142202. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső, különösen adócső és eljárás annak előállítására

Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.202. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—129. ALAPSZÁM Elektromos kisütőcső, különösen adócső és eljárás annak előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: Winter Ernő és Gazda István mérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1951. december 4. Találmányunk tárgya olyan elektromos kisütőcső, különösen adócső, amelynek a katódát leszámítva, legalább egy elektródja, különösen anódja, oxidált felülettel bír. A találmány körébe tartozik az ilyen elektród előállítása is. Régi törekvés már, hogy az elektroncsövek anódját, esetleg rácsát is, megfelelő módon megvédjük a katódról odakerülő földalkálioxidoktól, és ezért, másrészt egyéb okok miatt is, felületüket feketítjük. Azonkívül cél az, hogy az elektródok anyaga lehetőleg minél olcsóbb anyag, pl. vas, vagy nikkel legyen — ami különösen adócsöveknél játszik a nagy méretek miatt szerepet — és mindamellett az elektród, tehát pl. az anód, gázt ne adjon le. Vevőcsöveknél ismeretesek már fekete titánoxiddal bevont vas-, vagy nikkel elektródok, vagy pedig krómoxiddal ellátott nikkel-, kobalt-, stb. elektródok. A titán-, ill. króm-, vagy esetleg sziliciumoxidokat akár úgy vitték fel a felületre, hogy a felvitel utólagosan történt, vagy pedig előbb ötvözetet készítettek az illető fémből és ezt azután oxidálták. Adócsöveknél az így készített anódok nem felelték meg, és ezért az adócső-anódok még ma is molibdénből készülnek. Vasanód alkalmazása esetén ugyanis, ha a titán a gázokat esetleg el is nyeli, a nagy igénybevétel miatt, az anód nem hőstabil. Találmányunk a fenti hátrányokon segít. Találmányunk értelmében az elektródokat, különösen adócső anódját, a vascsoport valamelyik fémjéből, célszerűen vasból készítjük, mégpedig célszerűen olyan vasötvözetből, amelyik krómot tartalmaz, azonkívül pedig a titánfémek (titán, cirkon, hafnium, thorium) közül egyet vagy többet. Ezt a nyers elektródot oly módon kezeljük, hogy felületén nagyrészt a titánfémek fekete oxidjai, kisebb részben pedig a króm sötét oxidjai legyen. A találmányunk szerinti fenti elektródnak a tartalma a titáncsoport féméiből biztosítja az elektród gázmentességét, míg krómtartalma a hőstabilitását, ami biztosítja, hogy az elektród még a nagy igénybevétel alatt sem párolog. Igen célszerűnek mutatkozik pl. egy olyan ötvözet, amely kb. 5%-ot tartalmaz a titáncsoport féméiből és emellett kb. - 2% krómot, de természetesen más összetételek is lehetségesek. Fenti elektród összeállítása többféleképpen történhet. Célszerűen úgy állítják elő, hogy a vasrcsoport valamely fémjét, pl. vasat, a titáncsoport valamelyik fémjével, pl. titánnal és/vagy cirkonnal, valamint krómmal ötvözzük. Ezt az ötvözetet pl. oly módon kezeljük, hogy 1000—12O0 C°-on nedves hidrogéngázban izzítjuk, miáltal a titáncsoport egy, vagy több fémje majdnem teljes egészében az elektród felületére diffundál és ott oxidálódik, míg a króm csak kis részben diffundál a felületre, ahol oxidálódik, nagyobbrészt továbbra is krómvasötvözetet képez. Hasonló eredményt érünk el akkor is, ha az elektródot pl. a csőbe való beszerelése után evakuálás közben a csőben 900—1000°-on izzítjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektromos kisütőcső, különösen adócső, melynek a katódon kívül egy, vagy több elektródja, pl. anódja felületileg oxidálva van, azzal jellemezve, hogy az elektród a vascsoport valamelyik fémjéből, továbbá krómból, míg a felületi oxidréteg a titáncsoport valamelyik fémje, vagy e íé-. mek többjének oxidjából és részben sötét krómoxidból áll. 2. Az 1. igénypont szerinti elektród kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyers elektród összetétele a • következő: Kereken 93% vas Kereken 5% titáncsoportfém Kereken 2% króm 3. Eljárás az 1—2. igénypontok szerinti elektród előállítására, azzal jellemezve, hogy a vascsoport valamely fémjéből, valamint a titáncsoport egy, vagy több fémjéből és krómból ötvözetet készítünk, amelyet az elektroncsőbe való beszerelés