142156. lajstromszámú szabadalom • Fémből való ablak zsaluszerkezettel

2 142.156 terjed, a • helyzet a megmunkálás szempontjából valamivel kedvezőbb, de még ezeknél is legalább hat alkatrész fordul elő, nevezetesen a négy tok­részen kívül még legalább két ablakkeretrész, me­lyek közül az egyik a keretkengyel, a másik pedig egy egyenes keretrész, amely a kengyelágakat egye­síti. A megmunkálandó illesztési végek száma azon­ban még ebben az esetben is tizenkettő. A megmunkálandó illesztési végek számára vo­natkozó fenti fejtegetés során csak az ablaktok és az ablakkeret főrészeit vettük figyelembe; a külön­böző kivitelű tömítőléceket és vasalásokat, amelyek a különböző típusú ablakoknál előfordulnak, nem számítottuk be. A korszerű ablak zsaluszerkezete . olyan kivitelű legyen, hogy az ÍÍ felhasználási helyen, az ablak­nak az épületbe való beépítése alkalmával minden járulékos megmunkálási művelet nélkül egyszerű módon legyen szerellhető. Amilyen mértékben válik a zsaluszerkezet az egyébként gyárszerü üzemben kivitelezett ablakkonstrukció egy szerves részletévé, olyan mértékbén érhető el jobb és észszerűbb ablak. A szóbanforgó találmány feladatul egy zsaluszer­kezettel ellátott, illetve egy zsaluszerkezet beszere­lésére alkalmas, egyszerűen előállítható és kis­számú megmunkálási helyet tartalmazó ablak kivi­telét tűzi ki. Ezt a feladatot a találmány értelmé­ben olyan ablakszerkezet oldja meg, amelyet első­sorban az jellemez, hogy nemcsak az ablakkeret, ha­nem az ablaktok is egy profilfémből való illeszték­mentes keretrészt tartalmaz, amely az ablak egy teljes oldalára és nagy részben vagy teljesen két további, oldalár a is kiterjed, az átmeneteknél pedig lekerekített sarkokat alkot, míg a negyedig oldal egy egyenes részből áll, amely a határos oldalsó részekkel derékszöget alkot. Az egyenes rész elő­nyösen egy léces vagy egyéb zsaluszerkezet tartója vagy fejrésze lehet. E kivitelben az ablak főré­szeinek a száma az • ablak legegyszerűbb alkalma­zásában az eddigi hasonló megoldásokkal szereplő hattal szemben négyre csökken, nevezetesen mind az ablakkeretben, mind az ablaktokban egy-egy kengyelszerű keretrészre és egy-egy egyenes keret­részre. Az ablaktokot alkotó keret főkiterjedésében . nagyjából megegyezhet az ablakkerettel, úgyhogy az előállítás szempontjából két pár, alakjukat te­kintve nagyjából egyező elemet kapunk, amelyek egészükben fémből lehetnek. Az ablaktok főrészét alkotó kengyelszerű keret­rész az ablakkeret hasonló kengyelszerű részének felel meg, úgyhogy e részek egyező jellege meg­könnyíti az előállítást. Természetesen ehhez lénye­ges mértékben hozzájárul a részek kicsiny száma . és a kevés megmunkálást igénylő hely. A hegesztett illesztések" és hasonlók teljesen elkerülhetők, ami az egyenes részek felszerelésével kapcsolatban azt hozza magával, • hogy azok a megfelelő kengyelalakú ré­szeikhez oldhatóan csatlakoztathatók. Az egyenes rész egy léces vagy egyéb zsaluezerke­zet tartótagjául alkalmas, vagy része, nevezetesen fejrésze is lehet egy ilyen szerkezetnek és mint ilyen, a zsaluszerkezet leereszthető és felhúzható tagjainak tartóeleme lehet. Az egyenes keretrész azonban a léces vagy egyéb zsaluzat fejrészének a tartója is lehet. Ez fennáll attól-függetlenül, hogy a szóbanforgó egyenes keretrész az ablaktok vagy ablakkeret része-e. A találmány, révén egy korszerű fémablak jön létre, amely zsaluszerkezetet tartalmaz, kis számú főrészből áll és gyárszerű előállításra rendkívül, al­kalmas, továbbá különböző epületekhez különösen házépítéshez használható fel. Az ablakhoz szükséges részek nagyjából -négy fő­részre korlátozódnak, ami a korábbi hasonló hat­részű konstrukciókkal összehasonlítva matematikai­lag a korábbi előállítási költségek egyharmadának a megbakarítását jelenti. Az előállításra rendelt üzem- beruházásai, költségéi, tekintettel azokra a lehetőségekre, amelyeket az ablakkonstrukció az üzem racionalizálása, a gépek megtakarítása stb. terén nyújt, viszonylag alacsonyan tarthatók. Az előállítás így gazdaságos és az ablak ára ezért vi­szonylag olcsó. Magától értetődik, hogy a találmány kettős (csa­tolt) keretű ablakoknál, azaz olyan ablakoknál amelynek egymással csatolt külső ablakkerete és belső ablakkerete van, ugyancsak alkalmazható, mi­mellett az ismert, kettős ablakkeretű ablakokhoz ké­pest a megfelelő előnyök elérhetők. Emellett külö­nösen -előnyös, hogy a zsaluszerkezetet az ablak­keretek üvegtáblái között helyezhetjük el. A forrasztott vagy hegesztett illesztési helyeken fellépő korrózió veszé/lyét a találmány szerinti ab­lakszerkezet a kengyelsaerü keretrészek itt figye­lembe jövő kialakítása révén lényegében kiküszö­böli. A lekerekített és illesztékmentes hajlási he­lyeik ugyanis, amelyek e keretrészekre jellemzők, elsősorban az ablak két alsó sarkához kerülnek, va­gyis az ablak azon részére, ahol az esővíz, illetve a hó és jég olvadékvize az ablaklapról lefolyik. Az ablaktok és az ablakkeret alsó sarkainak a lekere­kítése a vizet az ablaktokot felvevő falnyílás sar­kaiból elvezeti. E sakkok kényesek és közönséges ablakoknál nem ritkán megengedik, hogy a víz a falba beszivárogjon. Az ablak egyetlen illeszték­helye fenn van, tehát az ablaknak azon a részén, amely a víz beszivárgásának legkévésbbé van kitéve. Az ablaktok külső részét a találmány szerinti ab­laknál a belső résztől szigetelhetjük, hogy megaka­dályozzuk külső hideg időjárás esetén a hideg át­hatolását és az ennek nyomán fellépő csapadékkép­ződést az ablak belső oldalán. Bár ez esetben az ablaktokot egy külső keretből és egy belső keret­ből kell kivitelezni, amelyeket egymástól hőszigetelő bélés választ el, azonban e keretrészek összekapcso­lása azzal a munkamenettel kapcsolatosan végezhető el gépi úton, amelynek során a kengyelalakú keret­részek sarkait alakítjuk ki, úgyhogy az ablaktok az előállítást nem teszi számottevően költségessé. Olyan ablakoknál, melyekaecK: belső ablakkeretük és ' ezzel összekapcsolt külső ablakeretük van, a hideg áthatolását az ablaktokban megszakító hőszigetelő bélésen kívül a két ablakkeret között is lehet hő­szigetelő bélés. Ezáltal valójában az ablaknak az. egész külső része (a szobától elforduló oldala) mind az ablakkeret, minid az ablaktok tekintetében hő­szigetelés szempontjából el van választva az ablak belső (a szoba /előli) oldalától. A rajzok a találmány néhány alkalmazási példá­ját szemléltetik, melyekben az ablaktok és az ab­lakkeret egyenes része azoknak felső részét alkotja. r*

Next

/
Oldalképek
Tartalom