142153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés len-, kender-, ramie-, stb. rostok fonására

2 342.153 A —6— emelő a —7— emelőn elrendezett —15— forgáspontijának ée a —16— ütköző —14— vallanak jelenléte folytán, a —8-T- rúd emelésekor vagy süllyesztésekor a —6— emelő függélyes irányban fel- illetve lefelé és ennek következtében a —3— fonalvezető is fel- és lefelé mozog a —2— edényben. A —6— emelő a —13— fogantyúval kézzel is elforgatható, a —7— támaszhoz képest, amikor 's a —3— fonalvezető a —2— edényből kiemelődik. A —2— edényt, melynek belső falát —5— membrán borítja, a —17— hajtótárcsa tartja gyors forgásban, a —18— szíj közvetítésével. A —3—• fonalvezetőből a —2— edénybe vezetett —12— fonal a centrifugális erő hatására a szükséges nyúlást és sodratot kapja. A 2. ábra ugyancsak vázlatosan, a berendezés különböző alkatrészeinek fonás í'ó/.ueni helyzetét szemlélteti, amikor a —2— fonóedény megtelt és a fonócséve elkészült. Ennek megtörténte után'a —3— forialvezetőt a —13— fogantyú segélyével kézzel megemeljük, miközben a —14— váll eltávolodik a —16— ütközőtől. A fonal elvágása után a —19— fonócséve a —2—edényből! kiemelhető. F 'nabz;,k:;dás cselében a —3- fonalvezetőt a —13 —fogantyúval kiemeljük a —l - edényből 1.4. ábra). A munkás bizonyos fonühosszi, pl. 30 cm-t húz át a —3— fonalvezetőn. Azáltal, hogy a munkás ezután a —3— fonalvezetőt a forgó —2— fonóedénybe süllyeszti, a bevezetett fonalnak RÍ edénnyel érintkező vége forogni kezd, miáltal a fonal nyúlik és sodratot kap, úgy, hogy rögzítődik mihelyt a munkás a nyújtó hengerek közé beleillesztette., így (tehát a gépet, az elszakadt fonal összekötése céljából, nem kell megállítani. A fonás a következőképpen megy végbe: az előfonó berendezésből jövő előfoa-itot vályúban lároió forró vízen vezetjük ált, azujtán a fonal az etető hengerekéi át az - 1— nyujto hengerek közé ke rul, melyek meghatározzák a fonalszámot. Innen a fonalat oly ho-3-?-Jb:m vezetjük a --3 - fonalveze tőbe, hogy ;i -2— fonófazék belső falát eiérjt. A gépet két egymást követő fokozatban indítjuk; pontosabban: előbb a —2— edényt, indítjuk forgásnak úgy, hogy a fonal összegyűlik és a centrifugális erő folytán a fonó falán felfekszik. Amikor a fonal a centrifugális erő folytán megnyúlt és végleges sodratot kapott a gyűjtőedény forgása következtében, akkor az adagoló hengereket, a szállító hengereket és a nyujtóhengereket mozgásba hozzuk, amikor is megindul a normális fonási müvelet, mely mindaddig tart, míg a —19— fonócséve nem kész. Megjegyzendő, hogy a fonalnak a —2— fonóedény belső falán való megszorulásának meggátlására, a —2— fonóedény belső oldalát rugalmas —5— membrán borítja, melyet a —4— fedő alsó karimája tart helyzetében. Ha £ gyűrüalakú fonócséve elkészült, a fonal a membránt a fedő karimájához szorítva tartja. Ha a gyűrüalakú fonócséve kész, a gépet megállítjuk, a —3—fonalvezetőt a —13—fogantyúval megemeljük (3. ábra) és a fonalat a —3— fonalvezető alatt elvágjuk, és a kész —19— fonócsévét az azt körülvevő membránnal együtt, a —4— fedő felemelésével kihúzzuk (6. ábra). A fonóedényt körülvevő —5— membránt a —4— fedő tartja heByzötébem. A fonócsövének a —4— fedőtől való felszabadítása céljából, az egészet a —11— fogóberendezésbe (7. és 8. ábra) vezetjük. E fogóbérendezést két egymással csuklósan kapcsolt félhengeralakú tag alkotja. A tagokból kinyúló fogantyúk segélyével nyomás fejthető ki a gyűrüalakú fonócsévére, amikor is a —4— fedő eltávolítható (9. ábra). Az említett művelettel egyidejűleg egy másik rugalmas —10—- membránt vezetünk a gyűrűalakú fonócséve központos üregébe oly célból, hogy a fonócséve akkor is megtartsa alakját, a mikor az —5— membrán a fedő eltávolítása után, saját rugalmassága folytán nyílik (10. ábra). Ekkor a gyűrűalakú —19— fonócséve feltárul (11. ábra) és rendeltetésszerűen felhasznál» ható. A 12. ábra a gép szerkezeti kivitelét szemlélteti, ahol \js a szemléltetés leegyszerűsítésére azonos alkatrészeket ugyanazokkal a hivatkozási számjegyekkel jelöltük meg, mint a megelőző ábrákban. A 12. ábrából világosan látható, hogy a —20— előfonó berendezésből jövő —12— előfonat a —25— vályún átvonul, melyben meleg víz van, ítzután a —21— etető és az —1— nyújtó hengerekhez, majd a —2— fonóedényben helyet foglaló tölcséralakú —3— fonalvezetőhöz kerül. A —2— fonóedény közelében elhelyezett --22— edényben gyűlik össze a különböző szervek által kiengedett nedvesség. A —2— fonóedényt a —23— tengely forgatja, melyet a —17— tárcsa a —18 — szíj után hajt. A tölcséralakú —3— fonalvezetőnek a —8— vezető rúd alternatív* mozgást kölcsönöz. E rudat a —9— lánc emeli, melyet a két irányban lengő —24— tengely, korlátolt amplitúdója szögelfordulás közben, felcsévél, illetve lefejt. A —8— rúd ama szervek súlyának hatására isüHyed, melyek emelését előidézik. A —24— tengely kétirányú váltakozó forgását szívalakú tárcsa és lengő szektor alkotta szerkezettől kapja, mely a gép egyik végén van elhelyezve, ahol is a szívalakú tárcsát, a könnyebb szemléltetés kedvéért úgy tüntettük fel a vázlatos ábrában, m/intha közvetlenül hatna a —8— emelőrúdra. A találmányt fenti leírásban, illetve a csatolt rajzokban célszerű kiviteli alakja nyomán ismertettük, illetve tüntettük fel, magától értetődik azonban, hogy az igénypontok keretén belül számos módosítás és változat lehetséges. Szabadalmi igénypontok: 1. A 141685. lajstromszámú törzsezabadalom 1. igénypontja szerinti ejljárás további kiképzése, melyre jellemző, hogy az előfonó berendezésből jövő előfonatot rendre, vizef. tartalmazó vályún, etető hengereken és nyujtóhengereken vezetjük át, mely utóbbiak a fonalat a fonalszámot meghatározó nyújtásnak vetik alá, majd a fonalat, fonalvezetőn át, gyorsforgású harang-alakú fonóedénybe tápláljuk be, majd a kapott gyűrüalakú fonócsévét az edényből kiemeljük és megszárítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a fonócséve el-