142214. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott parketta, eljárás annak előállítására és parkettázási eljárás
Megjelent 1953. évi október M 15-én. . . ORSZÁGOS TALÁLMAÍNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS s '• ." • 142.214 SZÁM. ' • 37. d. 5—1 OSZTÁLY. — N—4204. ALAPSZÁM. Előgyártott parketta, eljárás annak előállítására és parkettázás! eljárás. *" Nagy Dezső építőmester, Budapesten. A bejelentés napja: 1949. június 10. - Az általánosan ismert parkettázása munkáknál parkettaborítás és vakpadlózás céljára bel- és külföldi értékes faanyagokat használnak fel. Közismert, hogy ezeknél a munkáknál nemcsak nagy a faszükeéglet, hanem az épületben iaz elhelyezési munkák is sok munkaidőt igényelnek, mert minden egyes parkettadarabot a vakpadló elhelyezése után külön kell beilleszteni és leszegezni, ami után még a legtöbb időt igénylő és legnehezebb gyalulási munka, végül a beeresztés és felkefélés, ill. fényesítés következik. Az ilyen rendszerű kivitelezés tehát jelentékeny anyagpazarlással és ebből eredő többletmunkával, ill. többletkiadással jár. Másfelöl tapasztalatiból ismeretesek a vakpadló gombásodása által okozott fabetegségek, amelyek az épületek egyéb -fából készült tartozékait és berendezési tárgyait (ajtókat, Mtorokat) is megtámadják és azokat megrongálják. A*^akpadlót és a parkettát az épületben lévő nedvesség közvetlenül is megtámadja; ez gondos vakpadló előkészítés esetén is bekövetkezik, mert a száraz és gőzölt parkettaanyag a'nedvességet magában szívja, ezáltal a parketta felülete sok esetben kellemetlen módon vetemedik, vagyis a padló szín tjéből domborúan felemelkedik,- minek következtében a mozgó parketta vékonyabb tégla-válaszfalakra olyan nyomást fejt ki, hogy azok megrepedeznek. A parketta alakváltozását még azzal is elősegítettük eddig, hogy az eredeti kitermeléstől egész a parketta felhasználásáig; ill fektetéséig gondos és sok költséget igénylő szárításoknak vetettük alá. A gőzölt és szárított parkettalécek lefektetés után mesterségesen lettek telítve vízzel és így tettük lehetővé annak gyalulását. Az ilyen eljárás nemcsak, hogy műszaki szempontból nem helyes, de lehetetlené tette az egyébként Száraz épületben az elhelyezésre kész bükfalécek fektetését, mert mesterséges telítés következtében az anyag tulajdonságainál fogva olyan' alakváltoztatást szendvedett, hogy sok esetben felbontást igényelt. A parketta mozgása következtében az is megtörténik, hogy az ajtók megszorulnak és nem nyithatók. Az újabb tfendsíerü táblás parketta alkalmazásánál az erőhatások még fokozottabb mértékben jelentkezhetnek, miivel a vakpadlót ez esetben helyettesítő rétegelt lemezek a fellépő erőnek alig képesek ellenállni. Emellett közvetlenül a feltöltésen, nyugvó rétegelt lemez a nedvesség behatása következtében maga is megvetemedik és rétegei egymástól eiválnakr - —— -A felsorolt hátrányokra való tekintettel a találmány olyan parkettázási eljárást, amelynél belföldi anyag gazdaságos felhasználása és a vakpadiózás teljes megtakarítása mellett a parketta gyárilag teljesen készen, minden műszaki követelményeknek megfelelően, gyalult és fényezett állapotban előgyártható és minimális munkaidővel könnyen. helyére illeszthető. A találmány azon ismert tény felhasználásán alapul, hogy fát és eternit préselt lapokat különböző kötőanyagok felhasználása mellett könnyen lehet sajtolási eljárással úgy összekötni, hogy azok nedvesség, meleg, vagy egyéb behatások^ következtében egymástól nem válnak- eí. A találmány értelmében az ily módon nyomás alatt összeragasztott fa-eternit-parkettalemezek gépi úton előzetesen kerülnék lecsiszolásra és-esetleg fényezésre, majd a helyszínen célszerűen szintén" gyárilag előregyártott és könnyűbetonlba ágyazott zárlécekre, leszn/k rögzítve. Az eljárás egy példaképenii kiviteli aíakját a rajz 1-—3. ábrái mutatják. Az 1. ábra oldal- és felülnézetben ;egy előregyártóit- parkettatáblát ábrázol, mely az 1 fatáblából 2 puhafa alátétlemezből és 3 eternitlemezből áll. A fatábla két átellenes éle ilíasztési megfogás létesítése céljából két ellentétes oldalon felső horony képzéssel és két ellentétes oldalon alsó horonnyal van ellátva. •-.'.._ Az eternitlemez pedig felerősített helyzetében táblához képest .az ábráiból látható módon átlós irányban van eltolva, hogy a lemez a tábla két szoínszádos éle mentén ,ahol a horonyképzéBek fej ül láthatók otfr a falemez oldaléléitől toronyszerűén visszaugornak és két ellentétes oldalon, ahol a horony képaések alul vannak és felül nézetben nem láthatók, ott a lemez ugyan olyan távolságban túlnyúlik a. faóldaléleteitől,- miáltal kettős hororiyképzést nyerünk. A táblák úgy kerülnek lerögzítésre, hogy a felülnézetben - két ellentétes oldalon látható 4 szabaa-