142221. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ergoszterin előállítására

Megjelent 1953. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.221. SZÁM. 12. o. 25 OSZTÁLY. - T0^186. ALAPSZÁM. Eljárás ergoszterin előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók Tokár Géza vegyész, Simonyi István vegyész és Lendvai József vegyészmérnök, budapesti lakósok jogutóda A bejelentés napja: 1951. március 3. Ergoszterinnek élesztőből vagy egyéb gombatenyészetből való előállítására számos eljárás ismeretes. Ezek közül a gyakorlatban azok a leghasználatosabbak, amelyek a tiszta ergoszterint a nagy nedvességtartalmú élesztőnek alkáli-lúggal való elszappanosítáea, az ergoszterinnek az így kapott masszából szerves oldószerrel való kikeverése és az így nyert nyers ergoszterinnek rendszerint nagyszámú átkristályosítása útján állítják elő. Ezek az eljárások többnyire két változatban kerülnek kivitelre: a) vizes-nátronlúgos közegben történő elszappanosítás, majd a nyers ergoszterint szuszpendálva tartalmazó vizes fázisnak vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel, pl. benzollal vagy éberrel, vagy e kettő keverékével történő extrakciója. b) alkoholos-kálilúgos közegben történő elszappanosítás, majd az oldat leszűrése után a szűrőn fennmaradó massza alkoholos-kálilúggal történő ismételt kifőzése és a nyert vizes-alkoholos-kálilúgos oldatok további feldolgozása. Fenti eljárásoknak azonban számos hátránya van. Ha az a) alatti eljárást választjuk, a nátronlúg viszonylag magas ára -- amely a gyártási költségek jelentős résziét teszi ki — az eljárást szerfölött megdrágítja. Azonkívül, ha az elszappanosítási követő extrakcióknál benzolt használunk, nehezen szétválasztható emulzió keletkezésével kell számolnunk, ha pedig étert használunk, könnyebben szétválasztható emulzió keletkezik ugyan, de az éter igen magas tenziója folytán előálló oldószerveszteség — tekintettel-az éter magasabb árára — vagy az esetleg alkalmazott oldószervisszanyerő berendezés költsége csökkenti az eljárás rentabilitását. Ha a b) alatti utat választjuk, annak az a hátránya, hogy az a) megoldással szemben több (és drágább) kálilúgot igényel, azonkívül nehézséggel jár a nagy térfogatú lúgos oldat hepárlása és a nagy térfogatú lúgos oldattal együtt nyert bepárlási maradékból a nyers :

ergoszterin kinyerése, végül az ergoszterinnek vizjss alkoholban való csekély oldhatósága következtében nagy a berendezés térfogatszükséglete és ennek megfelelően nagy az alkoholfogyasztás is. Ezzel szemben a szerzők azt találták, hogy az ergoszterin előállítása a találmány szerinti eljárással egyszerűbbé, olcsóbbá és gazdaságosabbá tehető. Eljárásuk lényege, hogy az elszappanosítási nem alkálihidroxid oldattal, hanem a lényegesen olcsóbb oltottmész-péppel forralva végzik, miáltal lehetővé válik már elszappanosítás közben az élesztőmassza besűrítése, illetve szárazra párolása. Ez viszont azzal ;ÍZ előnnyel jár, hogy az extrakció bárminő organikus oldószerre! emulzióképződés, vagy nehezen szűrhető massza keletkezésének veszélye nélkül viszonylag kis térfogatban és kevés oldószerrel véghez vihető és így bármilyen olcsó oldószer használható. A továbbiakban az extrakeióval nyert oldatot leszűrés után bepárolják és a kapott nyers ergoszterint úgy dolgozzák fel, hogy savas, majd .lúgos vízzel főzik, a szappant és az aminosav természetű vegyületeket szűréssel eltávolítják és az ergoszterint egy vagy kétszeri átkristályosítással tisztítják. A találmány szerinti eljárás előnyei a régi eljárásokkal szemben: 1. Az oltottmész-pép ára csak törtrésze az alkáliéi droxidok árának. 2. Az oltottmész alkalmazása lehetővé teszi az élesztőmassza szárazra párolását, ami a'kálilúgok használata esetén nem lehetséges. 3. A massza besűrítése, illetve szárazra párolása már az elszappanosítás alatt véghezvihető, minek, következtében ergoezterinben gazdagabb és így kisebb térfogatú berendezésben feldolgozható anyag keletkezik. 4. A szilárd halmazállapotú elszappanosítási termék extraktciójánál elkerülhető úgy az emulzióképződés, mint a vizes-alkoholos közegben rendszerint fellépő, nehezen szűrhető nyálkás anyag keletkezése, amelyek helyett jól szűrhető és könnyen, ülepedő poralakú termék keletkezik. 5. Mivel vízmentes anyagot kell extrahálni, az extrakció bármilyen, így a legolcsóbb organikus oldószerekkel is -lehetséges. 6. A leírt módon történő elszappanosítás, extrakció, majd az azt követő savanyú és lúgos főzés folytán feleslegessé válik a többi eljárásnál általában szükséges sokszori átkristályosítás, és már egy-két-