142174. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás villamostengelyhez és villamostengely

Megjelent 1953. év október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.174. SZÁM. 21. c. 58-62. OSZTÁLY. — Mü—31. ALAPSZÁM. Üzemeljárás villamostengelyliez és villamostengely A Magyar Állani, mint a feltalálók: Müller Lajos oki. gm. és Sinka László elektromérnök, budapesti lakósok jogutóda Beje entés napja: 1953. február 3. A villamostengely (villamosmunkatengely), ill. villamosegyüttfutótenigely (villamoskiegyenlítőtengely) kapcsolás a műszaki irodalomban háromfázisú váltakozóáramú aszinkron indukciós motorok olyan kapcsolását jelenti, amellyel két vagy több ilyen motorral ilyen kapcsolásban hajtott — mechanikailag egymástól független — berendezés szinkron-, ill. együttfutását lehet biztosítani, mert a motorok és velük együtt a hajtott berendezés vagy berendezések fordulatszáma gyakorlatilag állandóan akkor is azonos marad, ha a terhelések —' bizonyos határokon belül — különbözőek. Az ilyen kapcsolás helyes működésének az a feltétele, hogy villamostengelykapcsolásnál a hajtómotorokkal mechanikusan kapcsolt ú. n. szinkronizáló, villamos együttfutó tengelykapcsolónál pedig maguk a hajtómotorok párhuzamosanjáró transzformátorok-, ként kapcsoltassanak, amely feltétel akkor van teljesítve, ha a forgórészek villamosán egymáshoz képest olyan helyzetben vannak, hogy feszültségvektoraik értelemre, irányra, nagyságra, és sorrendre nézve egybevágók, ami beállítható és beállítandó; minden más helyzetben a forgórészek között feszültségkülönbségek és megfelelő áramok lépnek fel, melyek nyomaték alakjában jelentkezve a párhuzamos-járáshoz szükséges helyzettől való eltérést nem engedik, ill. mindig ide visszatérítő értelemben hatnak. Ha bekapcsoláskor a motorok forgórészei véletlenül nem olyan helyzetben vannak, hogy fészültségvektorhároimszögeik egybevágóak, akkor rövidrezártként ugranak be a forgórészek a párhuzamosjárásnak megfelelő helyzetbe, ami nemcsak tekintélyesen sokszoros elektromos, hanem jelentősen nagy mechanikus lökéssel jár együtt. Ilyen jelenség áll elő mindig, ha az egyszer öszszekapQSolt iviEamositeingely, amely a mechanikai tengelyhez hasonlóan bizonyos határok között káros következmény nélkül elcsavarodhat, bármi okból kifolyólag elszakad, és az újból való indulást nem előzi meg újból való beállítás, ami gyakorlatilag megvalósíthatatlan . Nagy fesztávolságú, dáruhídaknál pl. két egymástól mechanikailag független elektromotorral való hajtás esetén minden megállás alkalmával előállhat az elszakadás, mivel a hajtott hídlábak —• különböző terhelésüknek és tehetetlenségüknek megfelelően — a motorok lekapcsolása után különböző hosszúságú fékutak (különböző nagyságú fékidők) után állnak csak meg és a lendület nemcsak az egyszer beállított forgórészeket mozdítja ki a párhuzamosjárásnaik megfelelő helyzetből, hanem még ferdére is állhat, be a daruhíd, ami újból való beállításnélküli indulásnál az említett lökésekhez és esetleg további ferdüléshez, sőt beékelődéshez vezet, ill. vezethet. . ' . A fenti hátrányos jelenségek a találmány alkalmazásával szüntethetők meg. A találmány szerint a villamos együttfutótengelyt akként állítjuk le, hogy a motorforgórészek közös áramkörében az áramot (nyomatékot) annyira gyengítjük, hogy a'motorok megállása bekövetkezzék, amit a fékeik működésbehozatalával még elő is segítünk, a motorállórészeket azonban a hálózatra kapcsolva hagyjuk bizonyos időzítéssel és onnan csak a daruhíd teljes nyugalomfoajövetele, meg- . állása után kapcsodjuk le,, vagyis a villamos kiegyenlítőtengelyt a kifutás tartama alatt is fenntartjuk. A villa mosten gelyt. a találmány szerint a kifutás tartama alatt úgy tartjuk fenn, hogy a hajtómotorokat lekapcsoljuk, a fékeket müködésbehozzuk,, a szinkronizálómotorok állórészeit azonban megint csak időzítéssel a ^teljes megállásig bekapcsolva tartjuk. Az állórészek időzített lekapcsolása pl, időrelével vagy bármilyen más olyan elemmel történhet, amely impulzust ad, amikor a berendezés teljesen megállott. Szabadalmi igénypontok: 1. Üzemeljárás villamostengely megállítására azzal jellemezve, hogy az együttfutó motorok forgórészében az áramerősséget a megállást eredményező mértékig csökkentjük, az állórészeket azonban bekapcsolva hagyjuk és hálózatról csak a forgórészek teljes megállása után kapcsoljuk le. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a forgórészáram le-; csökkentése után a forgórészekét lefékezzük. ' 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás foga-