142150. lajstromszámú szabadalom • Izzótípusú hőkapcsoló

-2 142.150 A találmány egyik célja olyan izzótípusú hőkap­csoló létesítése, amely a fenti hátrányoktól ímenies. További cél olyan gáztöltésű, villamos, kisülésű ho­kapcsoló létesítése, amelynél a. használatban fellépő környezeti hőmérséklet változása a megszakító fe­szültséget nem befolyásolja. Még további cél ilyen kapcsoló létesítésé, egyszerű szerkezettel, (minimális költség mellett. A találmány további céljai és elő­nyei kitűnnek az alábbi részletes ismertetésből és az igénypontokból. A találmány szerint a fenti célokat elérjük, ha az elektródákat úgy szerkesztjük, hogy a köztük levő légkisebb hézag .ne záródjék, se pedig lényege­sen meg ne változzék, amikor a kétfémes elektróda a kapcsoló használatában fellépő környezeti hőfok­változások hatására meggörbül. Ezt a hézagot az alábbiakban állandó hézagnak nevezzük, megkülön­böztetésül az elektródák közti másik jiézagtói, mely az elektródák közti kisülés felléptekor a kétfémes elektróda elhajlása következtében záródik. Ezt az utóbbi hézagot az alábbiakban kontakthézagnak ne­vezzük. A találmány szerinti új kialakítással a kap­csoló megszakító feszültségét előre meghatározott határokon belül függetlenítjük a környezet hőmér­sékletének változásaitól. A környezeti hőmérséklet határait úgy választjuk meg, hogy a korábbi kap­csolók jellegzetes hátrányainak elkerülésére, a gyár­tásnál és a kifezülék használatában fellépő hőmér­sékleteket szem előtt tartjuk. A mellékelt rajz a találmány szerinti izzótípusú hőkapcsoló három kiviteli alakját példaképen tün­teti fel. • Az 1. ábra az első megoldás távlati képe. A 2. ábra e kapcsoló talprészének oldalnézete. A 3. ábra a második megoldás talprészének ha­sonló nézete. A 4. ábra a harmadik megoldás elektródapárjá­nak távlati képe. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett kapcsolónak lég­mentesen lezárt 10 üveg-burkolata' van, melynek be­nyúló 12 talpába a 13,'14 árambevezető huzalokat légmentesen beforrasztjuk. A burkolatból a 12 talp 15 szívócsövön át a levegőt kiszivattyúzzuk és a burkolatot a kapcsoló gyártása folyamán a kívánt ionizáló gázzal töltjük meg. Az U-alakú 18 elek­tródát, mely hő hatására működő kétfémes elem­ként van' kialakítva, a 14 huzalhoz kötött 16 tartó­hoz, pl. nikkelpálcához, forrasztjuk. A 18 elektróda szabad vége a 16 tartó és a 17 elektróda között van és a 12 talp sajtolási helyének tetejéhez közel, a meghosszabbított 17 elektróda alsó részénél fek­szik. A 17 elektróda a 13 huza'.'hoz kötött fémpálca, pl. nikkelpálca. A 18 elektróda szabad végén vagy ennek közelében, a 17 elektróda felé néző oldalra, hőálló 19 fémérintkezőt forrasztunk, mely pl. molib­dénpálca lehet. A 10 burkolatban ionizálható gáz­atmoszféra van, pl. kb. 25 mm nyomású argon vagy kb. 100 mm nyomású hélium, vagy hélium­nak és 0,01—6% argonnak kb. 10O mm nyomású elegye. ' A 18 elektróda egymással pl. hegesztés útján összeerősített két fémcsíkból áll, melyeknek külön­böző linearis kiterjedési együtthatójúk van, még pedig a belső csík kitérjedési együtthatója a na­gyobb. A 18 elektróda Szabad vége ékként a hő­mérséklet nöwékédíével a 17 elektróda félé, a hő­mérséklet tósökkénésével pedig a 17 elektródától tá­volodóan mozdul el. A belső csíkot előnyösen vas­kfóMi-ötvözétbél, a Mlsőt peldig vasnikkel-ötvözet­ből készítjük, nyilvánvaló azonban, hogy egyéb fé­meket vagy ötvözeteket is használhatnánk, melyek­nek a szükséges tulajdonságaik vannak. A 18 elek­tródát és a Í9 érintkezőt ösázeerősítésük és a 10 burkolatban forrasztásuk előtt olyan anyaggal, pl. cinkkel boríthatjuk, amelynek nagy eletkrónemisz­sziója van. A talp sajtolási helyének felületén, a 17 elek­tróda és a 16 tartó körül és között, vülamosan ve­zető anyagú, pl. porított alumíniumból való, 11 borítás van, mely a talp sajtolási helyének felü­lete közelében a 17 elektróda és a 16 tartó alját is borítja. A 11 borítást ezekre a részekre célszerűen úgy visszük fel, hogy e részeket alumínium fém­por, aimilacetát és nitrocellulózal'akk keverékével be­festjük, és pedig a kapcsoló gyártása alatt, mielőtt a 12 talpat a 10 burkolatba forrasztjuk, amint ezt a már említett rokon amerikai szabadalom ismer­teti. A 11 borítás villamosan vezető pályát alkotr melynek ellenállása nagyobb, mint az ionizált gázon és a 17, 18 elektródákon átvezető pálya ellenállása a kész kapcsolóban, és annak feladata a kapcsoló megszakító feszültségének 'gyakorlatilag azonos ér­téken tartása sötétben és világosságban egyaránt, amint ezt az említett rokon amerikai szabadalom körülírja. \ JMirat legjobban látható, a 2. ábra szerint az. U-alakú 18 kétfémes elektródának van egy görbe része és két szára, mely szárak egyike a 18 elek­tróda hőmérsékletének változásával a másik szárhoz képest szabadon elmozdulhat. Amikor a 18 kétfé­mes elektróda meggörbül, annak szárai ellenkező irányokban igyekeznek elmozdulni és a görbe rész görbületi mértéke megváltozik. Ennek eredménye­.képen a 18 elektróda görbe része és a 17 elektróda belső végrésze közötti hézag nem záródik, amikor a 18 elektróda a hőmérséklet növekedtével elgörbül és ezért- ezt a hézagot állandó hézagnak nevezzük, minthogy nagyságának változása — amennyiben ilyenről egyáltalán szó lehet — oly kicsiny, hogy annak befolyása a kapcsoló megszakító feszültsé­gére elhanyagolható. Ha az állásidő hézagot úgy tervezzük meg, hogy az olyan kicsiny vagy még kb. 100 C° környezeti hőmérséklet esetén is'kisebb legyen, mint amekkora a 19 érintkező és a 17 elek­tróda közti hézag (a kontkthézag), akkor a kap­csoló megszakító feszültségét a kb. 100 C°-nál ala­csonyabb rendes hőmérsékleteken fennálló állandó hézag szabja meg, úgyhogy az független a környe­zet hőmérsékletének a kapcsoló használatában elő­forduló változásaitól. Az ismertetett megoldás igen előnyös akkor, ha a kapcsoló megszakító feszültsége az elektródák közötti távolság változásával rohamosan változik. A kb. 25 mm nyomású argonnal vagy kb. 100 min nyomású héliummal töltött kapcsolók ilyen termé­szetűek és a kívánt megszakító feszültségre igen nehezen gyárthatók, ha utóbbit nem annyira az ál­landó hézag, mint inkább a kontakthézag határozza meg. A találmány lehetővé teszi ezeknek a gázok­nak a használatát is a kívánt megszakító feszült­ségű kapcsoló előállításához. így pl. ha fent ismer­tetett kapcsoló állandó hézagja 0,12^-0.5 mm és a kapcsoló a fentebb közölt nyomású argonnal vagy héliummal van töltve, a megszakító feszültség 130 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom