142204. lajstromszámú szabadalom • Televiziós rendszer

t 10 • 142.204 megahertzig terjedő frekvenciasáv viszi át és így a 3—8, illetve 3.47 megahertzes modulált alvivőhullám alakjában vezettetik a 101 kapcsokhoz. A 3.47 megahertzes alvivőhullámot az adóoldalon úgy moduláljuk, hogy 25 és 3.6 megahertz közötti oldalsávokat, a 3.8 megahertzes alvivőhullámot pedig úgy moduláljuk, hogy 3.75 és 4.0 megahertz közötti oldalsávokat ölel fel. A 3.8 megahertzes modulált hullám, a 103a szűrőn át a 104a demodulátorhoz kerül, ahol a modulációtartalmat levezetjük és a 105a aliulvágó szíiiön át a B kapocshoz vezetjük. A 3.47 megahertzes modulált hordozóhullámot, a 103b szűrőn át, a 104b demodulátorhoz vezetjük és a levezetett -modulációs összetevők a 105b alulvágószűrőn át a R kapocshoz kerülnek. A képfeloldás megjavítáfiára 1 és 4 megahertz közötti frekvenciákat a G kapocsból, a 107 szűrőn át, a R kapocshoz vezetjük. Ha a 3.47 és 3.8 megahertzes alvivő hullámokat nem az adóban nyomjuk el, akkor a demoduláló berendezés működési módja azonos a fent ismertetettel. Ha az alvivőhullámot elnyomjuk úgy, hogy nem kerülnek a 101 bemenőkiapcsokhoz, akkor gondoskodnunk kell e frekvenciákat a demoduláló berendezésbe vezető elrendezésről. Ennek az elnyomott hordozóhullámokkal pontos fázisegyezésben kell történnie. Ezt a feladatot 108 generátor teljesíti, amelyet szakgatott vonallal rajzoltunk be iaz ábrába; ez mellőzhető, ha az alvivőhullámot el nem nyomjuk. Mivel a 11. ábra szerinti demoduláló berendezés bizonyos tekintetben az ismertetett bontókkal megegyezik, amennyiben iá részjelekre szétbontást használjuk fel, a zavarórácsok lehetőleg nagymérvű elnyomásának feladata itt is fellép. Itt oly zavaró rácsokról van szó amelyek iá 3,8 és 3.47 megahertzes alvivő hullámoknak a visszaadott képben való fellépése folytán keletkeznek, valamint más hamis jelekről, melyek az. alvivőhullámoknok és oldalsávjainak 0-tól 4 megahertzig terjedő frekvenciasávban fekvő többi frekvencia közötti szuperponálás útján keletkeznek. Hogy e zavarórácsok láthatóságát lehetőleg csökkentsük, az alvivőhullámok frekvenciáit egymáshoz és a sorfrekvenciához képest a fent megadott móddal összhangban kell vezérelni. Ez a 3.47 és 3.80 megahertzes frekvenciák tekintetében azzal érhető el, hogy az egyiknek fázisát egy részképperiodus alatt + 9'0°-kal és a másiknak fá* zisát pedig egyidejűleg — 90°-kal eltoljuk, mimellett a fáziseltolást minden második részképperiodus alatt foganatosítjuk, úgyhogy a 9. ábrával egyező rácsok keletkeznek. A 3.47 megahertzes frekvencia a 15.750 hertzes sorfrekvenciának a 441/2 állandóval való szorzása, a 3.8 megahertzes frekvencia pedig a 483/2 állandóval való szorzásával keletkezik. Az említett fáziseltolás- miatt a képfrekvenciának minden pillanatban ellentétes fázisai vannak. Ez azt eredményezi, hogy a 3.47 megahertzes frekvenciának a 0-tól 4 megahertzig terjedő frekvenciasávban való jelenléte folytán előidézett ziavarórács önmagában kevésbbé látható (9. ábra -f-90°-os fáziseltolással) és hogy a 3.8 megahertzes zavarórács hasonlóképen viselkedik (9. ábra — 90°-os fáziseltolással), valamint, hogy e kettőnek összerakásából keletkezett rács .a 7. ábra szerinti, kevésbbé látható fajtájú. Szabadalmi igénypontok: 1. Televíziós rendszer, melynél legialább két részjelet raknak össze képjellé, mely soronként elosztott képpontok alkotta zavarórácsot tartalmaz, melyre jellemző,, hogy a zavarórács egy sora pont jainak legialább egy része szomszédos sorpontjaihoz képest vízszintes irányban el van tolva. 2. Az 1. igénypont szerinti televíziós rendszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a részjelek« oly jelbontóban létesülnek, mely legalább egy a képtartalomniak megfelelő jelösszetevőt úgy bont impulzusokra, hogy minden részjel oly impulzusok sorozatát öleli fel, mely impulzusok időbeni eloszlása eltolt képpontok alkotta zavarórácsnak felel meg. 3 A 2. igénypont szerinti televíziós rendszer kiviteli alakja, melyre jelelmző, hogy a bontó elektromos pásztázót tartalmaz, melynek üzemifrekvenciája aként vezérelt, hogy az impulzusoknak a képponteltolást előidéző időbeni eloszlása létesül. 4. A 3. igénypont szerinti távolbalátó rendszer kiviteli alakja, jellemezve mind az adó-, mind a vevő-oldalon elrendezett pásztázóval, mely pásztázók szinkron futnak. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti távolbalátó rendszer kiviteli alakja, melyre jellemző', hogy a pásztázó üzemi-frekvenciája, a sorfrekvencia többszörösétől a részképfrekvenciához képest aként választott értékben különbözik, hogy a képponteltoTődás létesül. ' 6. Az 5. igénypont szerinti 'távolbalátó rendszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az említett érték a rész-képfrekvenciának törtrésze, pl..fele. 7. A 3. vagy 4. igénypont szerinti távolbalátó rendszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az üzemifrekvenciának állandó átlagértéke van és fázisban a részképfrekvenciával szinkron úgy vezér-., lik, hogy képponteltolódás létesüljön. 8. A 7. igénypont szerinti távolbalátó, rendszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy minden második részképperiodus alatt fáziseltolás idéztetik elő. 9. Az 1—8. igénypont szerinti távolbalátó rendszer kiviteli alakja, melyre jelelmző, hogy a részjelek modulált alvivő hullámok alakjában továbfaíttatnak. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti távolbalátó rendszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a bontónak két pásztázója van, melyeknek egyike színösszetevök és a másik fehér-fekete-öszszetevők átvitelére szolgál. 11. A 10. igénypont szerinti távolbalátó rendszer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az egyik pásztázó üzemifrekvenciája a másik pásztázó üzemifrekvenciájának falhangja. 12. Az 1. igénypont szerinti televíziós rendszerben való alkalmazásra szánt távolbalátó vevőberendezés, jellemezve a képjelnek részjelekké bontására való bontóval, mely részjelek a képvisszaadó készülékhez aként vezettetnek, hogy vízszintes irányban eltolt képpontok alkotta zavarórács létesüljön. 13. A 12. igénypont szerinti. távolbalátó vevőberendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a bontó elektromos pásztázót tartalmaz, melynek üzemifrekvenciáját" úgy vezérlik, hogy az impulzusoknak a képpont eltolódást előidéző, időbeni eloszlása jöjjön létre.