142172. lajstromszámú szabadalom • Regeneráló hőkicserélőkhöz való elemsorozat

Megjelent 1953. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.172. SZÁM. 24, a. OSZTÁLY. — LU-34. ALAPSZÁM. Regeneráló hőkicserélőkhöz való elemsorozat Svenska Rotor Maskiner Aktiebolag cég, Nacka (Svédország) A bejelentés napja: 1950, május 19. A találmány levegő vagy mis gázbalmazállapotú közeg melegítésére" való hokicserelőkre vonatkozik. Pontosabban kifejezve a találmány regeneráló hő­kicseré'.őknek a gázok által érintett felületei kiala­kítására vonatkozik. Az eféle nőkicserélőknél, amelyeknél a meleg­mennyiség kicserélése egymással közvetlenül nem érintkező gáznemű közegek között történik, ezek a közegek csatornákon ' haladnak keresztül, amáyek falai az egyik közegből a meleget felveszik és mi­kor azután ugyanebben a csatornában a másik kö­zeg áramlik, a meleget a másik közegnek adják át. Az efféle hőkies-erélőknél igen fontos, hogy a hő­átadás együtthatójának átlagos értéke a lehető leg­nagyobb legyen, ugyanakkor pedig a csatornákon átfolyó gázok nyomásesése ne legyen túl nngy. A hőátadás együtthatója természetszerűleg függ a csatornafal kialakításától, valamint a csatorna méreteitől, továbbá a csatorma nagyságától és ai'ak­jától, továbbá egyéb tényezőktől. Az is nyilván­való, hogy az áthaladó gázok nyomásesése nagy mértékben függ a csatorna egyes részeinek kialakí­tásától. A regeneráló levegő előmelegítőkné1 , így pl. a Ljungström-féle léghevítőknél a csatornákat eddigelé lemezcsomókból, vagyis egymás melíé he­lyezett és egymástól bizonyos távolságban tartott lemezekből létesítették olykép, hogy két-két lemez az áthaladó közeg számára csatornát alkotott. Mind­egyik csatornának legalább egyik oldala' hullámo­zott kialakítású volt, hogy ilyen módon a gázok bizonyos örvénylő mozgást nyerjenek, amivel elér­tük azt, hogy a legnagyobb befutott út meg volt határozva és a hőátadás együtthatója .növekedett anélkül, hogy a nyomás-esés túl magas értéket vett volna fel. A jó hőátadás szempontjából rendkívül fontos, 'hogy a gázok útját alacsony értéken tart­suk. Tudvalevően ennek az a következménye, hogy a hegyes vagy éles kiemelkedésekkel ellátott felü­letek mindig igen nagy hőátadó együtthatót biz­tosítanak. A nehézség az, hogy ezt a magas együtt­hatót viszonylag magy áramlási ellenállás nélkül kell létrehozni. A most leírt fajtájú hőkicserélő ele­mek, amelyeket a regeneráló előmelegítőknél hasz­nálnak, hátrányosak azért, mert hőátadási együtt­hatójuk nagyon alacsony. Ezzel szemben előnyük, hogy a bennük keletkező nyomásesés nagyon kicsi. Az a felület, amelyre bizonyos hőmennyiségek ki­cserélésére a levegő előmelegí tőben szükség van bizonyos hatásfok mellett, természetesen egyenesen arányos a hőátadás együtthatójával. Ennélfogva na­gyon fontos a csatornákat lényegesen magasabb hő­átadási együtthatóval szerkeszteni olykép, hogy a nyomásesés emellett ne legyen nagy. A találmány célja a melegítő felületek újszerű kialakítása olymódon, hogy azoknak igen előnyös tulajdonságaik legyenek a hőátadási együttható és a nyomásesés tekintetében az eddigelé ismeretessé vált csatornákhoz viszonyítva. A találmányt még azt a nagy előnyt is magávn' hozza, hogy a hőki­cserélő .méretei lényegesen csökkenthetők, vagy pe­dig bizonyos nagyságú levegő előmelegítő hőkicse­rélő lényegesen nagyobb mennyiségeket tud feldol­gozni mint eddigelé, anélkül, hogy hatásossága vagy hatásfoka rom'ana. A fenti célokat a találmány értelmében úgy ér­jük el, hogy a csatornában az áramlás határát ha­tásos módon mégszakítjuk és ezáltal a hőátadás tényezője eddigelé efféle hőkicserélőkben el nem ért értékre emelkedik anekül, hogy ugyanakkor ia gázok nyoimásesése meg nem engedhető értékre csökkenne. Az efféle nyomásesések eddigelé legin­kább annak a következményei voltak, hogy nagy hőátadó tényezőt igyekeztek elérni. A találmányt lényegileg az jellemzi, hogy a >hő­kicserélőben legalább minden második lemez a gá­zok áramlási irányával lényegileg párhuziamos drót­fonattal van helyettesítve. A gázok áramlási irá­nyában fekvő drótfonatok előnye, hogy a gázok áramlásával szemben csak nagyon csekély ellenállást tanúsítanak és tisztításuk is könnyű. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzokkal kapcsolatosan magyarázzuk meg. Ezek a rajzok a találmány néhány előnyös, pá'daképpeni kiviteli változatát szemléltetik, de természetes, hogy a ta­lálmány nincsen a kiviteli módozatokhoz kötve. Az 1. ábra elemsorozat vagy csoport távlati rajza, amelynél a drótfonat két hornyokkal ellátott lemez között van elhelyezve. A 2. ábra a drótfonat metszete oly kivitelnél, amelynél a drótok két egymásra merőleges irány­ban vastagabb drótokat alkalmaztunk, mint a má­sik irányban. A 3. ábra némileg módosított kivitel

Next

/
Oldalképek
Tartalom