142167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polivinilklorid kenőpaszták előállítására

Megjelent 1953. évi október hő 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.167. SZÁM. 8. 1. OSZTÁLY. — DO—112. ALAPSZÁM. \ Eljárás polivi nil klorid kenőpaszták előállítására f A Magyar Állam, mint a feltalálók, Balázs Jánosné laboratóriumvezető és ifj. Dorogi István gyártásvezető győri lakósok jogutóda A bejelentés napja: 1951. június 22. Műbőrök előállításához való polivinilkloirid kenőpasztákat eddig kizárólag különlegesen e célra gyártott magas diszperzitású PVC porból tudtok / megfelelő minőségben elkészíteni. Ennek a magas diszperzitású PVC pornak az ára lényegesen magasabb, mint az iparban általánosan használt, hengerműves feltárásra készült PVC poré. Hátránya az ismert eljárásnak az isi, hogy nagy mennyiségben igényel belföldön nehezen beszerezhető lágyítószereket, így a belföldön aránylag legkönnyebben beszerezhető dibutilftálát lágyítóból a PVC száraz súlyra számítva legalább 90%-ot kellett az anyaghoz adni és még az így elkészített paszták is igen rövid idő alatt kenhetetlenekké váltak a fellépő erős duzzadás következtében. E cé'ra alkalmasabb lágyítőszerekből is legalább 55%-ra volt szükség, azonban az így készített paszták is nehezen kenhetők és kihagyások lépnek fel. A nagy lágyítószer mennyiségek mellett erősen befolyásolják a mübőn minőségéit. A nagy mennyiségű lágyítószer alkalmazásának szükségessége miatt keményebb műbőrök ilymódon nem állíthatók elő, pedig az ipar erősen igényli a keményebb és ennek folytán nagyobb felületi ellenállású műbőröket, további hátránya, hogy a nagy mennyiségű lágyítószer nehezen star bilizálható és a lágyító állandóan a felületre vándorol. Ez a migrálás a felület felé különösen napfény hatására ölt jelentős méreteket Kvarclámpával végzett kísérletek azt mutatják, hogy 24 órai besugárzás ultán az ilyen műbőr felülete olyan ragadóssá válfik, hogy a bőr gyakorlatilag már hasznavehetetlen. • Az ismert eljárásoknál nehézséget okoz a műbőrök felületi bőrbarkával való ellátása is. Ezt precíziós préskalanderek segítségével kell végezni előmelegített műbőrön. A kalendereket úgy kell a rétegvastagság figyelembevételével beállítani, hogy ne léphessenek fel kigyűródások, mert ezekből egyes kihűlt részecskék megpréselt felületbe kerülhetnek, lerontva ezzel az áru külső képét és a minőséget is. Ismeretes volt már a pasztába bevitt lágyítók mennyiségét olymódon csökkenteni, hogy a kevés lágyítóval elkészített pasztát semleges oldószerrel, főként benzinnel hígították kenhető állapotúra. Ennél az eljárásinál az árut kimelegítés előtt megfelelő visszanyerő berendezéssel ellátott szárító szekrényeken kell átvezetni, ami egyrészt műszakilag nehézkes, és számottevő oldószerveszteséggel jár, másrészt benzin vagy hasonló éghető oldószerek alkalmazása esetén, ha a kiszárítás nem tökéletes, komoly tűz- és robbanásveszéllyel is számolni kell. A találmány mindezeket a hátrányokat kiküszöböli, lehetővé teszi jó minőségű kenőpasztáknak a különleges pásztázható PVC poroknál sokkal olcsóbb közönséges PVC porból való készítését, az ismert eljárásokkal szemben sokkal kisebb menynyiségű lágyítószer alkalmazását, sőt teljesen lágyítószer nélküli kenőpaszták készítését is. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a paiszítakészítéshez diszpergáló szerként kevés, a PVC mennyiségére számított 1—2% pektint adunk. Az elkészített árut célszerű megfelelő hőmérsékleten magas nyomású hidraulikus préssel utánapréselni a teljes filmképzés elősegítésére. A pektin segítségéve! a közönséges PVC por aránylag kevés lágyítóval vagy anélkül is igen jój kenhető. A diszpergáló közegül szolgáló víz ilyen pektin-tartalmú diszperziókban a kimelegítés során nem képez zárványokat, hanem ózintén a pektin előnyös hatása következtében — egyenletesen a felületre diffundál és olt elpárolog. További előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy kenés szempontjából nem igényei a lágyító minőségét illetően?, a legkönnyebben beszerezhető dnbutilftaláttal kifogástalan minőségű kenőpaszták készíthetők. Ismerve a lágyító-keverékek előnyös tulajdonságait, célszerű az esetleg fellépő tixotrópia csökkentése céljából a dibutilftaláthoz kevés más lágyítószert !is adni. A különösen nyári időben fellépő tixotrópia egyébként több víz hozzáadásával is sikeresen csökkenthető. A pasztához hozzáadott pektin nemcsak diszpergál ja ós tabilizálja a diszperz rendszert, hanem a filmképzést is nagymértékben elősegíti és az előgelizáit PVC-t jól rögzíti a text-ilalaphoz. A taláMány szerinti eljárással készített műbőrfilm különösen alkalmas barkázott felületű áru készítésére. Az előgeliizált áru különleges műbőr-préskalanderekkel teljes gelatínálás nélkül barkázható, a