142213. lajstromszámú szabadalom • Hőfokszabályozó

2 142.213 irányba, ha az —5— gerjesztőtekercs van gerjesztve. Az egyes tekercsekre a gerjesztőáramot a —6— hő. érzékelő —7—• —8— érintkezői kapcsolják be váltakozva. Ha a hőfok az előírt sávon belül van, akkor a hőérzékelő mindkét (—7 8—) érintkezője nyitva van (az 1. ábra szerinti állapot) s a motor árammentes. Amikor a hőfok az aisó határig süllyed, a —7— érintkező záródik s a motor a hőmérsékletet növelő irányban mozgásba jön. A hőfok növekedésének érzékelése révén a hőérzékélő a —7-— érintkezőt ismét kinyitja, s a motor megáll. A motor azonban ezalatt a szelepet a szükségesnél kissé nagyobb mértékben nyitotta ki, s ezért rövidesen a —8— érintkező a motort ellenkező értelmű forgásra fogja bekapcsolni, s így a szabályozó a helyes érték körül lengeni kezd. A hőérzékélő időkonstansát a fűtött tér időkonstansával, s a motor működési idejével megfelelő összhangba hozva elérhető, hogy stacioner állapotban a szabályozó lengései csillapodnak, s a motor — a szelepet helyes értékre beállítva •— árammentessé válik. A lengések gyorsabb csillapodását ' &gy egyszerű visszavezetési lehetőséggel elősegíthetjük, hogyha a hőérzékelőt úgy építjük be, ill. a fűtőtestet úgy képezzük ki, hogy a fűtés hatása gyorsabban érvényesüljön a hőérzékelőn, mint a fűtött téren. Ekkor ugyanis a szabályozószerv a túlfűtés oldalára kevésbbé fog kilengeni, s így a csillapodás gyorsabban bekövetkezik. A 2. ábrán egyfázisú kondenzátoros motorral felszerelt hőfokszabályozó elvi kapcsolása van vázolva. •—11— csővezetékbe beépített —12 —szabályozószelepet —13— rövidrezárt motor forgórésze hajtja megfelelő lassító áttétellel. Az állórész a —14— •—15— gombolyításokkal van ellátva, melyek a <—19— kondenzátorral vannak áthidalva. A —16— hőérzékélő vagy a —17— vagy a —18— érintkezőn át zárja a motor áramkörét, egyik vagy másik irányú forgást idézve elő. A3, ábrán kollektoros kétsebességü motorral hajtott szabályozó kapcsolása van ábrázolva. —21— csővezetékbe beépített —22— szelepet a —23— motor forgórésze hajtja megfelelő lassító áttétellel. Mindkét irányhoz tartozó —24— ill. —25— gerjesztő-' gombolyításhoz sorosan van kapcsolva egy-egy —31— ill. —32— ellenállás. A.—26— hőérzékélő —27— érintkező ja kapcsolja a —31-— ellenálláson át a —24— gerjesztést, a —28— érintkező viszont a —32—ellenálláson át kapcsolja a —25— gerjesztést. A —29— érintkező a —31— ellenállást, a —30— érintkező pedig a —32— ellenállást képes rövidrezárva az áramkörből kiiktatni. A 3. ábra szerinti helyzetben a szelep motorja árammentes. A hőfok kis süllyedésekor a —27— érintkező záródik s megindítja a motort a hőfokot növelő irányban, a —31— ellenállásnak megfelelően lassított fordulattal. Ha a hőfok mégis tovább sülylyed, akkor a —29— érintkező a —31— ellenállást a körből kiiktatja, s a motor teljes feszültségre kerülve gyors fordulattal végzi a nyitást. Ha a hőfok ennek következtében megemelkedik, úgy a motor fordulatát ismét lelassítja, majd megáll nyitva a —29—• majd a —27— érintkezőket; további höfokemelkedésre a —28— érintkezőt zárja, amely a motort lassú fordulattal a hőfokot csökkentő értelemben indítja meg. Ha a hőfok ennek ellenére tovább növekszik, úgy a —30— érintkező a —32— ellenállást kiiktatja, s a motor gyors fordulatra jön a hőmérsékletet csökkentő irányban. így a szelep hirtelen változó fűtési (vagy hűtési) szükséglet esetén is gyorsan alkalmazkodik nyitásával a szükséglethez. A 4. ábrán egymásután záródó két érintkezővel ellátott hőérzékelővel vezérelt hőfokszabályozó kapcsolásának műkapcsolással megoldott változatát mutatjuk be villamos fűtés vezérlésével kapcsolatban, A —-41— villamos fűtőtestek —42— fokozatkapcsolóját a —43— motor forgórésze- megfelelő lassító áttételen át hajtja. A motor —44— gerjesztőtekercs gerjesztése esetén egyik irányban, a —45— gerjesztőtekercse gerjesztése esetén másik irányban forog. A —46— hőérzékélő —47— érintkezője az —51— soros ellenálláson át állandóan a hálózatra kapcsolt —50—• transzformátor primer gombolyítasát zárja rövidre, melynek szekunder tekercse a motort a —45— gerjesztőtekerccsel sorosan táplálja. A 4. ábrán látható állásban a —46— hőérzékélő a motort árammentes állapotban tartja. A hőfok "emelkedésekor a —48— érintkező záródik és a motor a hőfokot csökkentő irányban mozgásba jön. Ezt a hőérzékélő érzékelve a —48— érintkezőt ismét kinyitja és a motor leáll. A hőfok további csökkenése esetén a —47—• érintkező is kinyílik és az eddig általa rövidrezárva tartott —50— transzformátoron keresztül a motor és a —45— gerjesztőtekercs áramot kap és a motor a hőfokot növelő irányban megindul. Az 5. ábrán a 4. ábrán ismertetett elrendezés azon változata van részlegesen ábrázolva, amelynél a —50— transzformátor helyett a —55— nyugalmi áramú relét alkalmazzuk, mely a —47— érintkező hőfokcsökkenésre beálló nyitásánál a —55— relé gerjesztő áramát megszakítja, mire a —56— relémag a —57— vezetéken keresztül áramot ad, a —45— gerjesztötekercsre, mire a motor megindul a hőfokot növelő irányba. Nagyobb teljesítményű motor kapcsolásakor, vagy kisteljesítményű érzékelő alkalmazásánál mindkét érintkezővel működtethetünk relét vagy mágneskapcsolót. Egyfázisú kondenzátoros motort is használhatunk több sebességi fokozatban előtétellenállással vagy transzformátorral változtatott feszültségről táplálva. Hűtőberendezés vezérlésénél a hőérzékélő működő érintkezőit (vagy azok csoportjait) felcserélve kell bekötni; a berendezés működése egyébként ekkor is változatlan marad. Szabadalmi igénypontok: 1. Hőfokszabályozó, melynek kétirányú forgásra képes elektromotorral hajtott szabályozó szerve és a szabályozandó tér hőfokának változására áramköröket egymás után kapcsolni képes hőérzékélő jevan, mely egy vagy több előírt hőf oksá-aí határán és/vagy azon kívül, villamos kapcsolást végző érintkezőkkel van ellátva, melyek a hőfoknak a sávból való kilépése esetén a szabályozó szerv motorának azon áramkörét kapcsolják be egy vagy több fokozatban, amely a motort a hőfok érzékelt változásával ellenkező értelmű hatás létrehozására alkalmas irányba hozza forgásba, azzal jellemezve, hogy a motor mű-