142204. lajstromszámú szabadalom • Televiziós rendszer

Megjelent 1953. évi október hó 15-én. 1 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.204. SZÁM. 21. a*. 32. OSZTÁLY. — HA—220. ALAPSZÁM Televíziós rendszer Hazeltine Corporation cég Washington-ban, mint Loughlin Bernard D. lynbrooki Jakós jogutódja A szabadalom bejelentésének napja: 1951. október 11. É.A.E.Á. elsó'bbsége: 1950. október 14. A találmány oly televíziós rendszerre vonatkozik, melynél a képjel részjelek összeadásával'létesül. Alkalmas rész jelek alkalmazásával, mint az alábbi ismertetésből kitűnik, nemkívánatos jelenségek, mint a visszaadott képben fellépő „kúszás" és „villogás" kiküszöbölhetők. A kúszási jelenségek csökkenése egyúttal fokozott frekvencia-érzékenységgel is egyenértékű, miáltal a kép feloldása is megjavul. A részjelek alvivőhullám modulálásával létesíthetők, mimellett ezt a vivőhullámot a képjel továbbításánál esetleg el is nyomhatjuk. A visszaadott képnek villogása azáltal jön létre, hogy az emberi szem tehetetlenségét tekintve, másodpercenként elégtelen számú kép keletkezik. A „kúszás" rendesen abban nyilvánul meg, hogy a visszaadott képben vízszintes vagy függélyes irányban mozgó hullámok jelennek meg. Ezek pl. arra vezethetők vissza, hogy az egymást követő részképek alatt keletkezett képpontok vagy sorok térbelileg előre megadott irányban követik egymást. Pl. azáltal, hogy a továbbított képjel különböző részei között nemkívánatos szuperponálás jön létre, zavarórács keletkezhet, amely a kép visszaadásánál láthatóvá válik és „kúszást" létesít. A szokásos fekete-fehér-rendszereknél, valamint azoknál a színes rendszereknél, melyeknek képjelei közönséges fekete-fehér vevőkészülékkel vehetők a képjel továbbítására 4 megaherzes frekvenciasávot használnak. Az adott időközben továbbítható közlésmennyiséget emellett a frekvenciasáv szélessége határozza meg. Elmés szerkezetek azonban lehetővé tették, hogy a szem tehetetlenségének kihasználásával, még nagyobb mennyiséget lehessen továbbítani, még pedig egy teljes kép létesítéséhez szükséges időtartam meghosszabbításával. A sorugrási eljárásnál rendesen oly sorfrekvenciát használnak, amely a fél részképfrekveneia páratlan számú többszöröse, miáltal az ' egy részkép alatt írott sorok a következő részkép alatt írott sorok közé esnek. Egy teljes kép két részképből áll. A. szem tehetetlensége miatt kétszer annyi sor figyelhető meg, mint amennyi egy részkép alatt keletkezik, úgy hogy a képfeloldás látszólag nagyobb lesz. A sor-ugrás miatt a kép a nagyfelületű villogásra való tekintettel is egyenértékű a kétszeres. képfrekvenciájú képpel és a függélyes képfeloldás is látszólag nagyobb lesz. A nagyfelületű villogást kisfelületű, vagy sorközi villogás helyettesíti, ami' kevésbbé kellemetlenül hat. A nagyfelületű villogás csökkentése azzal is elérhető, hogy a sorugrással együtt, járulékosan, képpontugrást is használunk, amelynél 0* tói 4 megahertzig terjedő frekvenciasávban modulált alhordozó hullám továbbíttatik. Ily rendszert az „Elektronics" című folyóirat 1949. decemberi és 1950. januári számában Wilson Boothroyd tollából származó „Dot Systems of Color Television" című közlemény ismertet. Ez a rendszer különösen arra alkalmas, hogy nagyobb mennyiségű fekete-fehér közlést színes rendszerben mind a fekete-fehér, mind a színes közléseket a négy megahertzes frekvenciasáv által meghosszabbított időtartam alatt továbbítsa. Az ismertetett rendszernél a képjelet elektronos pásztázóval a kép képpontjainak megfelelő impulzusokra bontják szét. Míg a sorok számára függélyes sorugrást használnak, a képpontokat azonkívül vízszintes irányban ugróeljárásnak vetik alá, miáltal teljes kép létesítéséhez négy részképre van szük)ség. A részképek számának minden képben való ez a növekedése, ha a másodpercenkénti részképek száma változatlan marad, a teljes képek frekvenciájának csökkenését vonja maga után, miáltal rendesen nagyobb villogási törekvés lépne fel. A pontugrási eljárás miatt ez a nagyfelületű villogási törekvés az egyes képpontok közötti villogási törekvéssé alakul át. A pontközi villogás kevésbbé kellemetlen, mint a nagyfelületű. Mivel nem csupán az egymást követő részképeknek sorai, hanem pontjai is térbelileg követhetik egymást, úgyszólván fokozott törekvés nyilvánul meg kúszási jelenségeket feltüntető zavarórács keletkezésére. A zavarórács említett hátrányai különsen akkor észlelhetők ha a továbbított képjelet önmagában nemkívánatos jelek is kísérik. A pontugrásos rendszerben ilyfajta nemkívánatos jelek rendszerinti je-