142193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lemezek előállítására használt kordbetétes gumiabroncsokból

Megjelent 1953. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.193. SZÁM. 39. a. 8—13. OSZTÁLY. - So-256. ALAPSZÁM. Eljárás lemezek előállítására használt kordbetétes gumiabroncsokból A Magyar Állam, mint Somlai Zsigmond vállalatvezető, budapesti lakos feltaláló jogutódja. A bejelentés napja: 1951. május" 19. Elhasznált kordbetétes gumiabroncsok (pneumatikok) gumianyagának hasznosítása végett a múltban legtöbbször úgy jártak el, hogy az abroncsot felaprították és gumianyagát regenerálták. Az így nyert regenerált gumi csekélyebb műszaki követeimenyeknek kitett gumitárgyak előállítására volt csak alkalmazható. Ismeretesek voltak olyan eljárások is, amelyeknél a használt abroncsot szétbontották és a kordbetétes rész (karkasz) szétfejtése révén két vagy több kordbetétréteget tartalmazó lemezeket vagy csíkokat kaptak, melyeket azután — rendszerint kisipari keretben — különféle célokra, pl. eipötalpnak, tömítőlemeznek stb. dolgoztak fel. A köpeny karkasz-részének szétfejtésére az általánosan alkalmazott eljárás az volt, hogy a köpenyt egy helyen felvágták és így. a kézzel vagy gépi úton történő szétfejtés révén legfeljebb a köpeny anyagának megfelelő szélességű és a köpeny eredeti kerület hosszának megfelelő hosszúságú, minden esetben legalább két kordszál-réteget tartalmazó gumicsíkot kaptak. Ismeretessé vált már (pl. a 712.455. sz. német szabadalmi leírásból) olyan eljárás is, meJynél a szétfejtés olymódon történt, hogy a köpeny felvágása nélkül, spirálszerűen tovább haladva a lefejtéssel a köpeny kerülethosszának többszörösét kitevő hosszúságú két vagy több kordbetétréteges csík volt a szétbontott köpenyből előállítható. Az ilymódon előállított kordbetétes gumicsíkok felhasználási területe azonban igen korlátozott volt azért, mert nem tudtak belőlük az abroncs karkaszrészének eredeti szélességű méreténél nagyobb szélességű lemezeket előállítani, a karkasz-rétegnek az abroncs gyártásakor kialakított homorú felülete a szétbontás után is megmaradt és a szétbontott lapok hasznosításánál zavarólag hatott, végül pedig az eddig ismert módszerekkel nem volt megoldható a karkasz-réteg oly vékony lapokra való felbontása, mely lapok már csak egy kordszál-réteget tartalmaznak. Mindezek a nehézségek kizárták azt, hogy a használt köpenyekből olyan értékes cikkeket állítsanak elő, amelyeknél a használt köpeny jóminő£cgű és az abroncs rendeltetésszerű elhasználódása után is még sértetlen gumianyaga értékének megfelelően hasznosítható. A találmány lehetővé teszi tetszés szerinti szélességi méretű és vastagságú betétes sima gumi• lemezeknek az előállítását a használt, abroncg karkasz-részéből és a legkülönfélébb műszaki és használati cikkeknek (pl gumicsizma, aktatáska, hevederek, stb.) gyártását az így nyert' lemezekből. A használt köpeny kordbetétet nem tartalmazó részei (a futófelület és az oldalrészek) a találmány szerinti eljárásnál nem kerülnek felhasználásra, így ezeket továbbra is az ismert regenerálási eljárásokkal lehet értékesíteni. A kordbetétes résznek a találmány szerinti módon való hasznosítása során pedig nemcsak az értékes gumianyag kerül eredeti minőségében új felhasználásra, hanem a regenerálásnál eddig veszendőbe ment kordszálak is benne maradnak az anyagban, fokozva annak szilárdságát és tartósságát. A találmány szerint homorulat nélküli sima gumilemezt, úgy ' állítunk elő, hogy a kordbetétes részt ismert módon két vagy több kordbetétréteget tartalmazó csíkokra bontjuk és az eredetileg homorú alakú lebontott csíkokat kötőanyag alkalmazásával egész felületén összevulkanizáljuk ugyanolyan alakú, de ellenkező irányba homorú csíkokkal. Ha a köpeny szélességét meghaladó lemezt akarunk előállítani, a találmány szerint úgy járunk el, hogy az ismert módon szétbontott használt abroncs karkasz-részéből kézierővel vagy az erre ismert gépek segítségével a karkasz eredeti szélességének megfelelő szélességi méretű lapokat (két vagy több kordbetét-réteggel) állítunk elő, majd ezeket hosszirányú éleik mentén egymással egyesítjük és így tetszőleges szélességű lemezeket kapunk. A lapok egyesítése úgy történik, hogy az egyes" lapokat szélükön a kordrétegek között hosszirányban behasítjuk, miáltal a Jap a szélén a behasítás mélységéig' két részre bontódik. E két rész egyikét levágjuk és így a lap a szélén lépcsőzetes kiképzésű lesz. Egy másik, ugyanilyen módon előkészített lapot úgy