142156. lajstromszámú szabadalom • Fémből való ablak zsaluszerkezettel

Megjelent 1953. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.156. SZÁM. 37. d. 8-17. OSZTÁLY. - PE-148. ALAPSZÁM. „Fémből való ablak Ksaluszerkezettel" Eric Sigfrid Persson, építész, Malmö (Svédország) A bejelentés napja: 1952. június 11. Svédországi elsőbbsége: 1951. június 11. A korszerű ablakhoz hozzátartozik valam'félé zsaluszerkezet, például léces, táblás vagy redóuyszerű zsaluzat és így némely jelenleg forgalomba kerjilő ablakszerkezetnél a zsaluszerkezettel, mint az ablak elválaszthatatlan alkatrészével számolnak. Bizonyos típusú, különösen forgáscsapokra függesztett ablakoknál, azaz olyan ablakoknál, amelyeknél az ablakkeret vagy az ablakkeretek mintegy a közepüknél fekvő vízszintes tengely körül lenghetők, u zsaluszerkezetnek az ablakkeretben vagy az ablakkeretek egyikében való elrendezése jelentős előnyökkel jár, tekintettel az ablaknak a nyitás és zárás során adódó akadálytalan mozgathatóságára. Bizonyos rendeltetésű ablakoknál, például vasúti, autóbusz-, és gépkocsi ablakoknál ismeretes az^-ablaktok főrészének egy fémből való profilsínből készítése, oly módon, hogy azt négy helyen kerekített sarkokkal hajlítják négyszögletes keretté. Ismeretes továbbá hasonló keretéknél, melyek több összehegesztett részből tevődnek össze, egy pár eltolható ablakkeret alkalmazása, melyeknek legalább egy pár kerekített sarka van. Ezeknek az ablakoknak azonban nincs zsaluszerkezetük és nem is olyan kivitelűek, hogy egy ilyen leereszthető és felhúzható szerkezet alkalmazását megengednék.,Ezért az ilyen ablakok alkalmazási területe korlátolt és például lakóházak számára nem használhatók. Az ismert fémablakoknak, ahol az ablakkeret fő- -elemei több összeheggesztett vagy összeforrasztott részből állanak az előállítás szempontjából is bizonyos hátrányai vannak, mert >a részek összeerősítési helyein megmunkálandók és utólag tisztítandók. Az ilyenféle fémablakoknál, ha nedves éghajlatú vidéken kell azokat használni, fennforog az a veszély, hogy az illesztési helyeken, ahol különböző természetű fémek érintkeznek egymással, mint például a forrasztott vagy hegesztett illesztékek esetében, korrózió folytán elrongálódnak. Előfordulnak azonban ablakok is, amelyek részben fából, részben fémből vannak. így javasoltak ablakokat, melyeknél a tok fából, az ablakkeret azonban fémből készül. Egy bizonyos, ilyenféle ablakkonstrukciónál az üvegtáblát hordó fémkeret egy ülesztékmentes keretrészből készül, amely az ablak egy teljes oldalára és legalább még két oldalának egy részére kiterjed és az említett oldal és oldalrészek közötti átmenetben kerekített sarkokat alkot. E kivitelben elképzelhető egyszerű és kettős táblájú ablakkeretek, továbbá csatolt keretek, keretenként egy-egy táblával. A fából való toknak a hőszigetelés seempontjából bizonyos előnyei vannak ugyan, másfelől azonban az adotv

t kivitelű fémablakkerettel való egyesítés több hátránnyal jár. E hátrányok közül az alábbiakat említjük meg: Az ablaktoknak és az ablakkeretnek különböző anyaga az előállítás szempontjából bonyodalmakat okoz. Most már az ablakok általában gyárszerű üzemben készülnek. Fémből való ablakkeretek előállítása egészen más gépeket igényel, mint fából való ablaktokoké, Annak ellenére, hogy az ablaktoknál és az ablakkeretnél hasonló szerkezetekről (keretekről) van szó, a fátokba illesztett fémablakkeretekből álló ablakokat készítő gyárnak legalább két, egymástól egészen eltérő gépi berendezéssel, nevezetesen mind fémmegmunkáló, mind famegmunkáló gépekkel kell felszerelve lennie. Ez a gyár részére nagy beruházási költségeket okoz. Az ilyen természetű gyárüzem viszonylag drága és viszonylag nagyszámú dolgozót igényel. Egy fából való ablaktok általában' legalább négy egyenes farészből, nevezetesen két oldalrészből, egy felsőrészből és egy alsórészből áll. E részek egymással az ablak sarkainál össze vannak eresztve. Az összeeresztés megkívánja, hogy a négy keretrész minden végét megmunkáljuk. így, magában a tokban nem kevesebb, mint nyolc illesztési vég van, amelyek az összeeresztés végett megmunkálandók. Ha az ablaknak még egy, négy fából való keretrészből álló ablakkerete is van, mint a közönséges faaíblakoknak, ebből további, nyok illesztési vég adódik, úgyhogy az ilyenfajta ablakoknak legalább tizenhat illesztési vége van. Nyilvánvaló, hogy csak maguknak az illesztési végeknek a megmunkálása is jelentékeny az ilyen ablakoknál. Egy olyan ablaknál, melynek tokja fa és fémből való ablakkeretének egy keretrésze az ablak három oldalára, ki-