142208. lajstromszámú szabadalom • Távolsági pneumatikus szállítóberendezés
Megjelent 1953. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.208. SZÁM. 24. g. OSZTÁLY. — KO-468. ALAPSZÁM. Távolsági pneumatikus szállítóberendezés A Magyar Állam, mint a feltaláló Koncz István oki. gépészmérnök, budapesti lakos jogutóda A bejelentés napja: 1951. május 2. Ismeretesek apróbb és nagyobb szemcséjű anyagok, mint szén, pernye, szénpor, gabonanemű stb. szállítására való pneumatikus berendezések. Ezeket általában az jellemzi,, hogy nagy por terheléssel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy az 1 kg levegővel szállított anyagmennyiség néha eléri a 8—10, sőt 12 kg-ot is. A porterheléssel együtt a berendezésnek az ellenállása is nő, amit fokoz még az is, hogy ilyen esetben nagy légsebességgel kell dolgozni és így a csővezetékek mérete is kicsi. Ennek következtében a szállított anyaghoz viszonyítva. a csővezetékek anyagmennyisége kicsi, úgyhogy viszonylagos kopásuk nagy, amit fokozott mértékben idéz elő még a pornak sűrűsége és az alkalmazásra kerülő nagy gáz- vagy levegősebesség. Hátránya még az ilyen berendezésnek az, hogy a fenti okok miatt igen nagy ellenállások lépnek fel és így a berendezések által előállított nyomáskülönbségnek nagynak kell lennie. Legtöbbnyire vákuum berendezésekét használnak. Ezeknél határt szab az, hogy 40—50 % vákuumnál nagyobb szívással dolgozni már nem célszerű. A kompresszióval dolgozó berendezéseknél a nyomáskülönbség nagyobb lehet, de ezeknél az anyag beadagolásánál és az üzemfenntartásnál stb. igen sok hátrány lép fel. Bármelyik esetet vizsgáljuk, mindenütt a nagy energiafogyasztás és azonkívül a nagy kopás az, amíi a berendezést jellemzi. Nagy hátránya még a berendezésnek az, hogy a nagynyomású kompreszszorok, vagy vákuum szivattyúk drágák, nehezen javítható szerkezetek, amelyek különösen poros, vagy szennyezett levegő szállítására nem alkalmasak. Az ilyen berendezések hátránya ezeken kívül az is, hogy a nagy nyomások miatt erős kivitelüeknek kell lenniök, teljesen légtömítő szerkezeteket kell alkalmazni, továbbá az, hogy a szállító levegő megtisztítását gondosan kell elvégezni, különben a por a légszivattyúban súlyos károkat okozhat. Az ürítő készülékeknek akár cellás, akár más kivitelben készülnek, rendkívül gondosan szerkesztett gépeknek kell lenni, hogy a nagy vákuum, és kis levegőmennyiség mellett a tömítetlenségek legkisebbre csökkenjenek. Ezeknek a berendezéseknek tehát még a karbantartási és javítási költsége is rendkívül nagy. A találmány tárgyát képező berendezésnek jellegzetessége az, hogy ezeket a hátrányokat mind kiküszöböli. Aránylag kisebb porterheléssel és így kisebb ellenállással is dolgozik. A levegő-sebesség is kisebbnek vehető. Ilyen viszonyok között lényegesen kisebbek lesznek a kopások. Bár a méretek" nagyobbak, de lényegesen olcsóbb és egyszerűbb szerkezetek alkalmazhatók, úgyhogy végeredményben a költségek kisebbek lesznek. A találmány további jellegzetessége még az, hogy szivattyúik vagy kompresszorok alkalmazására nincsen szükség. Helyettük centrifugál ventillátorok alkalmazhatók, amelyek nem kényesek, de olcsó és könnyen javítható gépek és a porral szemben sém annyira érzékenyek. A megoldás mégis olyan,, hogy az aprószemű anyagok korlátlan távolságban, több km-re is elszállítható. A fenti okok miatt a porleválasztók és az ürítő szerkezetek olcsók lehetnek. A berendezésben nincsen nagy nyomás:, vagy depresszió, és mivel aránylag nagy levegőmennyiséggel dolgozik, a tömítetlenségek viszonylag nagyobbak lehetnek. A találmány szerinti berendezés alkalmas erőművek kazántelepeinél, főképen porszéntüzelés esetén, az összegyűlt szállóhamú, pernye teljesen pormentes, olcsó eszközökkel nagy távolságra pneumatikus úton való szállítására. A berendezéssel több km-re lévő salakhányóra .szállítható a pernye, ahol a találmány egyik jrésaét képező Ikidobószerkezet azt mindjárt nedvesítve dobja a hányóra. A találmány szerinti pernye kihordó berendezés •az erőműtől a 2—3 km-re lévő salakhányóig 3-á—K költséggel építhető meg a csillepályás berendezéshez képest. Nagy 'előnye a berendezésnek még az, hogy teljesen, zárt, pormentes, ellentétben a csilléssel, amelynél a rendkívül könnyű pernye a legkisebb légmozgás esetén is porfelhő formájában keveredik ia levegővel. A kisebb beruházási költségeken kívül még a 'karbantartási költségek ás lényegesen kisebbek. A berendezés hátránya csupán az, hogy energiaszükséglete nagyobb, mint - pl. a drótkötél pályás megoldásé. A berendezés, lényege a következő: A'feladó állomásról, esetleg homibáirból cellás adagolóval egyenletesen történik a pernye betöltése a
