142206. lajstromszámú szabadalom • Készítmény kártevőirtószer elfüstölésére

Megjelent 1953. év október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.206 SZÁM. 45 1. OSZTÁLY. - IE-76. ALAPSZÁM. Készítmény kárterőirtészer elfüstölésére Imperial Chemical Industries Limited cég, London A beje entés napja: 1952. szeptember 4. Nagvbritanniai elsőbbsége: 1951. szeptember 14. A találmány tárgya kártevőirtószert tartalmazó füstölőszer, közelebbről javított készítmény olyan kártevőirtó hatású vegyületek füstjének termikus keltésére, melyek kellő hevítésre elpárologni képesek. A találmány tárgya különösen jelentős az éghető, kártevőirtó hatású vegyületekkel, vagy túlhevítésre könnyen bomló kártevőirtó hatású vegyületekkel való füstölés szempontjából. A kártevőirtószerek füstjét keltő készítményeik, illetve berendezések többségükben az elgőzölögtethető kártevőirtó hatású vegyület olyan szilárd adalékok keverékébe van bekebelezve, amelyek megfelelő helyi hevítés hatására önfenntartó, gáztermelő, exoterm reakcióba lépnek, mimelleít az említett keverék valamely szerves éghető anyagból és valamely szervetlen • oxidáló anyagból áll. A kártevőirtó hatású vegyületet vagy az említett adalékhoz keverik, vagy elkülönítve úgy rendezik el a füstkeltő berendezésben, hogy azt a keverékbőr keletkező forró gázok végigöblítsék. Fontos az, hogy a kártevőirtó hatású vegyületet tartalmazó gázáram, mely a füstkeltő berendezésben keletkezik, ne lobbanhasson lángra, mivel ez a kártevőirtó hatású vegyületet tönkretenné. A kártevőirtószerek füstjét és keltő berendezések legtöbbjének hatásossága attól függ, hogy milyen szerves éghető anyagot és szervetlen oxidálószert használtunk. Az általában csekély biológiai hatásosság annak tulajdonítható, hogy az adalékanyagok reakciója túlságosan magas hőmérsékleteket eredményez. Ezek az adalékok tehát alkalmatlanok arra, hogy önfenntartó módon reagáljanak, ha a SiZükséges mennyiségű kártevőirtó, vegyülettel terhelve vannak és mégis a kártevőirtó keverékbe a reakciózóna hőmérsékletét annyira leszállítsák, hogy az a' kártevőirtó hatású vegyület bomlási hőmérséklete alá kerüljön. Sokkal jobb eredményeket értek el ammóniumnitrátnak, vagy guanidinnitrátnak és egy vagy több szenzibilizáló szernek együttes, alkalmazásával, ami-1 kőris önfenntartó, lángmentes, exoterm gáztermelő bomlást sikerült elérni. Szenzlbilizátorként sikerrel alkalmaztak bizonyos kromátokat, vagy bikromátofcat. Noha az ammóniumniitrátra és a krómsiav sóira alapozott kártevőirtószer füstjét keltő készítmények sokkal jobb biológiai hatásosságot mutatnak, ezek a vegyületek higroszkóposak és ezért a gyakorlatban légzáró tartályokban kell azokat csomagolni. Ezenfelül a termelt gázok savanyúak, ilyen füstöknek pedig gyakran nem kívánatos kitenni bizonyos anyagokat, pl. festett selyem, vagy műselyem cikkeket. Mindamellett e készítményeket eredményesen alkalmazták pálmaházak és más típusú épületek fertőtlenítésére, illetve féregmentesítésére, azonban alkalmazásukhoz különös ügyesség és gondosság szükséges, mivel a savanyú gázok a növényekre mérgezőkké válnak, ha a kártevőirtó anyagot tartalmazó füst töménysége lényeges. A szenzibilizált guanidinnitrát alapú készítményekből származó gázok ammóniát tartalmaznak és így ezek is mérgezőek a növényekre, ha a kártevőirtósaert tartalmazó füst töménysége nagy.