142172. lajstromszámú szabadalom • Regeneráló hőkicserélőkhöz való elemsorozat

I 2 142.172 hasonló feltüntetése, amelynél csak .egymástól bizonyos távolságban, tehát helyenként alkalmaztunk vastagabb huzalokat. A 4. ábra ugyancsak a fonat metszete, amelynél helyenként sajtolással előállított mélyedések, illetve kiemelkedések vannak, amelyek a régebben használt efféle . lemezek távolságtartó kiemelkedéséihez •hasonlóak. Az 5. ábra egy elemcsoport részleges metszete, amelynél csiak drótfonatokat alkalmaztunk közéjük helyezett "és hozzájuk forirasztott távolságtartó részekké1

. A 6—8. ábra a 'lemezekben készített, sajtolt hornyokat, illetve kiemelkedéseket mutatja. A 9—13. ábra a lemezszerű tehát folytonos részek különböző kialakítását szemlélteti, iá 14. ábra pedig csákozással létesített hasíték rajza, amevy.nél a kicsákozott sávokat a lemez síkjából kihajlítjuk, hogy ilyen módon távolságtartó darabokat alkossanak. A 15—24. ábra a drótfonattal együtt alkalmazott lemezek és távolságtartó részek különböző kiviteli lehetőségeit szemlélteti. A 25. ábra a lemezben készített hullámzott hornyot szemlélteti, amely a drótfonattal együtt működik és távolságtartóként szerepei1

. Végül a 26. és 27. ábra a lemezben alkalmazott, egymástól különálló, rövid horonydariabofeat szemléltetik, amelyek a drótfonattal működnek együtt. Az 1. ábra szerint a találmány értelmében alkalmazott elemsorozat vagy csoport ia sík vagy Hullámozott —10'—• lemezekből áll, amelyek távolságtartó részekkel,' a —12— hornyokkal vannak ellátva. Ezek a távolságtartó darabok azonban máskép is készíthetők, így pl. felhegesztett huzalokból vagy más alkatrészekből állhatnak. Két —10— lemez között az 1. ábra szerint a —14— drótfonatot helyezzük el, lamely előnyösen vastag huzalból készült és nem sűrű, tehát nagylyukú fonat. Ha a gázok egy ilyen hőkicserélő csoporton áramlanak át, azokat a hornyok vagyis a távolságtartó elemek vezetik, tehát ezek a sajtolt hornyok (a másik oldalról nézve kiemelkedések) a gázok számára vezetéket alkotnak. Amikor a gáz a 14 drótfonat vagy háló mentén halaid, annak egyenes útja határozott módon megszakad és eközben a hőátadás együtthatója igen nagy értéket vesz fel, ha azt az egész hőkicsarélőcsoport teljes felületére számítjuk, tehát ha a lemezek felületét is figyelembe vesszük. A 2. ábra oly 14 drótfonat metszete, amelynél az összes egyik irányban haladó 16 huzalok vastagabbak mint a másik, az előbbire lényegileg merőlegesen elhelyezett 18 huzalok, a 3. ábra pedig oly kivitelt szemléltet, amelynél az egyik irányban elhelyezkedő vastagabb 16 huzalok között rendes vastagságú drótok vannak, tehát a vastagabb huzalok viszonylag távol vannak egymástól. A 4. ábra szerinti kivitelnél csak drótfonatokat használunk közbenső lemezek nélkül és olykép, hogy minden második 14 drótfonatot sajtolással létesített hornyokkal, illetve kiemelkedíésekkel látunk el, ezen a drótfonaton tehát távolságtartó 12 horonyszerű résziek vannak. Az 5.'ábra azit. szemlélteti, hogy a 14 drótfonatokat oly 20 huzalokkal választjuk el egymástól, amelyek a gázok haladási irányába esnek és ezek a 20 drótok mindkét oldalon a drótfonatokhoz vannak hegesztve és e célból lehet minden második drótfonatnál mindkét a. dalon vagy mindegyik fonatnak az egyik oldalán hegeszteni. Két ily 14 távolságtartó elem között (4. ábra) vagy két 20 távolságtartó huzal között (5. ábra) a' gázok átáramlása céljából csatornák létesülnének, amelyek elősegítik •a nyomásesés csökkentéséit. Ha a lemezek hornyokkal vannak e'látva, ezeket a 6—8., 12i—14. vagy 25—27. ábrák bármelyike szerinti kiviteli példa szerint készíthetjük. Mégis nincsen szükség arra, hogy a távolságtartó részeket a lemezekbői: sajtoljuk ki, hanem azok rudakból vagy iSarokviasakból vagy más a lemezekhez hegesztett vagy forrasztott részekből is állhatnak olykép, hogy a gázok áramlási irányával párhuzamos elhelyezésűek. A távolságtartó elemeknek ezek a kiviteli váítozatnii páldául a 9—ll;, 19., 21. ós 22. ábra szerint alakíthatók ki. A lemezek felszíne a 16., 18., 19., 21. és 22—24. ábra szerinti kiviteli példák szerint készülnek. A lemezek, távolságtartórészek és drótfonatok kiviteli formái egyébként az ábrákból jól kivehetők és közvetlenül világosak e kiviteleknek részletesebb leírása vagy isimertetése nélkül is. Ezek az ábrák fa'ülnézeteket és távlati rajzokat mutatnak, amrilyeknél a kiemelkedések általában véve a gázok fő áramlási irányával párhuzamosak. A regeneráló, Ljungström-féle előmelegítőknél sokszor előnyös a hőkicseré) ő elemeket két, vagy több csoportra osztani. Ugyanis az egyes lemezeken időnként nedvesség szokott lerakódni, főleg a •lemez hideg végén, tehát ott, ahol a 1 eh ütött gázok távoznak és az (ellenáramban haladó) hideg levegő belép. A lerakodás leginkább akkor keletkezik, ha a levegő előmelegítése bizonyos körülmények között és nagyon intenziven történik, vagy ha a használt tüzelőanyag nedvességtartalma nagy. Az ilyen esetekben ajánlatos a hőkicserélő elemcsoportokat ré: székre osztani olykép, hogy azok egy csoportja a lemezek hideg végén korrozziónak jobban ellenálló anyagból készüljön, mint a másik oldalon. A idlrótfonatok ugyanolyan alakra vághatok mint annak részei vagy szektorai és úgy amint már említettük a fonatok vezetésére, illetve elhelyezésére áthaladó vagyis a fonatokra merőleges elhelyezésű orsókat használhatunk. A találmány ez utóbbi kiviteli alakjánál előnyösnek bizonyult különböző lyukbőségű drótfonatok használata olykép, hogy minden második drótfonatnak kisebbek a nyílásai, pl. 1 cm, minden további drótfonat pedig valamivel durvább szövésű, tehát nagyobbak a nyílásai, pl. 3 cm-es nyílásai vannak. Ilyen módon a sűrűbb szövésű részek a másik fonat nagyobb nyílásain át hozzáférhetők és tisztíthatók. Ez a kivitel függőileges irányban valamivel több helyet igényel, mert az előmelegítő egységnyi köbtartalmára számított hatásos melegítőfelüilet csökken a nagyobb nyílású drótfonat használata által, ami azonban kevésbbé fontos, mert hiszen a hőátadás együtthatója olyan értéket vesz f/el, hogy a szükséges magasság még mindig kisebb mint a konstruktív szempontból pl. szilárdsági szempontokból elkerülhetetlen építési magasság az ilyen hőkicserélőknél. Az ábrákon látható hőkicserélő elemek természetesen csak példáként szerepelnek és különbözőképpen variálhatók igen nagyszámú kombináció létesí-