mintegy 4%-os amilacetátoldatának hozzáadásával péppé alakítunk. A 4. ábra szerinti lámpák, ha a fenti összetételű éghető pépanyagból kb. 70 mg-ot tartalmaznak és oxigéntöltetük nyomása kb. 500 mm higanyoszlop, olyan fény-felvillanást adnak, amelynek csúcsértéke a lámpa áramkörének zárása után kb. 19.5 ezredmásodperc múlva lép fel totális teljesítménye kb. 6900 lumenmásodperc, hatásos - tartama pedig kb. .12 ezredmásodperc. Hosszabb tartamú csúcsértéket feltüntető fényfelvillanás létesítésére a következő összetételt választhatjuk: 1.5 g (325 finomságú) vegytiszta káliumperklorát^por, 1.5 g (200 finomságú) vegytiszta nátriumklorát-por és 3.6 g. (325- finomságú) magnézium fémpor, melyeket nitrocellulóza kb. 2 cm3 , mintegy 4%-os amilacetátoldatának hozzáadásával péppé alakítunk. Ha ebből az anyagból kb, 50—60 mg_ot viszünk be a 2. ábra szerinti lámpába.
