142218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csillámnak formálható péppé való átalakítására

Megjelent: 1955. december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.218. SZÁM 39. b. 16—27. OSZTÁLY -^ SA—537. ALAPSZÁM Eljárás csillámnak formálható péppé való átalakítására SAMICA Société des Applications du. Mica cég, Paris A bejelentés napja: 1951. szeptember 1 A találmány eljárás csillámnak finom részekből álló formálható oly péppé való átalakítására, amelyből kiindulva szűrés és szárítás útján bizonyos szilárdsággal bíró lapok, lepények vagy tárgyak állíthatók elő. Ily csillámpép előállítására való, egyébként eléggé bonyolult eljárások már ismeretesek ugyan, mindezideig azonban nem ügyeltek a lényeges mozzanatoknak a járulékosaktól való elkülönítésére. A találmány szerinti egyszerűsített eljárásnál ezzel szemben csak a lényeges mozzanatok játszanak szerepet. A találmány szerinti eljárás abban van, hogy a csillámot a hőmérséklet nagyságával arányos sebességű részleges dehidralizálódást ' folyamatosan kiváltó hevítésnek vetjük alá, majd kihűlés után pépesítő folyadékba merítjük és ebben depresszió alatt mozgásban tartjuk. A hevítés hőmérsékleti határai a kezelt csillám minősége szerint változhatnak. Így például kálicsillám esetén jó eredményeket érünk el a csillámnak 700 és 900 G° közötti hőmérsékleten való hevítésével, A hevítés ideje a hőmérséklettől függően több órától néhány percig változhatik. A hevítés hőmérsékletét és idejét tapasztalat alapján határozzuk meg- Lényegében azonos eredményeket érünk el nagyobb hőmérsékleten rövidebb ideig, vagy kisebb hőmérsékleten hosszabb ideig tartó hevítéssel. A kezelt csillám vastagsága szerint azonban a csillám tömegének hőfelvétele gyorsabban vagy lassabban megy végbe és ezért iparszerű előállítás esetén, amikor a hevítendő tömeg számottevő, célszerű, ha kisebb hőmérsékleten lassabban hevítünk. Így például néhány milliméter vastagságú bányahuiladékból álló kálicsillám esetén a. hevítést 750—770 C° hőmérsékleten néhány órán át foganatosítjuk. A hevítés után lehűlt csillám erősen duzzadt. Pépesítő folyadékként például vizet, valamilyen elektrolitot, szerves folyadékot, képlékeny vagy szigetelő anyag oldatát vagy emulzióját alkalmazhatjuk. Megjegyezzük azonban, hogy ha természeténél fogva a folyadék közömbös a pépesítés szempontjából, összefüggő lápok vagy , tárgyak előállítása esetén a pépesedést szűrés előtt vizes oldattal vagy vízzel elő kell segítenünk. A csillámnak e folyadékban való pépesítése végett keverőszerkezettel, például propellerrel ellátott tartályt alkalmazhatunk. A depressziót vákuumnak a folyadék fölött való létesítésével hozhatjuk létre. A csillám ekkor a csillámlapok közé szorult levegő térfogatának növekedése folytán nagymértékben megduzzad. Minthogy pedig e lapok ekkor csak lazán függnek össze egymással, á folyadék keverése folytan egymástól könnyen elválnak és a folyadékkal pépbe mennek. A találmány szerinti eljárás más foganatosítási módja abban van, hogy a csillámot hevítés, majd lehűtés után az atmoszfesikust meghaladó gáznyomás alá helyezzük, például a pépesítéshez használt tartály felső részében. Miután a csillámot ezt követően a folyadékba merítettük, a tartályban levő nyomást megszüntetjük és vákuumot létesítünk. A csillámba zárt gáz és a tartályban levő atmoszféra közötti viszonylagos depresszió ekkor a tartályban levő atmoszféra kezdeti nyomásának arányában megnövekszik és így hatása is nagyobb lesz. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás csillámnak formálható péppé való átalakítására, melyre jellemző, hogy a csillámot részleges dehidralizálódását folyamatosan kiváltó hevítésnek vetjük, alá, majd kihűlés után pépesítő folyadékba merítjük és ebben depresszió alatt mozgásban tartjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a pépesítést tartályban eszközöljük, amelyben vákuumot létesítünk. 3- Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a csillámot a folyadékba való merítés és vákuumnak a folyadék felett való létesítése előtt az atmoszfesikust meghaladó gáznyomás alá helyezzük. A kiadásért felel a NyomtaU ányellátő Vállalat igazgatój;< 2321. Terv Nyomda, 1955 Felelős vezető: Bolgár Imrt