142198. lajstromszámú szabadalom • Nem kerül hirdetésre
Megjelent: 1961. október 31. i ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.198. SZÁM 80. b. 8 OSZTÁLY — L'O-89. ALAPSZÁM Eljárás saválló szilikátos alaktestek előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók, Lőcsey Béla, dr. Polinszky Károly, Soltész Ede és Schliess Jenő budapesti lakosok jogutódja ' I A bejelentés napja: 1952. január 21. Ismeretes, hogy ömlesztett bazaltból saválló alaktestek állíthatók elő. A bazaltot e célból megömlesztik, formába sajtolják, majd megszilárdulás után kristályosítható hőkezelésnek vetik alá. A bazalt meglehetősen nehezen kristályosítható és az alaktestek gyártása során igen sok repedezett, selejtes áru adódik. A bazalt fejtése, aprítása és megömlesztése meglehetősen költséges és éppen azért bazalt saválló alaktestek előállítására gazdasági szempontok miatt csak korlátozott mértékben használható. ' Bejelentők úgy találták, hogy fémkohászati salakból, elsősorban nagyolvasztók salakjából, megfelelő adalékokkal olyan kristályosított salaküveg állítható elő, mely savakkal szemben nagymértékben ellenálló és a hasonlóan feldolgozott bazalttal szemben az az előnye, hogy előállítása olcsóbb, az'alaktestek megmunkálása könnyebb és a selejt sokkal kevesebb. A találmány értelmében saválló alaktestek készítéséhez a fémkohászati salak, elsősorban nagyolvasztósalak összetételét adalékanyagokkal' úgy állítjuk be, hogy az legalább 48% Si02 -t, legfeljebb 12% Al2 Ó 3 -at és 4,5—9% alkilfémoxidot (Na2 0-ra számítva) tartalmazzon. Az ilyen összetételű ömledékből öntéssel vagy sajtolással alaktesteket készítünk, majd a megömlési hőmérsékletnél alacsonyabb hőfokon, előnyösen 850—900 C°-on, az alaktesteket kristályosító hőkezelésnek vetjük alá. A savállóság szempontjából fontos, hogy a sziliciumdioxid mennyisége 48%-nál alacsonyabb ne legyen. Az anyag jó kristályosíthatósága szempontjából pedig lényeges, hogy alumíniumoxid tartalma 12%-nál, előnyösen 10%-nál is kevesebb legyen. Az alaktestek készítéséhez felhasznált salaküveg célszerűen 50—56% Si02 -t, 5—9<>/ 0 Al 2 0 3 -t, 25— 32% alkaliföldfémoxidot és 5,5—7,5% alkálifémoxidot tartalmaz. A salaküveg tartalmazhat azonkívül a nagyolvasztósalakban rendszerint jelenlevő egyéb anyagokat is. így pl. 4%-ig terjedő mennyiségben MnO-t, tósefeto- mennyiségű F2£>3-t. A salakban 1—2% kéntartalom nem zavar. A kén jé része a feldolgozás íolyamán az ömledékből eltávozik. Ha a salaküvegömledék készítéséhez frissen csapolt forró salakot használunk, nagy menynyiségű hőenergiát takarítunk meg. Az alakdarabok előállítása során a találmány érteiméhen eljárhatunk úgy, hogy azokat a formálás után kristályosító hőkezelés nélkül lehűtjük, üvegszerű állapotban megmunkáljuk és a kristályosító hőkezelést ezután alkalmazzuk. A kristályosítás után az anyag ugyanis lényegesen keményebb, úgyhogy megmunkálása nehéz. Az alaktestek készítésénél úgy is eljárhatunk, hogy a formában megszilárdult anyagot a formából még melegen kivesszük és a lehűtést, illetve a kristályosító műveletet forma nélkül foganatosítjuk. Példa: Az alaktestek előállításához az alábbi összetételű nagyolvasztósalakot használjuk: 34o/0 Si0 2 10,1% A12 0 3 42,0% CaO 3,6% MnO 5,2o/o MgO 3,0% BaO 1,9% S 0,8 SO4 0,4% Fe2 0 3 A fenti összetételű kohósalakból 61 súlyrésznyi mennyiséget veszünk, melyet 33 súly rész homokkal 6 súlyrész Na2 0-nak megfelelő mennyiségű nátriumkarbonáttal keverünk össze. Az alkalioxid és Si02 adalékot részben vagy egészben hulladéküveg alakjában is bevihetjük. A keveréket azután magnezitbéléses olvasztókemencében 1350—1400 G°-ra hevítjük. Az olvasztás közben az anyagot levegő befúvatásával keverjük. Ily módon gyorsan, egynemű salaküveget kapunk. E salaküvegből azután sajtolással vagy öntéssel alaktesteket állítunk elő. A kristályosítást 850—900 C°-on végezzük és a kristályosítási idő 2—3 cm vastagságú idomdarabok esetén, 4 óra. Az ily módon előállított alakdarabok következő tulajdohságokkal rendelkeznek: Forrásban levő 20% sósav által 5 óra folyamán kioldott anyagmennyiség 0,17%. Salétromsav
