142161. lajstromszámú szabadalom • Sorozatkapocs villamos berendezésekhez
Megjelent: 1955. augusztus 1-en. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.161 SZÁM. 21 c. 20-27. OSZTÁLY. — So-262. ALAPSZÁM. Sorozatkapocs villamos berendezésekhez Szonda István gépészmérnök, Budapest. Bejelentés napja: 1951. június 25. A sorozatkapocs, mint ismeretes — villamos berendezések mérő-, működtető-, jelző- és egyéb segédvezetékeinek bekötésére, elosztására és csatlakozására szolgál. így pl. nélkülözhetetlen készülék kapcsolótáblák, kapocselosztók és kapcsolóberendezések celláinak szerelésénél. A sorozatkapcsok közös tartószerkezetre vannak felerősítve, amelyen egymás mellett ülnek. Az eddig használt kapocstest két horony segítségével fűzhető fel az „i" tartóbakra és azon rögzítő darabokkal erősíthető meg. Többféle gyártmányú soroz*tkapocs van forgalomban, ezeknek közös hátránya egyrészt a komplikált szerkezeti megoldás, másrészt a sorozatkapocs nagy mérete. A fenti hátrányok okozzák, hogy ezek a sorozatkapcsok indokolatlanul drágák, korszerűtlen szerkezetű megoldásuk következtében szerelésük nehézkes és időrabló és bármilyen okból adódó kicserélésénél az egész sorozatkapocs oszlopot meg kell bolygatni. A jelen találmányi bejelentés tárgyát képező sorozatkapocs mentes a fenti hibáktól. Találmányom a csatolt rajzon példaképpen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve éspedig: 1. ábra a sorozatkapocs oldalirányú függőleges hosszmetszete, 2. ábra a sorozatkapocs elölnézete, 3. ábra a sorozatkapocs függőleges keresztmetszete, 4. ábra a sorozatkapocs felülnézete, 5. ábra a sorozatkapocs oldalirányú függőleges hosszmetszete más kivitel esetén. 6. ábra a sorozatkapocs ugyanezen kivitelének elölnézete, 7. ábra a sorozatkapocs csőfémtest keresztmetszete, 8. ábra a sorozatkapocs fém szerelvény hosszmetszete. A sorozatkapocs két főegységből áll: kapocstestből és fém szerelvényből. A kapocstest három alkatrészből áll: aZj „a" kapocsházból, „h" rögzítő rugóból és „e" zárólapocskából. Az 1—6. ábrákon feltüntetett sorozatkapocsnál az „a" jelöli a tetszés szerinti préselt műanyagból, keramikus vagy más szigetelő anyagból, (porcelán, steatit stb.) készült kapocsházat, melynek „n" üregében a vezeték bekötésére szolgáló csatlakoztató fém szerelvény az „o" bemélyedésben a kapocsházat a tartóbakra rögzítő „h" rugó és a „j" bemélyedésben „e" zárólapocska nyer elhelyezést. A fém szerelvény négy alkatrészből áll: a „b" fémtestből, „d" vezetékszorítórugóból, „c" vezetékszorító csavarból és „1" rövidrezáró csavarból, „d" vezetékszoritó rugó kívánság szerint 1. ábra „d" vagy 5. ábra „d" szerinti alakú lehet. Ha „h" rögzítőrugóval ellátott ,,av sorozatkapocsházat a felerősítés céljára szolgáló „i" tartóbak nyílásába benyomjuk, úgy „h" rögzítőrugó külső része „i" tartóbaknak, két külső szára pedig az „a" kapocsház síkjának feszül és az „a" kapocsházat minden más felerősítési művelet elvégzése nélkül automatikusan a tartóbakra rögzíti. A „b" sorozatkapocs fémtest lehet lemezből hajlított, az 1. ábra „b" vagy csőből" gyártott, a 7. ábra „b" szerint. A vezetékvéget a sorozatkapocsban „b" fémtest és „d" vezetékszorító rugó között „c" szorító csavarral rögzítjük. A bekötendő vezetékvéget a „b" fémtestbe „d" lemezrugó alá toljuk be és „c" csavart a csavarmenetbe becsavarjuk. Becsavarás következtében „c" csavar a „d" szorítórugót megfeszíti (spannolja) és azt rányomja a vezeték végére; így a vezetékvég „b" fémtest falának feszül és erős nyomás következtében szilárdan rögzítődik. A „b" fémtestbe beszerelt „d" lemezrugó védi a vezetékvég felületét sérülés ellen, alumínium vezeték szerelésénél a beálló elfolyást rugózása által eliminálja és egyben akadályozza a „c" vezetékszorító csavar meglazulását. A jelenleg forgalomban lévő sorozatkapocsnál a fenti követelmények nincsenek teljesítve. Az „a" kapocsház olyan kiképzésű, hogy annak „p" nyílásába 5. ábra „k" rövidrezáró lemez beszerelhető. Abban az esetben, ha rövidrezárólemez beszerelésére szükség nincs, úgy „p" nyílást „e"
